A korban bevett szokás szerint, árverés útján adta bérbe Püspöktamási község 1946-ban a falu tulajdonát képező kocsmát és a hozzá tartozó földterületet. Az árverési felhívás a kisgazda irányultságú lap, a Nyugati Kis Ujság 1946. szeptember 5-i számának 4. oldalán jelent meg:
Az említett "korcsma" a későbbiekben püspöki kocsmaként ismert épület (ma: Malom büfé).
Püspöktamási egyébként a korban tehetős községnek számított, hiszen a falunak nemcsak kocsmája, hanem kovácsműhelye, bikája, bikaistállója, hídmérlege, ill. földjei is voltak, továbbá a bírón és a kisbírón kívül kovácsot és marhalevél-kezelőt is foglalkoztatott. Igaz, a falun belül – az eltérő adottságú Rábapüspöki és Rábaszenttamás egyesítése miatt – gyakori volt a békétlenkedés. Ennek erősödésére a Rábamolnárival történő egyesüléskor is számítottak Püspöktamási elöljárói.
Szívesen fogadok régi fotót erről a kocsmáról, ill. minden más püspökmolnári középületről és lakóházról!
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
