A mai bejegyzésben egy régi adósságomat törlesztem, amikor az első és a harmadik katonai felmérés helyi vonatkozású részletének bemutatása után a 2. katonai felmérésről is írok. Igaz, a térképlap zömét a Szenttamás temetőiről írt posztban már bemutattam, de azért érdemes külön is szólni róla.

A felmérés 1806-ban kezdődött, és - mivel katonatisztek végezték, akik háború idején harcoltak, ezért - csak 1869-re készült el. A teljes Habsburg-monarchiát felmérték; a 3300 szelvényből 1068 esik Magyarországra. A térképen jól láthatóan magasságmegjelenítést használtak.

Lássuk a térképet!

Községünk térsége. Balról a vasútvonal, azon túl a Kolomposi-major, jobbra fent pedig Nagy-(Z)sennye (ez a mai falu) és Kis-(Z)sennye (azaz a kastély környéke). 

De lássuk Molnárit, Szenttamást és Püspökit közelebbről!

Az utolsó rendi országgyűlés 1848 áprilisában elfogadta az ún. áprilisi törvények V. törvénycikkét "az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról". Ez cenzusos választójogot vezetett be, amely szerint mindazok szavazati jogot kaptak, akik bizonyos ingatlannal vagy jövedelemmel rendelkeztek vagy valamilyen értelmiségi pályán dolgoztak. E feltételek teljesülése nélkül is megtarthatták szavazati jogukat azok a nemesek, akik korábban is voksolhattak.

Szenttamás választói névjegyzéke 1848-ból

A törvény értelmében a mai Püspökmolnári korabeli elődközségeiben az alábbi személyek kaptak választójogot:

Az 1893-as bulvárhírek után lássuk, miről írt a Vasmegyei Lapok (VL) c. újság községünk vonatkozásában 1894-ben!

Elsőként egy bűncselekménybe torkolló tűzesetről olvashatunk a lap február 1-ei számának 5. oldalán:

Érdekes, hogy a cikkben a pár éve megalakult tűzoltó egylet nincs megemlítve...

Egy eljegyzésről ad hírt a VL június 28-i száma a 4. oldalon:

Avagy miről írtam eddig, és mi várható még?

A 2011. szeptember 8-a óta működő blogom elérte az 500. bejegyzést :), ami nemcsak az ünneplésre jó alkalom, de a számvetésre is. Röviden összefoglalom, mit értem el eddig, és mi várható a későbbiekben. Lássuk!

Az indulásakor még közéleti/közpolitikai témákról is írtam, ám azok lassan kikoptak, így a blog kizárólag helytörténeti témákról szól. Büszke vagyok arra, hogy létrehoztam egy olyan oldalt, ami Püspökmolnárival kapcsolatos, és napról-napra sokan - sőt, egyre többen - olvassák. De mennyi is az a sok?

Az 1966-os végzősök után nézzük meg, kik ballagtak el 1967-ben a püspökmolnári általános iskolából!

A mai bejegyzésben bemutatandó térképről már egy nagyon régi posztban írtam, de a téma megérdemli, hogy külön is szóljak róla. Ez volt ugyanis az első olyan térkép, amely a korabeli Molnárit, Szenttamást és Püspökit viszonylagos részletességgel és viszonylag nagy pontossággal mutatja be. Lássuk!

Községünk környezete

A 18. századi háborúk során a Habsburg Birodalom vezetése felismerte, hogy szükség van jól áttekinthető, pontos térképekre az egész birodalomról. Ezért Mária Terézia királynő uralkodása alatt, 1763-tól megindult a birodalom katonai felmérése. Ezt tartományonként végezték, Magyarországra 1780-84 között került sor. Az ekkor uralkodó II. Józsefről hívják ezt a munkát jozefiniánus felmérésnek. Magyarországot (Erdély és a Temesköz nélkül) 963 szelvény ábrázolja. A felmérés során magassági mérés vagy szintezés nem volt, így a térképek nem tartalmaznak magassági adatot. Az egyetlen példányban készült eredeti térkép méretaránya 1:288000.

A korabeli 3 falu a térképen közelről így fest:

A mintegy 5 hónapja közzétett 1920-as népszámlálási adatok után lássuk, hányan éltek 1930-ban községünkben! (Akkor 2 falu, Püspöktamási és Rábamolnári volt itt.)

Először nézzük az alapvető terület- és népesség-adatokat:

10 év alatt gyakorlatilag nem történt változás ezekben a mutatókban.

Nézzük a családi állapot szerinti megoszlást:

A mai bejegyzésben a szenttamási Sallér-birtokot mutatom be 1829-ből, a Vas megyei Levéltár egyik irata alapján. Az irat címe: "Molnári, Rába Hidvégi, Szent Tamási, Töttösi, Kopátsi, Koltai, Gutaházi, Ujlaki és Csehi ingatlan Javaknak Conscriptioja" (azaz: összeírása - KG). Kelt "Molnáriban October Holnap 21ikén 829dik Eszt." Vagyis ez a Sallér Judit halála után felvett leltár része.

Részlet a Szenttamásra vonatkozó összeírásból

Eszerint a "Szent-Tamási Helységben" található uradalmi birtok a következő részekből állt (korabeli helyesírással):

 A mai bejegyzésben egy olyan pap életrajzát ismertetem, aki községünkben született. Ő volt Piry István későbbi pápoci plébános. Lássuk az életrajzát:

Az 1965-ös végzősök után nézzük meg, kik maradtak ki 1966-ban a püspökmolnári általános iskolából!

Az osztály létszáma 27 fő volt - az egyik legmagasabb az iskola történetében! Lássuk a neveket:

A mai bejegyzéssel új sorozatot indítok, melyben a 75 éve történt eseményeket mutatom be korabeli újságcikkek (döntően a Vasvármegye című megyei lap) alapján.

Az első ilyen cikk egy bulvárhír a Vasvármegye 1940. február 16-ai számának 2. oldaláról:

A február 21-ei Vasvármegye 6. oldalán szereplő tudósításban pedig egy helyi lakos neve is szerepel:

Kedves Olvasók! A mai bejegyzésben egy újabb I. világháborús katona portréját mutatom be, de ezúttal nem könyvből, mint az előzőekben, hanem személyes visszaemlékezés alapján. Az itt látható képet Nagy Dezsőné, Juci nénitől kaptam, és az édesapját, Rodler Józsefet ábrázolja. (Készült Szilárd Tódor műtermében, Szombathelyen.)

Rodler József 1893-ban született Püspökiben, és 1976-ban halt meg. Az I. világháborús tevékenységéről a lánya már nem sokat tudott elmondani.

Ami biztos, hogy "ágyúk mellett" harcolt, tehát valószínűleg valamelyik tüzér alakulatnál szolgált. Katonaként az olasz frontra került, és még szinte újoncként hadifogságba esett, ahol végül 5 évet töltött el. Ebből kifolyólag jelentős hadi érdemet nem tudott felmutatni, így kitüntetésre sem tett szert.

Hazatérése után 1923-ban házhelyet vásárolt és 1925-ben házat épített Rábaszenttamáson (a Kossuth u. 109. szám alatt állt a ház). Családot alapított: két házasságából 4 gyereke (2 fia és 2 lánya) született. Kevés földjén gazdálkodott, és az e téren elért eredményeinek jutalmául a II. világháború után mintagazda címet és kitüntetést kapott. Erről már korábban írtam, ebben a bejegyzésben olvasható, gazdaságát pedig itt mutattam be.

Az 1892-es bulvárhírek után lássuk, miről írt a Vasmegyei Lapok (VL) c. megyei újság községünk vonatkozásában 1893-ban!

Az első cikk, ami számunkra érdekes, a január 5-ei lapszám 4. oldalán jelent meg, és az ekkor dúló egyházpolitikai küzdelmekkel (a polgári házasságkötés bevezetésével, stb.) kapcsolatos:

Állategészségügyi tájékoztatást találunk a VL 1893. január 15-ei számának 5. oldalán:

Legutóbb a Rába-mentéről egy 1833-as térképet közöltem, de 40 évvel később is készült egy ilyen, ami jól tükrözi a bekövetkezett változásokat. Ez egy átnézeti térkép, ami Hidashollóstól Győrig ábrázolja a folyó mentét, ebből vágtam ki a községünkkel kapcsolatos részt. Lássuk:

Korábban már bemutattam az egykori Püspöki község jobbágyait 1565-ből, ill. 1571-ből. 1577-ből is fennmaradt egy összeírás, amely a győri püspökség kezén lévő uradalmak, így a szombathelyi vár és tartozékainak jobbágyait és azok földesúri adóterheit mutatja be. Listhy János győri püspök halálakor állították össze, a pontos dátuma 1577. április 6. Készítette: Ankherreit János. Mivel a korban Püspöki is a szombathelyi vár tartozéka volt, így az irat fontos forrás községünk kora-újkori történelmére is. Lássuk!

Részlet az urbáriumból

Eszerint az összeírt jobbágyok a következők:

Az 1964-es végzősök tablóképe után lássuk, kik végeztek 1965-ben a püspökmolnári általános iskolában!

Kedves Olvasók! Hanganyag eddig nem volt a blogon, de a mai bejegyzésben egy ilyet találnak.

Hosszas egyeztetések után sikerült ugyanis megvásárolnom az MTVA-tól annak a hangfelvételnek a közlési jogát, amelyen községünk híres szülöttje, Prinz Gyula professzor (arcképét lásd jobbra) beszél életéről, tudományos munkásságáról, ázsiai kutatóútjairól.

A felvételt a Magyar Rádió készítette a tudós halála előtt 2 évvel, 1971-ben. A riporter Pataki Béla, a másik megszólaló Láng Sándor professzor az ELTE Természetföldrajzi Tanszékéről. A hanganyag hossza 24:40.

(Frissítés - 2018.08.11.: Olvasónk, Varga Bálint szerint a riporter nem Pataki Béla, hanem Dr. Székely András az ELTE természeti földrajzi tanszékének egykori professzora volt. Varga úrnak hajdani földrajz-szakosként volt szerencséje Székely tanár úr előadásait hallgatni, ezért ismerte fel a hangját. Köszönöm az észrevételt! Pataki Béla neve az MTVA leírásában szerepelt...)

Prinz Gyula a riporter hosszú bevezetője után, 1:23-nál szólal meg. A felvétel a piros gombra kattintva indul. Hallgassák szeretettel!

A mai bejegyzésben egy régi képeslapot mutatok be Püspökmolnáriból. Bár a lap 4 részét az "akkor és most" c. sorozat keretében már közzétettem, de lássuk most a lapot egyben:

A mai bejegyzésben a Vas Népe című megyei napilap 1965. január 30-i számának 5. oldaláról az alábbi rövid képes tudósítást mutatom be:

Egy korábbi bejegyzésben már szóba került a püspökmolnári Lakics-család. Fél évszázaddal ezelőtt, 1965. január 28-án az ő életüket az alábbi terjedelmes riportban mutatta be a Vas Népe c. megyei napilap (3. oldal):