A mai bejegyzésben - miként ebben a korábbiban is - egy vízrajzi térkép egy részletét mutatom be. A teljes térképlap a Rába Molnaszecsőd és Sárvár közötti szakaszának 4 szelvényből álló, erősen hiányos vízrajzi térképe 1803-ból. Az eredetiben fennmaradt, latin és magyar nyelvű munka címe: Mappae Fluvii Arabonis, teljes mérete: 164x110 cm,  méretaránya: 1:28 800. Ennek a községünk környéki részletét mutatom be, mely nemcsak vízrajzi, de némi településtörténeti információval is bír.

Községünk bűnügyi krónikájában számos verekedésre, csetepatéra van példa. Egy majdnem tragédiába torkolló verekedésről tudósít a Vas c. lap 1901. július 28-i száma a 8. oldalon:

Vasúti bejárás

Egy korábbi bejegyzésben már írtam róla, hogy vasúti bejárásra kerül(t) sor 1913. július 24-26-án a tervezett Sárvár-Molnári-Körmend vasútvonal mentén. Ez meg is valósult. A vasvári járást érintő szakasz bejárására és a kapcsolódó tárgyalásra 25-én került sor. Erről számolt be olvasóinak röviden a Vasvár és Vidéke című járási újság 1913. július 27-i száma a 2. oldalon:

Hogy ez a tárgyalás helyileg hol történhetett, azt nem tudom. Talán a községbíró házánál, esetleg a kocsmában. De mivel a főszolgabíró is részt vett rajta, ezért lehetséges az is, hogy a kastélyban...

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

1889. július 25-én rövid gyászhír jelent meg a Vasmegyei Lapok c. megyei újság 3. oldalán Szabó József molnári apátról, szenttamási plébánosról:

Ahova hazavitték, az az 1832-ben épült régi plébánia épülete volt, melynek egy részlete ebben a bejegyzésben látszik.

A következő, július 28-i lapszám a címoldalon hozta az érdemdús egyházi férfiú portréját. Íme:

Nemrég a kezembe került egy KSH-kiadvány, melynek címe: Vas vármegye állatlétszáma 1911. évi február hó 28-án. (KSH. Budapest, 1912.) Ebben községenként lehet megtalálni a korabeli állatlétszámot, továbbá - összehasonlítás céljából - az 1895-ös összefoglaló adatokat is. Ez alapján ismertetem a korabeli 3 község 1895-ös állatállományának számát.

Az egykori (püspök)molnári kastélyról sajnos kevés képi ábrázolás maradt fenn, ezért is tartom nagy becsben azt a néhány fotót, amit egy helyi lakostól kaptam kölcsön (digitalizálásra), és amelyeket most közzé teszek. E képek fénymásolata korábban az ún. Falukrónikában is megvolt, de amikor könyvtáros lettem, csak a hűlt helyüket találtam: valaki kivágta őket... E hiányt (is) pótolandó teszem most közzé az eredeti képeket.

Ezeket Kiss Zoltán tanár készítette, akinek fényképműterme - Farkas Gézával együtt - Szombathelyen volt, az ún. Kultúrpalotában. (Ma ez a Savaria Múzeum épülete.) A készítés pontos ideje nem ismert. (Azt hallottam a faluban, hogy a lebontás előtt százas nagyságrendű fotó készült a kastélyról. Ha ez igaz, akkor talán ezek is abból a sorozatból valók. De jó lenne a többire is ráakadni...)

Az első képen a kastély vasút felé eső oldala látszik az angolparkból nézve. Itt már befalazott ajtót, elbontott falat is látunk, tehát nem sokkal a lebontás előtt készülhettek a képek.

Miután 1956-ban átépítették a püspöki malmot, kapacitása megkétszereződött, jobb minőségű lisztet állított elő. Ilyentájt pedig a malom mindig felkészült az új gabona fogadására.

Erről szól egy 1958-as újságcikk a Vas Népe hasábjairól (1958. július 10., 3. oldal):

A malom 1924-es leégéséről itt írtam.

A malom 1956-os átépítésének rövid beszámolója itt olvasható.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Vasúti bejárás

Ahogy azt már korábban jeleztem, 1913-ban újra a vasútépítés lázában égett a Rába-mente. Egy vállalkozó újra tervbe vette ugyanis a Sárvárt Molnárin át Körmenddel összekötő vonalszakaszt, amit már 1870 körül is terveztek. Ezzel kapcsolatban több újságcikk is megjelent 1913 júliusában.

A vonalszakasz közigazgatási bejárásáról ad hírt a Vasvármegye című lap (1913. július 8., 5. oldal):

A Vasvármegye július 10-i számában megjelent cikk a vármegye kiküldöttjeit is megnevezi (5. oldal):

Veszett kutya Rábaszenttamáson

Amikor ezt a mostani blogbejegyzést készítettem, sokat gondolkoztam: leközöljem, vagy kihagyjam? Ez az esemény a Püspökmolnári története szempontjából eléggé jelentéktelen, de nyilván a korabeli lakosokat érintette. Különösen, ha még a járási újság is írt róla. Végül a közlés mellett döntöttem - könnyed olvasmány így a hét végére. :) Az egykor önálló Rábaszenttamásról amúgy is kevés bejegyzés született eddig.

A cikkecske a Vasvár és Vidéke című járási lapban jelent meg 1913. július 6-án, a 3. oldalon. Íme:

Emlékeztetőül: egy kutyáról szólt az első helyi vonatkozású hirdetés is, de ebben a bejegyzésben is szerepelt egy kutya.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! Ott egyébként jelenleg 29 fotó is megtekinthető!

A Kistenyésztők Lapja 1985. évi 6. száma - mely két oldalas képriportban mutatta be a püspökmolnári szarvasmarha-tartást (ezt ebben és ebben a bejegyzésben közöltem) - több cikkben foglalkozott a Vas megyei nyúltenyésztéssel is. Írtak pl. egy szombathelyi, egy salköveskúti és egy rábasömjéni tenyésztőről, továbbá egy 3/4 oldalas cikket közöltek egy püspökmolnári nyúltenyésztő családról "Ródlerék nyulai" címmel. Az alábbiakban ezt közlöm.