A 16. század közepéről, 1549-ből fennmaradt egy adóösszeírás, amelyből megismerjük a korabeli birtokosok nevét, a birtokok nagyságát, az adófizető népesség nagyságát, ill. egyéb információkat. Ez alapján táblázatba rendezve mutatom be a községünkkel kapcsolatos adatokat.
Település neve |
Birtokos neve |
porta |
zsellér |
új jobbágytelek |
puszta jobbágytelek |
egyéb |
Molnári |
Polányi Sebestyén |
4 |
3 |
- |
7 |
- |
Darabos Gergely |
2,5 |
1 |
- |
1 |
- |
|
Összesen |
6,5 |
4 |
- |
8 |
- |
|
Püspöki |
Bakyth Péter |
4,5 |
5 |
3 |
- |
0,5 |
Porta: korabeli adóegység; olyan kapu, amin egy szénával megrakott szekér keresztül tudott menni. Ez nem egy, hanem több, akár 3-4 családot is jelenthetett. (Még a 19. századi térképeken is láthatjuk, hogy egy telken több család élt, például itt.)
Zsellér: a jobbágyság alsó rétegébe tartozó személy, akik vagyontalanok vagy csak minimális vagyonnal (lakóházzal) rendelkeznek.
Molnári ekkor két birtokos kezén volt, ahol telkes jobbágyok mellett zsellérek is éltek. 8 jobbágytelek üresen állt (azaz: elpusztásodott) ebben az évben. Ennek oka, hogy 1549-ben egy hatalmas tűzvész 7 telket elpusztított. Talán ez lehet az első, községünkkel kapcsolatban feljegyzett tűzeset. (Darabos Gergelynek egyébként Molnárin kívül Domokosfalván, Döbörhegyen, Döröskén és Nádasdon voltak birtokai, Polányi Sebestyénnek pedig Andrásfalván, Dienesfalván, Gyanóban, Hermánban, Hidvégen, Kápolnásfaluban, Polányban, Rábaszentmihályon, Tanakajdon és Tótfaluban.)
Püspöki eredetileg a győri megyéspüspök birtoka volt, de mivel a főpásztor holtan maradt a mohácsi csatatéren, ezért birtokaira mások tették rá a kezüket, Püspökire Bakyth Péter. (Az ő kezén volt a szombathelyi uradalom több tartozéka, így pl. Herény, Zanat, Szombathely és (Sorok)Újfalu.) Itt egyébként fejlődés mutatkozik, amit a 3 újonnan benépesült jobbágytelek jelez. Az egyéb kategória a falu bíráját takarja, aki egy féltelkes jobbágy volt.
Molnári egyébként Molnary, Püspöki pedig Pyspeky néven szerepel az összeírásban. Szenttamásról nincs benne szó, ugyanis akkor ott egytelkes nemesek laktak, a nemesek pedig adómentességet élveztek.
Forrás: Maksay Ferenc (szerk.): Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. I-II. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1990.
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!