Rövidhírek 1964. márciusából

A mai bejegyzésben 4 rövidhírt teszek közzé 1964. márciusának végéről. Az első a Vas Népe (VN) 1964. március 21-i számának 8. oldalán olvasható:

A VN 1964. március 25-i számában szintén a 8. oldalon olvasható az alábbi hír az iskolával kapcsolatban:

A mai bejegyzésben községünk földrajzi neveit mutatom be a Vas megye földrajzi nevei c. nagy összefoglaló munka alapján. (Szerk.: Bárdosi János et al., Vas megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1982.) Ez a külterület vonatkozásában leginkább a dűlőneveket jelenti.

Először lássunk egy térképvázlatot községünkről a beazonosított földrajzi nevek megjelölésével:

A kötetben a faluról egy rövid leírás és a dűlőnevek magyarázata is megtalálható (kiejtés alapján) - legalábbis az, amit az adatközlők gondoltak róla. (Az ő nevük a szócikk legvégén van felsorolva.) Íme a leírás és a magyarázatok:

Nem akárki tette tiszteletét 1964-ben községünkben: az akkori kollektív államfői testület második embere, Kisházi Ödön elnökhelyettes. A látogatásról szóló tudósítás természetesen a címlapon jelent meg a Vas Népe 1964. február 6-i számában:

A Vas Népe című megyei napilap 1964. január 30-i számának 8. oldalán az alábbi rövid tudósítás volt olvasható:

Fogalommagyarázatok:

Az italokat és a gabonát is tartalmazó 1812-es leltár alapján most nézzük meg, milyen állatokat tartottak a korabeli Molnáriban (és a hozzá tartozó szomszédos Sallér-uradalmakban). (A korabeli helyesírást használom.) Kezdjük a marhákkal!

Itt megkülönböztettek szarvasmarhát és "bival marhát" (legalábbis Molnári esetében, a többi ide tartozó gazdaságban nem), ezeken belül pedig bikát, ökröt (herélt állatot) és tehenet. Az ökör lehetett jármos (azaz amit már befogtak), ill. tinó (azaz fiatal jószág), a tehén pedig lehetett öreg (5 éves, vagy ennél idősebb) vagy "üszü" (5 évesnél fiatalabb). Az eredeti lajstromban életkor szerinti tagolást is találunk, de én ezzel nem untatom a tisztelt Olvasóimat. Nézzük az összeírást:

Eszerint tehát Sallér Judit molnári uradalmában 53, a szenttamási majorban pedig 4 marhaféle állat volt.

A birkákat, lovakat és sertéseket az alábbi táblázat tartalmazza:

Az idei első bejegyzésben említett 1812-es átadás-átvételi jegyzőkönyv az italok lajstroma után tovább folytatódik. A mai bejegyzésben a gabona nyilvántartását mutatom be.

A gabonát a leltárban két táblázatba foglalták: az elsőben a "szalmabéli gabona" (azaz a még kicsépeletlen, szalmás termés) volt, a másikban pedig a "szembéli gabona" (tehát a már kicsépelt mag). Nemcsak Molnári, de a szenttamási, a töttösi és a hídvégi majorban található gabona is bent van az összeírásban.

A "szalmabéli gabona" között búza, rozs, árpa és lendek (!) található; utóbbi talán a bükkönyfélékkel rokon lednek lehet? Az első három gabona esetében külön "termés" és "dézsma" oszlopok is voltak, utóbbi az egyháznak átadandó tizedet jelentette. Ám mivel búzából és rozsból a "dézsma" oszlop üres volt (talán már beszolgáltatták), ezért ezeket az oszlopokat kihagyom a táblázatból. Mértékegységek: kereszt (az iraton: Xt) és kéve (k), ill. a szekér. (Kéve: a szalmás gabona összekötött alapegysége, kereszt: kévékből kereszt formában felhalmozott rakás, 20 kéve.) Ez alapján tehát így néz ki a "szalmabéli gabona" leltára:

1913 őszén nemcsak a Rába-híd várható építéséről szóltak a hírek térségünkből, hanem sok minden másról is. A mai bejegyzésben 3 rövidhírt teszek közzé 1913 végéről. Önállóan nem érnének meg egy bejegyzést, ezért csoportosítottam őket. Mindhárom a Vasvár és Vidéke (VV) című járási lapban jelent meg.

Az első cikk a VV szeptember 21-i számának 2. oldalán olvasható:

Kinszky (helyesen: Kinsky) gróf Festetics György veje volt, aki György gróf lányát, Georginát vette feleségül, és a molnári birtokot ők kapták meg.

A következő cikket a járási lap szeptember 28-án közölte a 2. oldalon:

1828-ban - adószedés céljából - egy országos felmérés készült a termelő népességről, mely széles körű adatokat tartalmaz. Vannak benne információk a népességről, a növénytermesztésről, a tenyésztett állatokról, ill. egyéb gazdálkodási adatok. Az összeírás ugyanakkor nem terjedt ki a világi és egyházi uradalmakra, mivel azok hadiadó alá nem estek. Így pl. a püspöki tulajdonú Püspöki község teljesen hiányzik belőle, és a másik két falu nemesi uradalmai is. 

Feltűnő ugyanakkor, hogy Molnári és Szenttamás adatai nagyon hasonlóak, csak néhány mutató tekintetében térnek el egymástól - pedig a népességben jelentős különbségek voltak köztük, pl. az 1819-es vagy az 1830-as népösszeírás adatai alapján. Emiatt a felmérés megbízhatósága eléggé kérdéses...

De akkor jöjjenek az adatok. Elsőként a népességgel összefüggésben:

Az eredeti összeírásban polgár, "tisztesebb", fiútestvér, kalmárok, szatócsok rovatok is voltak, de itt ilyeneket nem találtak. Most következzék néhány általános gazdálkodási adat:

Ahogy azt már korábban említettem, nemrég a kezembe került egy KSH-kiadvány, melynek címe: Vas vármegye állatlétszáma 1911. évi február hó 28-án. (KSH. Budapest, 1912.) Ebben községenként lehet részletes adatokat találni a korabeli állatlétszámra vonatkozóan, a lótól a sertésen át a kecskéig. Ebből ismertetem az akkori Rábapüspöki, Rábamolnári és Rábaszenttamás adatait.

Ha összevetjük az 1895-ös adatokkal (itt található), azt látjuk, hogy a szarvasmarha- és sertésállomány 16 éve alatt jelentősen nőtt (főleg a sertések száma), a kecskék száma lecsökkent, Szenttamásról a 2 szamár "eltűnt", megjelent viszont Rábamolnáriban 3 öszvér. Juh most sem volt a 3 faluban, és a lóállomány is csökkent, de még így is könnyedén meg lehetett volna szervezni egy szüreti felvonulást...

Az állattulajdonosok száma így alakult:

Nemrég a kezembe került egy KSH-kiadvány, melynek címe: Vas vármegye állatlétszáma 1911. évi február hó 28-án. (KSH. Budapest, 1912.) Ebben községenként lehet megtalálni a korabeli állatlétszámot, továbbá - összehasonlítás céljából - az 1895-ös összefoglaló adatokat is. Ez alapján ismertetem a korabeli 3 község 1895-ös állatállományának számát.

Miután 1956-ban átépítették a püspöki malmot, kapacitása megkétszereződött, jobb minőségű lisztet állított elő. Ilyentájt pedig a malom mindig felkészült az új gabona fogadására.

Erről szól egy 1958-as újságcikk a Vas Népe hasábjairól (1958. július 10., 3. oldal):

A malom 1924-es leégéséről itt írtam.

A malom 1956-os átépítésének rövid beszámolója itt olvasható.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

A Kistenyésztők Lapja 1985. évi 6. száma - mely két oldalas képriportban mutatta be a püspökmolnári szarvasmarha-tartást (ezt ebben és ebben a bejegyzésben közöltem) - több cikkben foglalkozott a Vas megyei nyúltenyésztéssel is. Írtak pl. egy szombathelyi, egy salköveskúti és egy rábasömjéni tenyésztőről, továbbá egy 3/4 oldalas cikket közöltek egy püspökmolnári nyúltenyésztő családról "Ródlerék nyulai" címmel. Az alábbiakban ezt közlöm.

1909-ben új egyesülettel gazdagodott községünk. Ebben az évben alakult meg ugyanis a „Nyugatmagyarországi Földmivelők Rábapüspöki községi gazdaköre” nevű szervezet. Ennek elnöke Marton István, jegyzője pedig Ifjú Ferenc lett, az alakuló ülés jegyzőkönyvét a szervezet 2 tagja, Józsa Gábor és Szalai Sándor hitelesítette. (Ifjú Ferenc a rábaszenttamási katolikus elemi iskola tanítója volt ekkor.)

Tehénszekér fotója Püspökiből a 20. század első feléből

A mai bejegyzésben egy 1850-ből származó kéziratos térkép egy részletét teszem közzé. A teljes térkép a Festeticsek vasvári és ollári uradalmát ábrázolja. A vasvári uradalom szélén Molnári térsége látható, ezt mutatom be most.

A molnári határt ábrázoló térképmező egyik részlete a belterülettel:

A falu külterületének északi térsége pedig így nézett ki:

Ebben a bejegyzésben folytatom a Kistenyésztők Lapja című újság 1985. évi 6., júniusi számában megjelent képriport közlését, a 9. oldal tartalmával. (A cikk első felének képei itt tekinthetők meg.)

A Kistenyésztők Lapja című újság 1985. évi 6., júniusi száma több Vas megyei témájú cikket közölt. Ezek közül az egyik egy 2 oldalas képriport, mely A szarvasmarha Püspökmolnáriban címmel a lap 8-9. oldalán jelent meg. Ennek első felét teszem közzé a mostani bejegyzésben. Igazi kordokumentum a '80-as évekből, amikor a mezőgazdaság országosan - és községünkben is - a fénykorát élte!

A mai bejegyzésben a két szomszédos falu, Püspöki és Kiszsennye közös határát bemutató térképet ismertetem. Ezt Czvitkovich Sándor készítette 1792-ben. Méretaránya 1:2400. Eredetije 51x33,5 cm méretű, rossz állapotú kéziratos papírtérkép, és a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban található. Nyelve nagyrészt latin, kisebb részben magyar.

Az északi irányt egy nagy nyílvessző jelöli. Középen alul aránymérték, a jobb alsó sarokban pedig a térkép címe és a rövidítések magyarázata olvasható.

Az alábbi rövid, szellemes újságcikk a Vas Népe 1963. április 26-i számának 8. oldalán jelent meg:

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Ezzel a címmel jelent meg az alábbi tudósítás a Vas Népében fél évszázaddal ezelőtt, az 1963. április 20-i lapszám 7. oldalán. (A cikkben a nagyapám, Kuglics László nevét egy picit elírták.)

A helyi termelőszövetkezet történetéről egyébként dióhéjban itt írtam, további cikkek pedig a mezőgazdaság címke alatti bejegyzésben olvashatók.

A fenti címmel jelent meg a Vasmegye című újság 1956. április 6-i számának 2. oldalán az alábbi cikk, mely a püspökmolnári asszonyok találkozójáról szól két közeli termelőszövetkezet asszonyaival. A találkozó célja a  helyi téesz-szervezés ösztönzése volt. (MNDSZ: Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, 1945-56 között működő nőszervezet.) Hosszú, és nem túl jó minőségű, de szerintem érdekes és tanulságos újságcikk következik!