Újra meggyőződtem róla, hogy az Internet egy igazi kincsesbánya! A közelmúltban a neten keresgéltem, amikor egy online aukciós oldalon egy számomra eddig ismeretlen képeslapra bukkantam! Felvettem a kapcsolatot az eladó céggel, a Darabanth Bélyegkereskedelmi és Numizmatikai Kft.-vel, mely közlés céljából rendelkezésemre bocsátotta a képeslap képét.

A lap az egykor önálló Püspöktamási község két részletét ábrázolja (mindkettő a szenttamási falurészről való), tehát valamikor 1929-48 között készülhetett.

1898 elején jelent meg - egy hatalmas monográfia, a Borovszky Samu és Sziklay János által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai c. sorozat 3. köteteként - a Vas vármegyét bemutató könyv (címlapját lásd balra). A terjedelmes munka - a vármegye természeti adottságait, történelmét, gazdaságát, kulturális életét bemutató fejezetek mellett - minden községről ad egy rövid leírást, melyből ezúton ismertetem a korabeli Molnárira, Szenttamásra és Püspökire vonatkozó sorokat (korabeli helyesírás szerint).

Molnáriról ezt olvashatjuk: "magyar község, a Szombathelyről N.-Kanizsa fel vezető vasútvonal mentén. Házainak száma 75, a lakosoké 638. Vallásuk r. kath., ág. ev. (azaz: ágostai evangélikus - KG) és ev. ref. (azaz: evangéliumi református). Vasútállomás. Postája és távírója helyben van. A "Nagy-Boldogasszonyhoz" czímzett apátság, melyet tolnai Festetich György gróf 1857-ben alapított, itt székel. Jelenlegi apát Legáth Kálmán. Itt van gróf Kinsky Zdenkónak nagyszabású, főuri izléssel berendezett szép kastélya, mely 1815-ben épült. A kastély körül szép park terül el."

A szócikket a molnári kastély képe illusztrálja, melyet már ebben a bejegyzésben közzé tettem.

Holnap lesz az I. világháborút lezáró trianoni béke évfordulója. Ebből az alkalomból községünk I. világháborús hősi halottjairól emlékezem meg.

1914-ben Ferenc József császár és király - II. Vilmos német császár támogatásával - hadat üzent Szerbiának. (Ezt egyébként Tisza István kormányfő akkor ellenezte...) A szövetségesi szerződések miatt heteken belül európai méretű konfliktus bontakozott ki, mely a gyarmatokra és a tengerekre is kiterjedt. Így lett világháború egy kisebb konfliktusból. (A kortársak egyébként "nagy háború" néven emlegették.) A felek gyors döntést reméltek, de a háború végül elhúzódott, és mintegy 20 millió halottal járt. A világháborút lezáró békék átrajzolták Európa térképét.

Nagy-Magyarország emberveszteségei: félmillió halott, másfél millió sebesült, 800 ezer hadifogoly. Valószínűleg az ország összes településéről voltak áldozatok, így községünkből is.