A mai bejegyzésben egy 1518-ból fennmaradt, molnári birtokeladásról szóló oklevelet ismertetek. Az irat külsőleg így néz ki:

A vasvári káptalan előtt Molnari-i Hernad Mátyás, név szerint felsorolt fiai nevében is eladta a Vas megyei Molnari faluban (possessioban) levő, teljesen elhagyott két telkét (sessioját) és nemesi kúriáját a hozzá tartozó, két holdnyi földdel, amely az ő és a szomszédja, Molnar-i Pyspek István kúriájától megy le a Rába folyóig, valamint több részletben az oklevélben részletesen leírt határok között található. A szántókon kívül eladott még 2 kaszás rétet (vagyis annyit, amennyit 2 ember 1 nap alatt le tudott kaszálni), valamint az ingatlanokkal együtt eladta a rájuk vonatkozó írásos dokumentumokat is.

Az 1963-as végzősök csoportképe után lássuk, kik végeztek 1964-ben a püspökmolnári általános iskolában!

Nézzük a diákok és tanáraik névsorát a tablókép alapján!

A mai bejegyzésben az egykori Püspöki község földesurait, a győri püspököket mutatom be a középkorból a falu első okleveles említésétől kezdve a mohácsi katasztrófáig. Ők voltak azok, akiknek a jobbágyok fizették a kilenced nevű terményadót, a cenzus nevű pénzadót, neki adták az ajándékot (tojás, vaj, szárnyasok, stb.), neki robotoltak. A másik oldalról nézve pedig a földesúr úriszéke ítélkezett a jobbágyok peres ügyeiben. Nézzük, kik voltak ezek a földesurak!

1337–1375 Kálmán: A legelőkelőbb származású a győri püspökök sorában, hiszen I. (Anjou) Károly (másképp: Károly Róbert) törvénytelen (az egyik udvarhölgytől született) fia volt. (Címerét lásd balra.) Fiatal kora és törvénytelen származása miatt csak diplomáciai bravúr eredményeként foglalhatta el főpapi székét. Püspöksége alatt legalább egyszer, 1345. január 21-én Püspökiben tartózkodott, ugyanis oklevelet adott ki innen. Ez Püspöki első írásos említése.

Veszteségkimutatások 1914 decemberéből

Ahogy arról már korábban írtam, az újságok közzétették a háborús veszteségeket (sebesülteket, halottakat, hadifogságba esetteket), hogy a hozzátartozók a messzi hátországban is értesülhessenek fiaik, férjeik, szeretteik sorsáról. 

Az alábbiakban a Vasvármegye, illetve a Vasmegyei Független Hírlap című újságok alapján a községünkhöz kapcsolódó 1914 decemberi veszteségeket teszem közzé. 

December 1-én a lapok már a 95. számú veszteségkimutatást tették közzé!... Ebben találjuk a 83. gyalogezred egyik katonáját: Németh Istvánt Rábapüspökiből. A bal kezén meglőtték, a felsőőri kórházban ápolták.

A december 12-ei lapokban találtam: a 83. gyalogezredből Marton János őrvezetőt, szintén Rábapüspökiből. Róla azt írták, hogy beteg, és egy bécsi kórházban ápolták. (Őt később előléptették, szakaszvezetőként fejezte be a háborút, rövid életrajzát ebben a bejegyzésben közöltem).

Ahogy azt az előző bejegyzés végén jeleztem, a Vas Népe 1964. december 4-i számában (a 3. oldalon) egy érdekes és hosszú riport jelent meg községünk kapcsán. A cikk az újjáválasztott párttitkárról szólt - aki a község tanácselnöke is volt egyben. Lássuk:

A mai bejegyzésben 2 rövid újságcikket mutatok be a Vas Népe című megyei napilapból 1964 decemberéből.

Az első a december 3-ai lapszám 6. oldaláról:

A másik pedig egy rövidhír a VN 1964. december 8-i számából (8. oldal):

A Püspökmolnári Önkéntes Tűzoltó Egyesület fennállásának 125. évfordulója alkalmából már több bejegyzést írtam, legutóbb pl. néhány régi képet közöltem az egykori női rajról (elolvasható itt). A mai bejegyzésben ismét róluk lesz szó.

2005 áprilisában a tv2 Aktív c. műsorában Jana Gabriella riportot készített a hölgyekről. Ezt a néhány perces felvételt sikerült megszereznem (köszönet érte a televízió illetékes munkatársainak!), és alább közzé teszem. Még analóg kazettán lett rögzítve, ezért a hang nem tökéletes, de ez semmit nem von le az értékéből. (A 3:13 hosszúságú film elején nálam először egy hirdetés jelenik meg, de ez átugorható.)

Lássuk:

Mivel a Molnárit birtokló Sallérok gazdálkodásáról sok forrás fennmaradt, ezért a mai bejegyzésben - a szénagyűjtők, a kapások és a sarjúgyűjtők felsorolása után - folytatom az uradalmuk mezőgazdasági idénymunkásainak bemutatását. 

1812. november 29-én, Molnáriban kelt az a fizetési lista, ami az 1812. évi maghordókat és kukoricaszedőket, ill. a keresetüket sorolja fel. Tehát ezek a jobbágyok nem a robot terhére végezték ezt a munkát, hanem külön pénzt kaptak érte. Nézzük a listát (a korabeli helyesírás szerint)!

A mai bejegyzésben 1957 november-decemberi újságcikkeket mutatok be a korabeli Vas Népéből.

Elsőként jöjjön egy futball tabella a november 13-ai- lapszám 6. oldaláról:

Tanfolyamindításról tudósít a Vas Népe 1957. december 7-ei száma (4. oldal):

Az 1962-es végzősök tablóképének bemutatása után lássuk, kik végeztek a püspökmolnári általános iskolában 1963-ban! Ebben az évben tablókép nem készült, csak csoportkép:

Osztályfőnök: Balikó Mihályné. Az osztálylétszám: 18 fő volt.

Veszteségkimutatások 1914 novemberéből

Ahogy azt ebben az előző bejegyzésben már írtam, az I. világháborús harcok megindulását követően a lapok sorra közzétették az ún. veszteségkimutatásokat (a halottak, sebesültek hadifogságba esettek legfontosabb adatait), hogy a hozzátartozók értesülhessenek a katonák sorsáról. 1914 novemberéig már 70 körüli veszteséglistát tettek közzé!

Az alábbiakban a Vasvármegye, illetve a Vasmegyei Független Hírlap című újságok alapján a községünkhöz kapcsolódó 1914 novemberi sebesülteket teszem közzé. 

Az alábbi személyekre akadtam a listákban:

Egy korábbi bejegyzésben bemutattam Püspöki jobbágyait 1565-ből. 6 évvel később is fennmaradt egy összeírás, pontosan a győri püspökség kezén levő győri várbirtok és tartozékainak összeírása, melyet Zermegh János és Nagywathy Ferenc királyi commissariusok készítettek 1571 júliusában. Bár 6 év nem nagy idő, de azért némi változást így is találunk a névsorban, ill. a jobbágyterhek leírásában.

Részlet az urbáriumból

Eszerint az összeírt jobbágyok a következők:

Két hónap kihagyás után folytatódik az ötven éve történt eseményeket bemutató sorozat. Ahogy arról legutóbb ebben a bejegyzésben írtam, 1964 májusában átadták a forgalomnak az 1945-ben megrongált, és 1963-64 folyamán átépített vasúti Rába-hidat. A vasúti pálya építése azonban még ez után is folytatódott.

A pályamunkások munkán túli életébe ad betekintést a Vas Népe c. napilap 1964. november 14-i számának 5. oldalán megjelent alábbi cikk:

Az 1950-es években Horváth Miklós szervező munkájának eredményeként a Püspökmolnári Önkéntes Tűzoltó Egyesület keretén belül létrejött egy női raj. Ez 7 fővel alakult meg, de a létszám hamarosan nőtt, a családos anyukák helyét pedig a fiatalabb lányok vették át. A raj a '70-es évekig állt fenn. Működése során nemcsak a férfiakat segítette és kulturális programokat szervezett, de megyei és országos tűzoltóversenyeken is megállták a helyüket.

Egy ilyen megmérettetésről készült az alábbi néhány kép:

A női raj felállt a versenyhez

Az 1890-es bulvárhírek után nézzük, miről írt a Vasmegyei Lapok (VL) című újság községünk vonatkozásában 1891-ben!

Az első, számunkra érdekes cikk a tűzoltók táncvigalmáról ad hírt, de ezt - és több más, a tűzoltóegyesület működésével kapcsolatos cikket - itt már ismertettem.

Vasúti menetrend olvasható a január 15-ei lapszám 7. oldalán:

Az 1961-es végzősök tablóképének bemutatása után most nézzük meg, kik végeztek a püspökmolnári általános iskolában 1962-ben!

Az osztálylétszám 20 fő volt: 9 fiú és 11 lány. A diákok névsora:

A mai bejegyzésben a Magyarország földbirtokosai és földbérlői. (Gazdacímtár.) A 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek 1925. év eleji adatai alapján (KSH, Budapest, 1925.) c. kötetből a községünkre vonatkozó adatokat ismertetem.

Eszerint 100 holdnál nagyobb birtokos 1925-ben itt mindössze egyetlen személy volt: gróf Kinsky Zdenkóné (gróf Festetics György lánya), lakóhelye Chlumetz (Csehország). A korabeli 3 falu közül Rábamolnáriban és Rábaszenttamáson voltak földjei. A birtok az alábbiak szerint oszlott meg (katasztrális holdban megadva):

A "Molnári Urodalom Bizonyos = Jövedelem Tabellája pro anno 1812" címmel készült egy összeállítás a Sallérok molnári uradalmában 1812. október 31-én. Készítette: Droppa Károly uradalmi kasznár. Azon jövedelmeket tartalmazza, melyek egyes épületek bérbeadásából származtak. Megtudjuk belőle a bérbe adott ingatlanokat, a bérlő nevét, a bérbeadás idejét, és a befolyt jövedelmet.

Lássuk (korabeli helyesírás szerint közlöm):

1. Hidvégi Csárdáért Bognár György 1812. január-december: 2200 Ft

2. Koponyási Malomért Keretz Jósef egész 1812-re: 2138 Ft 55 kr(ajcár). (A malom egykor Alsóújlak külterületén állt.)

A mai bejegyzésben - halottak napjához kapcsolódóan - három gyászjelentést teszek közzé, melyek a Molnáriban élt vagy ott született grófok elhunytát közli.

Elsőként lássuk Molnári egykori birtokosának, gróf Festetics György miniszternek a gyászjelentését:

Másodikként lássuk a Molnáriban született '48-as honvéd ezredes, gróf Zichy Ottó gyászjelentését:

A mai bejegyzésben egy 1565-ből fennmaradt urbáriumból a Püspöki községre vonatkozó adatokat ismertetem. Ez a dokumentum a győri püspökség kezén levő jószágoknak Zermegh János és Förstetter János királyi komisszáriusok által készített összeírása 1565-ből. Mivel Püspöki a győri püspökség birtoka volt, ezért ez az urbárium sok információval szolgál számunkra.

Részlet az 1565. évi urbáriumból - a féltelkes jobbágyok nevével