Amíg az iparban az élmunkásokat, addig a mezőgazdaságban a mintagazdákat állították példaként a dolgozók elé az 1940-es évek végén (legalábbis addig, míg a szövetkezetesítés nem került előtérbe). Az Országos Munkaverseny Bizottság 1948-ban – a vármegyei bizottságok javaslatára – 900 dolgozó paraszt közül választott ki 300 mintagazdát, Vas megyére 12 „jutott”. A Nyugati Kis Újság című kisgazda napilap 1948. szeptember 4-i számában jelent meg a vasi mintagazdákról szóló tudósítás:

Ahogy arról egy korábbi bejegyzésben már írtam, községünk általános iskolája (melyet 1948-ban a katolikus és az evangélikus iskolából vontak össze) 1956-ban két új tanteremmel bővült. Ennek közelgő avatásáról Pungor Imre tanító tollából jelent meg egy cikk a Vasmegye c. lap 1956. augusztus 26-i számában.

Az 1868-as és az 1869-es bulvárhírek, ill. az első, községünkkel kapcsolatos hirdetés után a mai bejegyzésben az 1870-ből fennmaradt helyi vonatkozású újságcikkeket mutatom be.

 A korban bevett szokás szerint, árverés útján adta bérbe Püspöktamási község 1946-ban a falu tulajdonát képező kocsmát és a hozzá tartozó földterületet. Az árverési felhívás a kisgazda irányultságú lap, a Nyugati Kis Ujság 1946. szeptember 5-i számának 4. oldalán jelent meg:

Egy korábbi bejegyzésben már említettem, hogy a rábamolnári körjegyzőség pecsétjét be fogom mutatni (lásd balra).

Egy korábbi bejegyzésben említettem, hogy a rábaszenttamási plébánia száz évvel ezelőtt kántortanítói állást hirdetett meg. Ahogy ott jeleztem, a megfelelő jelölt kiválasztása számos tanulsággal szolgált. (Különösen azzal az újságírói módszerrel, hogy két „állásinterjút” vetett össze a szerző.) Erről szól a mai bejegyzés.

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam Püspöki, Molnári és Szenttamás kisközségek 1879-ig használt pecsétjét. Ezeket még vésett pecsétnyomóval vitték papírra. 1879-től viszont gumibélyegzővel hitelesítették a községi iratokat. Ez pedig jelentős egyszerűsödést eredményezett: elterjedtek a névírásos bélyegzők. Az itteni 3 község is ilyet használt. A falu nevén kívül a vármegye, és esetleg még a járás nevét tüntették fel. 

A Vasmegye c. lap 1956. augusztus 26-i számának 2. oldalán jelent meg az alábbi cikk a püspökmolnári iskoláról Pungor Imre tanító, úttörő csapatvezető tollából:

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

A Vasmegye c. megyei napilap 1956. augusztus 25-i számának címlapján jelent meg az alábbi, a püspöki malom újjáépítéséről szóló újságcikk:

Szívesen fogadok régi külső és belső fotókat a püspökmolnári malomról, és minden más, püspökmolnári vonatkozású képet, iratot!

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

A Vasmegye c. lap 1956. aug. 22-i száma "Sokáig az emlékezetünkben él" címmel, "Munkások és dolgozó parasztok találkozója" alcímmel számolt be a püspökmolnári földműveseknek a szombathelyi tejüzemben tett látogatásáról. Az erősen propaganda jellegű cikk vonatkozó része így szól:

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Az 1529-es Bécs elleni török hadjárat kudarca után 3 évvel II. Szulejmán szultán újra megpróbálta elfoglalni a császárvárost. Ekkor azonban nem a Duna mentén haladt a seregeivel, hanem a Kanizsa-Hídvég-Szombathely-Kőszeg vonalon át akarta megközelíteni Bécset:

Míg a szabadságomat töltöttem, addig megjelent a Vasi Szemle idei 4. száma, benne a Választási rigmusok a vasvári választókerületből 1920-1939 című tanulmányommal. Az írás a folyóirat 494-498. oldalán olvasható.

A publikáció a blogon korábban két bejegyzésben ismertetett választási rigmusokat tartalmazza, kiegészítve definícióval, ill. további (nem Püspökmolnáriban gyűjtött) választási rigmusokkal. A folyó szöveget több, kortesnótákat tartalmazó korabeli röplap illusztrálja. Az egyik ez: 

A vasvári búcsú száz évvel ezelőtt sokkal jelentősebb eseménynek számított, mint ma. Olyannyira, hogy a Déli Vasút még különvonatot is indított oda, mely természetesen Rábamolnáriban is megállt, hogy az itt és a szomszédos falvakban lakók is felszállhassanak rá. Ennek menetrendje megjelent a Vasvármegye c. lap 1912. aug. 13-i számának 5.  oldalán A vasvári bucsu és a déli vasút címmel, továbbá a Vasmegyei Hírlap 1912. aug. 15-i számának 6. oldalán is Különvonatok a vasvári bucsura címmel.

Előbbi újságcikket közzéteszem. A bejegyzés a kép alatti "tovább" feliratra kattintva folytatódik.

A Vasvármegye című lap 1912. augusztus 3-i számában a Tanügy rovatban jelent meg az alábbi hirdetés, melyben a rábaszenttamási katolikus iskolához kerestek kántortanítót:

Felhívnám a figyelmet a kántori fizetésre: 666 korona!...

Az "állásinterjúról" egy későbbi bejegyzésben számolok be. Előrebocsátom: nagyon érdekes és tanulságos lesz!

Szívesen fogadok püspökmolnári pedagógusokról készült fotókat, régi iskolai csoportképeket, tablóképeket, és minden egyéb, Püspökmolnárival kapcsolatos fotót vagy iratot!

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

A blog egy hét nyári szünetre vonul, folytatás augusztus 13-án. Lelkes olvasóimnak a korábbi bejegyzések újraolvasását javaslom. Aki pedig szintén most fog nyaralni, annak jó pihenést kívánok! :)

Ahogy azt már jeleztem, a kiegyezés után megszülető Vas megyei sajtó lehetőséget adott a helyi hírek megjelentetésére. Sőt, akár fizetett hirdetések közlésére is. Az első molnári vonatkozású hirdetés a Vasmegyei Lapok 1868. évi április 1-i szám 4. oldalán jelent meg, ekképpen:

Egy Rábamolnáriban tartandó tűztámadási gyakorlatról írt a Vasvár és Vidéke c. lap 1911. július 30-i száma. A cikkben említett további 3 község Rábapüspöki, Rábaszenttamás és a körjegyzőség székhelye, Rábahídvég.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Szívesen fogadok régi püspökmolnári tűzoltókról és tűzoltóeszközökről készült fotókat, ill. minden más, püspökmolnári vonatkozású képet, iratot.

Egy múlt heti bejegyzésben bemutattam a kiegyezést követő év első községi vonatkozású újságcikkeit. Ezt folytatva most azt nézzük meg, mi történt 1869-ben, amit akkor fontosnak tartottak megírni.

Molnári egykori birtokos családjának, a Salléroknak a 18. századi története elég jól dokumentált. Itt a blogon én is sokat írtam már róluk: egy korábbi bejegyzésben bemutattam az egész családot, egy másikban pedig Sallér Juditot, de írtam az ő házasságkötéséről is. A mai bejegyzésben Sallér Judit rajzolt, díszes családfáját mutatom be. Folytatás a kép alatti tovább feliratra kattintva!

A kiegyezéssel előálló szabadabb közviszonyok kedveztek a helyi sajtónak is. Már 1867-ben megindult az első Vas vármegyei lap, a Vasmegyei Lapok, mely lehetőséget biztosított helyi hírek megjelentetésére is. Ezek döntően színes bulvárhírek, kisebb részben közlekedési információk voltak. Községünk vonatkozásában is ilyenek jelentek meg, először 1868-ban. Nézzük őket:

1683-ban ezen a napon egy érdekes dokumentum kelt, melyben Batthyány Kristóf oltalmat ígér Szent Tamás és Molnári lakóinak.