Püspökmolnárit jelenleg egyetlen vasútvonal érinti: a Sopront Nagykanizsával összekötő vonal. Ezt 1865-ben a Cs. Kir. Szab. Déli Vaspályatársaság (röviden: Déli Vasút) építette és kezelte, és része volt a Bécset a tengerrel összekötő útvonalnak. Az 1870-es években azonban akár még egy vasútvonal is elérhette volna községünket...

A Magyar Nyugati Vasút ugyanis építeni kezdte a Győrt Grazcal összekötő vonalat, mely az eredeti tervek szerint Magyarországon a Rába mentén futott volna. Vagyis Molnárinál keresztezte volna a Déli vasút vonalát. Győr városa is ezt a nyomvonalat támogatta, ugyanis a Kisalföld terményeit és Győr iparcikkeit leggyorsabban így tudták volna eljuttatni a stájer nagyvárosba. Vas vármegye és Szombathely akkori vezetése azonban elképzelhetetlennek tartotta, hogy ez a vonal kikerülje a megyeszékhelyt, és jelentős lobbizásba kezdtek. Dolgukat megkönnyítette, hogy az éppen miniszterként tevékenykedő molnári birtokos, gróf Festetics György nem gördített akadályt eléjük. A vonal így Sárvár után elkanyarodott Szombathely felé. 1871-ben átadták a Győr-Kiscell (ma: Celldömölk)-Szombathely szakaszt, 2 év múlva pedig elkészült a vasi megyeszékhelyt Körmenden át Grazcal összekötő szakasz is. Községünk így nem lett vasúti csomópont...

1913-ban újabb esély kínálkozott még egy vasútvonalra községünk (és tágabb környéke) számára. Ekkor egy budapesti mérnök engedélyt kapott a Sárvár–Molnári–Körmend útvonalon építendő gőzüzemű helyiérdekű vasút előmunkálatainak megkezdésére. Vagyis pont arra a szakaszra, amit a nyugati vasút kikerült. A következő év nyarán azonban kitört a háború, ami végleg megakasztotta a vasútépítési terveket.

Amennyiben ez a vasútvonal - akár a nyugati vasút részeként, akár önálló helyiérdekű vasúttársaság kezelésében - megépült volna, az nagyban segítette volna a Rába-menti községek fejlődését...

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!