Járási tűzoltóverseny volt Püspökmolnáriban - ezzel a címmel jelent meg egy terjedelmes tudósítás a Vas Népe című megyei lap 1957. június 14-i számának 5. oldalán.

A 16. század közepéről, 1549-ből fennmaradt egy adóösszeírás, amelyből megismerjük a korabeli birtokosok nevét, a birtokok nagyságát, az adófizető népesség nagyságát, ill. egyéb információkat. Ez alapján táblázatba rendezve mutatom be a községünkkel kapcsolatos adatokat.

50 évvel ezelőtt, 1963 nyarán a Rábán új híd épült a németek által 1945-ben megrongált vasúti híd helyett. A munkálatok során azonban egy tragikus haláleset történt, melyről a Vas Népe című megyei újság június 9-i száma a 10. oldalon az alábbiak szerint számolt be:

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! Ott egyébként jelenleg 29 fotó is megtekinthető!

Újra meggyőződtem róla, hogy az Internet egy igazi kincsesbánya! A közelmúltban a neten keresgéltem, amikor egy online aukciós oldalon egy számomra eddig ismeretlen képeslapra bukkantam! Felvettem a kapcsolatot az eladó céggel, a Darabanth Bélyegkereskedelmi és Numizmatikai Kft.-vel, mely közlés céljából rendelkezésemre bocsátotta a képeslap képét.

A lap az egykor önálló Püspöktamási község két részletét ábrázolja (mindkettő a szenttamási falurészről való), tehát valamikor 1929-48 között készülhetett.

1898 elején jelent meg - egy hatalmas monográfia, a Borovszky Samu és Sziklay János által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai c. sorozat 3. köteteként - a Vas vármegyét bemutató könyv (címlapját lásd balra). A terjedelmes munka - a vármegye természeti adottságait, történelmét, gazdaságát, kulturális életét bemutató fejezetek mellett - minden községről ad egy rövid leírást, melyből ezúton ismertetem a korabeli Molnárira, Szenttamásra és Püspökire vonatkozó sorokat (korabeli helyesírás szerint).

Molnáriról ezt olvashatjuk: "magyar község, a Szombathelyről N.-Kanizsa fel vezető vasútvonal mentén. Házainak száma 75, a lakosoké 638. Vallásuk r. kath., ág. ev. (azaz: ágostai evangélikus - KG) és ev. ref. (azaz: evangéliumi református). Vasútállomás. Postája és távírója helyben van. A "Nagy-Boldogasszonyhoz" czímzett apátság, melyet tolnai Festetich György gróf 1857-ben alapított, itt székel. Jelenlegi apát Legáth Kálmán. Itt van gróf Kinsky Zdenkónak nagyszabású, főuri izléssel berendezett szép kastélya, mely 1815-ben épült. A kastély körül szép park terül el."

A szócikket a molnári kastély képe illusztrálja, melyet már ebben a bejegyzésben közzé tettem.

Holnap lesz az I. világháborút lezáró trianoni béke évfordulója. Ebből az alkalomból községünk I. világháborús hősi halottjairól emlékezem meg.

1914-ben Ferenc József császár és király - II. Vilmos német császár támogatásával - hadat üzent Szerbiának. (Ezt egyébként Tisza István kormányfő akkor ellenezte...) A szövetségesi szerződések miatt heteken belül európai méretű konfliktus bontakozott ki, mely a gyarmatokra és a tengerekre is kiterjedt. Így lett világháború egy kisebb konfliktusból. (A kortársak egyébként "nagy háború" néven emlegették.) A felek gyors döntést reméltek, de a háború végül elhúzódott, és mintegy 20 millió halottal járt. A világháborút lezáró békék átrajzolták Európa térképét.

Nagy-Magyarország emberveszteségei: félmillió halott, másfél millió sebesült, 800 ezer hadifogoly. Valószínűleg az ország összes településéről voltak áldozatok, így községünkből is. 

A mai bejegyzésben a korabeli megyei lap, a Vasmegyei Lapok alapján azt mutatom be, hogy miről szóltak a községünkkel kapcsolatos hírek 1880-ban. (Sajnos mind a megyei, mind az Országos Széchényi Könyvtárban lévő bekötött példányból több hónapnyi lapszám hiányzik, amelyekben akár helyi vonatkozású hírek is lehettek.)

Az első fennmaradt, számunkra fontos hír a július 8-i szám 2. oldalán van, és a molnári kastély lakójával, az idén 130 éve elhunyt Festetics György gróffal kapcsolatos:

Ugyancsak "grófunk" szerepel a szeptember 19-i lapszámban a vármegye legtöbb adót fizető megyebizottsági tagjainak (azaz viriliseinek) listáján (3. oldal):

Ebben a bejegyzésben folytatom a Kistenyésztők Lapja című újság 1985. évi 6., júniusi számában megjelent képriport közlését, a 9. oldal tartalmával. (A cikk első felének képei itt tekinthetők meg.)

A vonatok indulási időpontja községünk utazóközönsége számára régóta problematikus.  Ennek ékes példája  az alábbi újságcikk, mely a Vasmegye című lapban jelent meg 1949. május 26-án a 4. oldalon:

112 évvel ezelőtt, 1901. májusában ünnepelte 40 éves tanítói jubileumát a szenttamási római katolikus elemi iskola kántortanítója, Tormássy Károly. Ő korábban többször tudósította a sajtót a helyi - elsősorban a katolikus iskolával kapcsolatos - eseményekről (pl. 1874-ben, 1875-ben vagy 1878-ban is), és a szenttamási dalárda szervezésében is részt vett. 1877-ben (Rába)töttösön találjuk.

A tanítói évfordulóról a Vas c. lap 1901. május 26-i száma a 2. oldalán így tudósított:

Egykor községünkben rendkívül népszerű volt a tekézés. A püspöki és a molnári kocsmákban, de még némely falusi portán - pl. Komáromiéknál, a Kossuth u. 128 alatt, a szilvafák között - is gurult a golyó. A sok gyakorlás pedig előbb-utóbb versenyzéshez vezetett.

Egy ilyen tekeversenyről szól a Vas Népe 1959. május 22-i számának 6. oldalán megjelent rövidhír:

Akinek van a birtokában olyan fotó, mely Püspökmolnáriban készült tekézés alkalmával készült, kérem, juttassa el hozzám!

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

A mai bejegyzésben egy vasúttérképet mutatok be. Eredeti címe: "Magyar ország vasut hálózatából a Fehérvár - Veszprém - Molnári vonal vázlata". Készítésének évszáma nem ismert, de valószínűleg 1865-71 közötti. A Magyar Nyugati Vasút Győr-Gratz vonalának szakaszait ugyanis 1871-73 között adták át, a térképen pedig ennek egyes tervváltozatai láthatók. Ugyanakkor ábrázolva van a Déli Vasút Sopron-Kanizsa közti vonala is, ami viszont 1865 óta működik. (A jelmagyarázat eredetileg a térkép bal szélén (vagyis Gratztól nyugatra) volt elhelyezve, de a térképmező jobb láthatósága érdekében a bal felső sarokba tettem.)

A kormányzati tervezet szerint a vonal Győrből haladt volna dél felé Pápáig, ott nyugatra fordult volna Sárvárig, majd Molnárinál metszette volna a Déli Vasút vonalát, innen a Rába vonalát követve érte volna el a korabeli osztrák határt, majd Gratzot. Eszerint községünkből átszállás nélkül juthattunk volna el Győrbe vagy Gratzba.

A mai bejegyzésben a Vasmegyei Lapok (VL) cikkei alapján nézzük meg, miről szóltak a községünket is érintő hírek 1879-ben!

Elsőként a január 23-i szám 2. oldalán van helyi vonatkozású tudósítás. Ebből megtudjuk, hogy a vasvári római katolikus népiskola részére vásárolandó harmóniumra Festetics György 25 Ft-ot, a szenttamási temetőkápolnában eltemetett Korchmáros Gáspár pedig 1 Ft-ot adott.

A február 23-i lapszám 1-2. oldalán a vasmegyei tanító testület vasvári járási körének gyűlésén felvett jegyzőkönyv kivonata szerepel. Eszerint egy daloskönyv hangjegyekkel való összeállítására Tormássy Károly szenttamási katolikus tanító vállalkozott, a gyűlésen elhangzottakat pedig Ochsenhofer Ede helyi evangélikus tanító jegyezte le.

Társasági hír olvasható a VL február 27-i számának 2. oldalán. Eszerint a Vasváron, 19-én megtartott Casino-bálon jelen volt Fay Irma Molnáriból, továbbá Korchmáros Malvin és Georgina kisasszonyok. Ez alkalommal felülfizettek (vagyis a belépőn túl is fizettek valamennyit): Fay Adolf 50 krajcárt, Korchmáros Gáspár pedig 2 Ft-ot. Ők bizonyára a kisasszonyok szülei. (A molnári Fay-családról tud valaki valamit? Aki tud, kérem, írja meg nekem!)

A szegedi árvízkárosultak javára történő gyűjtésről szól az április 3-i szám egyik cikke  2. oldalon:

A Kistenyésztők Lapja című újság 1985. évi 6., júniusi száma több Vas megyei témájú cikket közölt. Ezek közül az egyik egy 2 oldalas képriport, mely A szarvasmarha Püspökmolnáriban címmel a lap 8-9. oldalán jelent meg. Ennek első felét teszem közzé a mostani bejegyzésben. Igazi kordokumentum a '80-as évekből, amikor a mezőgazdaság országosan - és községünkben is - a fénykorát élte!

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam a szenttamási dalárdát, mely községünk első önkéntes alapon létrejött egyesülete volt. A közelmúltban a kezembe került egy régi könyv, melyben érdekes információkat találtam róla. A könyv szerkesztője Vargha Gyula, a címe pedig: Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban. (Megjelent a "Statistikai Hivatal" kiadásában 1880-ban.)

A kötet járásonként mutatja be az ország összes egyesületét. A 316. oldalán az alábbi adatokat találjuk a vasvári járásra vonatkozóan:

A 317. oldalon a taglétszám- és pénzügyi adatokat találjuk (pirossal aláhúzva a "mi dalárdánk"):

A mai bejegyzésben a két szomszédos falu, Püspöki és Kiszsennye közös határát bemutató térképet ismertetem. Ezt Czvitkovich Sándor készítette 1792-ben. Méretaránya 1:2400. Eredetije 51x33,5 cm méretű, rossz állapotú kéziratos papírtérkép, és a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban található. Nyelve nagyrészt latin, kisebb részben magyar.

Az északi irányt egy nagy nyílvessző jelöli. Középen alul aránymérték, a jobb alsó sarokban pedig a térkép címe és a rövidítések magyarázata olvasható.

Egykor községünkben nagy hagyománya volt a vöröskeresztes mozgalomnak. A helyi vöröskeresztes szervezet 1953-ban alakult meg, élén egy 7 tagú vezetőséggel. A szervezet első titkára Gyarmati Istvánné lett, aki 10 évig látta el a vezetői feladatokat. A vöröskereszt egészségügyi és közlekedésbiztonsági tanfolyamokat szervezett, véradónapokat tartott, szabás-varrás tanfolyamot indított, stb. (Részletesebb bemutatása majd egy következő bejegyzés témája lesz.) Munkáját olyan jól végezte, hogy már a működése 3. évében mintacsoporttá akarták átszervezni. Erről szól a megyei szervező Gyarmatinéhoz intézett levele:

A mostani bejegyzésben a Vasmegyei Lapok (VL) című korabeli megyei újság alapján azt mutatom be, hogy milyen események történtek Püspökiben, Molnáriban és Szenttamáson 1878-ban.

Az első, községünkhöz kötődő cikk a lap március 28-i számában jelent meg. A 2. oldalon egy tudósítás olvasható a vasvári izraelita ifjúság "tánczvigalmáról", melyen részt vett "Bandi Józsa kisasszony Molnáriból". Ő bizonyára Bandy Ignác molnári szatócs lánya lehetett.

A VL április 28-i számának 2. oldalán a vasmegyei tanító testület vasvár-járási körének közgyűléséről olvasható egy beszámoló. Ebben arról is szó van, hogy az Eötvös-alap segélyező egyletébe beléphetnek a tanítók. Többek között belépett Tormássy Károly szenttamási katolikus tanító is. A gyűlésről igazoltan hiányzott Ochsenhofer Ede szenttamási evangélikus tanító.

A május 23-i VL-szám a vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvéből is idéz. Ebben a községi faiskolák felügyeletét ellátó gondnokok megválasztásáról is szó van. Eszerint "Vasvár, Kis-Mákfa, Nagy-Mákfa, Szt.-Mihályfa, Zsidó, (azaz: Zsidóföld - KG), Rába-Hidvég, Molnári, Szt-Tamás és Püspöki községek" faiskolájának gondnokául "Szabó József esp. apát pleb., szt-tamási lakós" lett megválasztva.

A Vasmegyei Lapok június 2-i száma a 2. oldalon a szenttamási iskoláról tudósít, de ezt itt már közöltem.

A vasmegyei tanítótestület vasvári körének tisztújításáról (is) szól a VL június 20-i száma a 2. oldalon:

A rábapüspöki malom leégéséről szól a Hír című lap 1924. április 29-i számának 3. oldali cikke. A szövegben lévő mm rövidítés nem millimétert, hanem métermázsát (azaz: mázsát) jelent.

Az alábbi rövid, szellemes újságcikk a Vas Népe 1963. április 26-i számának 8. oldalán jelent meg:

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!