1898 elején jelent meg - egy hatalmas monográfia, a Borovszky Samu és Sziklay János által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai c. sorozat 3. köteteként - a Vas vármegyét bemutató könyv (címlapját lásd balra). A terjedelmes munka - a vármegye természeti adottságait, történelmét, gazdaságát, kulturális életét bemutató fejezetek mellett - minden községről ad egy rövid leírást, melyből ezúton ismertetem a korabeli Molnárira, Szenttamásra és Püspökire vonatkozó sorokat (korabeli helyesírás szerint).
Molnáriról ezt olvashatjuk: "magyar község, a Szombathelyről N.-Kanizsa fel vezető vasútvonal mentén. Házainak száma 75, a lakosoké 638. Vallásuk r. kath., ág. ev. (azaz: ágostai evangélikus - KG) és ev. ref. (azaz: evangéliumi református). Vasútállomás. Postája és távírója helyben van. A "Nagy-Boldogasszonyhoz" czímzett apátság, melyet tolnai Festetich György gróf 1857-ben alapított, itt székel. Jelenlegi apát Legáth Kálmán. Itt van gróf Kinsky Zdenkónak nagyszabású, főuri izléssel berendezett szép kastélya, mely 1815-ben épült. A kastély körül szép park terül el."
A szócikket a molnári kastély képe illusztrálja, melyet már ebben a bejegyzésben közzé tettem.
Püspöki: "magyar község, a Rába mentén, 57 házzal és 408. r. kath., ág. ev. és ev. ref. vallásu lakossal. Postája és távírója Molnári. Birtokos a szombathelyi püspökség."
"Szent-Tamás, magyar község, 30 házzal és 235 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Molnári. Földesura a Festetich-család volt."
A községek neve még két fejezetben tűnik fel. A vármegye gazdasági életéről szóló részben ezt olvashatjuk: "Legjelentékenyebb gabonapiaczai a megyének Szombathely, Kis-Czell, Sárvár, Körmend és Molnári." (Ez valószínűleg a vasútállomással volt összefüggésben, de a pontos - akár eladott gabonamennyiséget takaró - jelentése további kutatást igényel. Akinek van ötlete ehhez, kérem, írja meg!)
A Vasvármegye népe című fejezetben pedig a ruházkodásról ez áll: "...Molnáriban, Püspökiben a kivarrás nélküli szür jártas, vele együtt a bekecs és a bunda. ... Rába-Hidvégen a fehér és a kék szín az uralkodó; Molnáriban már a sötétkék, barna és fekete, szintúgy Püspökiben, Szent-Tamáson, Kámban; itt-ott azonban nyaranta a fiatalabb nők a tarka, de nem rikító alapszínü kartonszoknyát és reklit hordják. Bizonyos takarékossági ösztön is jelentkezik ebben a szokásban, mert a sötétszínü szövetekből kevesebb fogy."
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! Ott egyébként jelenleg 28 fotó is megtekinthető!
