Már több bejegyzésben foglalkoztam a Sallér-család levéltárának dokumentumaival (legutóbb pl. itt), de akkor főleg a birtokos család életkörülményeit világítottam meg az iratok segítségével. A mai bejegyzésben egy "szegény ember", egy takács életkörülményeiről lesz szó - a halála után maradt eszközök, berendezési tárgyak alapján.

Az irat címe "Annó 1808. Méltóságos Uraságh Árendás Takátsának Veber Ióseph meg hagyott Házi eszkőzeinek Licitatió után bé vett Kész=pénzbéli fől vételnek le Irása." Árendás=bérlő. Vagyis egy takács házat bérelt az uradalomtól; az árverés a személyes hagyatékára terjedt ki. Lássuk a szöveget - hogy jobban értsük, mai nyelvezetre átírtam:

Jász Lászlónak 1 szövőszék 8 darab bokor (?) szerszámmal együtt eladatott 20 ft 3 kr(ajcár)

Gáspár nevezetű takácsnak 1 puszta rozzant szék 5 db hitvány bokor szerszámmal 7 ft 23 kr

Az 1894-es bulvárhírek után nézzük, miről írt községünk vonatkozásában a Vasmegye Lapok (VL) című újság 1895-ben!

A január 27-ei lapszám (5. o.) az "Elemi csapások és pedig tűzesetek a mult félév folyamán" kezdetű cikkben említi meg - részletek nélkül - Molnárit.

A VL február 28-i számának 8. oldalán az alábbi hirdetést találjuk:

Ma már csak kevesen tudják, hogy egykor községünkben néptánc-oktatás is volt. Az e célból létrejött csoport - megszakításokkal ugyan, de - bő két évtizedig fennállt. A mai bejegyzésben erről lesz szó.

Az első tánccsoport 1951-ben alakult az iskola 6. osztályában. 1954-ben ez az évfolyam kimaradt az iskolából, így jött létre az első felnőtt lány néptánccsoport Pungor Imre és Piry Antónia (később Gyarmati Istvánné) vezetésével. Tagjai voltak: Kiss Erzsébet, Szabó Julianna, Piri Teréz (az első sorban jobbról a 2.), Varga Elvira, Szijártó Zsuzsanna, Sipos Ilona, Bencsik Margit, Marton Júlia (a 2. sor bal szélén, 1939. november 6-án született a püspöki kocsma épületében - lányának, Lengyel Helgának köszönöm az információt! 2016.11.06.), Kranczl Katalin, Pungor Zsuzsanna. Elsőként egy somogyi leánytáncot és üveges népitáncot tanultak meg.

Balra egy 1955-ből származó fotó látható a tánccsoport tagjairól. (A Falukrónikában a KISZ tánccsoportjaként szerepelnek.)

A mai bejegyzésben - ahogy azt már korábban többször is tettem - újra a molnári uradalmat birtokló Sallér-család levéltárából ismertetek dokumentumot, méghozzá kettőt. Mindkettőben halastó ásókat sorolnak fel. Az első irat pontos címe: "Halas=Tó Ásók Listája"; ez egy 1812. márciusi fizetési listát tartalmaz.

Eszerint a felsorolt 32 ember összesen 135 napot dolgozott az uradalomnak, melyekért 1,9-3 forintig kaptak fizetést, összesen 294 ft 45 krajcárt. Lássuk a neveket:

Szijártó Szolgája, Szalay György, Szigeti Ferenc, Sipos Ferenc, Piri Ferenc, Berbás István, Szijártó István, Berbás János, Jugovich János, Piri Ferenc, Sipos István, Kiss János, Szabó György, Kiss István, Esze János, Németh József, Gyurátz Pál, Tóth József, Németh István, Seregély János, Takáts János, Farkas György és János, Fekete László, Timár János, Seregély Sándor, Saly Ferenc, Varga István és János, Antal László, Csejtey János, Fliszár János.

A mai bejegyzésben 4 rövidhírt ismertetek a Vas Népe (VN) c. megyei újság hasábjairól 1958 márciusából.

Az első mindössze egy említés a VN március 5-i számának 6. oldaláról. A Vasárnapi sportjegyzetek c. cikk felsorolja azokat a csapatokat, amelyek a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium tornatermében küzdöttek. Ezek között megemlítik a püspökmolnári általános iskola úttörő asztaliteniszezőit is. (A kép illusztráció.)

A következő cikk a lap március 22-i számában jelent meg (3. oldal), és megtudhatjuk belőle, hogy milyen pénzt fialó érték volt akkor a vetítőgép:

Az 1967-es ballagók után lássuk, kik végeztek 1968-ban a püspökmolnári általános iskolában!

A mai bejegyzésben egy régi adósságomat törlesztem, amikor az első és a harmadik katonai felmérés helyi vonatkozású részletének bemutatása után a 2. katonai felmérésről is írok. Igaz, a térképlap zömét a Szenttamás temetőiről írt posztban már bemutattam, de azért érdemes külön is szólni róla.

A felmérés 1806-ban kezdődött, és - mivel katonatisztek végezték, akik háború idején harcoltak, ezért - csak 1869-re készült el. A teljes Habsburg-monarchiát felmérték; a 3300 szelvényből 1068 esik Magyarországra. A térképen jól láthatóan magasságmegjelenítést használtak.

Lássuk a térképet!

Községünk térsége. Balról a vasútvonal, azon túl a Kolomposi-major, jobbra fent pedig Nagy-(Z)sennye (ez a mai falu) és Kis-(Z)sennye (azaz a kastély környéke). 

De lássuk Molnárit, Szenttamást és Püspökit közelebbről!

Az utolsó rendi országgyűlés 1848 áprilisában elfogadta az ún. áprilisi törvények V. törvénycikkét "az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról". Ez cenzusos választójogot vezetett be, amely szerint mindazok szavazati jogot kaptak, akik bizonyos ingatlannal vagy jövedelemmel rendelkeztek vagy valamilyen értelmiségi pályán dolgoztak. E feltételek teljesülése nélkül is megtarthatták szavazati jogukat azok a nemesek, akik korábban is voksolhattak.

Szenttamás választói névjegyzéke 1848-ból

A törvény értelmében a mai Püspökmolnári korabeli elődközségeiben az alábbi személyek kaptak választójogot:

Az 1893-as bulvárhírek után lássuk, miről írt a Vasmegyei Lapok (VL) c. újság községünk vonatkozásában 1894-ben!

Elsőként egy bűncselekménybe torkolló tűzesetről olvashatunk a lap február 1-ei számának 5. oldalán:

Érdekes, hogy a cikkben a pár éve megalakult tűzoltó egylet nincs megemlítve...

Egy eljegyzésről ad hírt a VL június 28-i száma a 4. oldalon:

Avagy miről írtam eddig, és mi várható még?

A 2011. szeptember 8-a óta működő blogom elérte az 500. bejegyzést :), ami nemcsak az ünneplésre jó alkalom, de a számvetésre is. Röviden összefoglalom, mit értem el eddig, és mi várható a későbbiekben. Lássuk!

Az indulásakor még közéleti/közpolitikai témákról is írtam, ám azok lassan kikoptak, így a blog kizárólag helytörténeti témákról szól. Büszke vagyok arra, hogy létrehoztam egy olyan oldalt, ami Püspökmolnárival kapcsolatos, és napról-napra sokan - sőt, egyre többen - olvassák. De mennyi is az a sok?

Az 1966-os végzősök után nézzük meg, kik ballagtak el 1967-ben a püspökmolnári általános iskolából!

A mai bejegyzésben bemutatandó térképről már egy nagyon régi posztban írtam, de a téma megérdemli, hogy külön is szóljak róla. Ez volt ugyanis az első olyan térkép, amely a korabeli Molnárit, Szenttamást és Püspökit viszonylagos részletességgel és viszonylag nagy pontossággal mutatja be. Lássuk!

Községünk környezete

A 18. századi háborúk során a Habsburg Birodalom vezetése felismerte, hogy szükség van jól áttekinthető, pontos térképekre az egész birodalomról. Ezért Mária Terézia királynő uralkodása alatt, 1763-tól megindult a birodalom katonai felmérése. Ezt tartományonként végezték, Magyarországra 1780-84 között került sor. Az ekkor uralkodó II. Józsefről hívják ezt a munkát jozefiniánus felmérésnek. Magyarországot (Erdély és a Temesköz nélkül) 963 szelvény ábrázolja. A felmérés során magassági mérés vagy szintezés nem volt, így a térképek nem tartalmaznak magassági adatot. Az egyetlen példányban készült eredeti térkép méretaránya 1:288000.

A korabeli 3 falu a térképen közelről így fest:

A mintegy 5 hónapja közzétett 1920-as népszámlálási adatok után lássuk, hányan éltek 1930-ban községünkben! (Akkor 2 falu, Püspöktamási és Rábamolnári volt itt.)

Először nézzük az alapvető terület- és népesség-adatokat:

10 év alatt gyakorlatilag nem történt változás ezekben a mutatókban.

Nézzük a családi állapot szerinti megoszlást:

A mai bejegyzésben a szenttamási Sallér-birtokot mutatom be 1829-ből, a Vas megyei Levéltár egyik irata alapján. Az irat címe: "Molnári, Rába Hidvégi, Szent Tamási, Töttösi, Kopátsi, Koltai, Gutaházi, Ujlaki és Csehi ingatlan Javaknak Conscriptioja" (azaz: összeírása - KG). Kelt "Molnáriban October Holnap 21ikén 829dik Eszt." Vagyis ez a Sallér Judit halála után felvett leltár része.

Részlet a Szenttamásra vonatkozó összeírásból

Eszerint a "Szent-Tamási Helységben" található uradalmi birtok a következő részekből állt (korabeli helyesírással):

 A mai bejegyzésben egy olyan pap életrajzát ismertetem, aki községünkben született. Ő volt Piry István későbbi pápoci plébános. Lássuk az életrajzát:

Az 1965-ös végzősök után nézzük meg, kik maradtak ki 1966-ban a püspökmolnári általános iskolából!

Az osztály létszáma 27 fő volt - az egyik legmagasabb az iskola történetében! Lássuk a neveket:

A mai bejegyzéssel új sorozatot indítok, melyben a 75 éve történt eseményeket mutatom be korabeli újságcikkek (döntően a Vasvármegye című megyei lap) alapján.

Az első ilyen cikk egy bulvárhír a Vasvármegye 1940. február 16-ai számának 2. oldaláról:

A február 21-ei Vasvármegye 6. oldalán szereplő tudósításban pedig egy helyi lakos neve is szerepel:

Kedves Olvasók! A mai bejegyzésben egy újabb I. világháborús katona portréját mutatom be, de ezúttal nem könyvből, mint az előzőekben, hanem személyes visszaemlékezés alapján. Az itt látható képet Nagy Dezsőné, Juci nénitől kaptam, és az édesapját, Rodler Józsefet ábrázolja. (Készült Szilárd Tódor műtermében, Szombathelyen.)

Rodler József 1893-ban született Püspökiben, és 1976-ban halt meg. Az I. világháborús tevékenységéről a lánya már nem sokat tudott elmondani.

Ami biztos, hogy "ágyúk mellett" harcolt, tehát valószínűleg valamelyik tüzér alakulatnál szolgált. Katonaként az olasz frontra került, és még szinte újoncként hadifogságba esett, ahol végül 5 évet töltött el. Ebből kifolyólag jelentős hadi érdemet nem tudott felmutatni, így kitüntetésre sem tett szert.

Hazatérése után 1923-ban házhelyet vásárolt és 1925-ben házat épített Rábaszenttamáson (a Kossuth u. 109. szám alatt állt a ház). Családot alapított: két házasságából 4 gyereke (2 fia és 2 lánya) született. Kevés földjén gazdálkodott, és az e téren elért eredményeinek jutalmául a II. világháború után mintagazda címet és kitüntetést kapott. Erről már korábban írtam, ebben a bejegyzésben olvasható, gazdaságát pedig itt mutattam be.

Az 1892-es bulvárhírek után lássuk, miről írt a Vasmegyei Lapok (VL) c. megyei újság községünk vonatkozásában 1893-ban!

Az első cikk, ami számunkra érdekes, a január 5-ei lapszám 4. oldalán jelent meg, és az ekkor dúló egyházpolitikai küzdelmekkel (a polgári házasságkötés bevezetésével, stb.) kapcsolatos:

Állategészségügyi tájékoztatást találunk a VL 1893. január 15-ei számának 5. oldalán:

Legutóbb a Rába-mentéről egy 1833-as térképet közöltem, de 40 évvel később is készült egy ilyen, ami jól tükrözi a bekövetkezett változásokat. Ez egy átnézeti térkép, ami Hidashollóstól Győrig ábrázolja a folyó mentét, ebből vágtam ki a községünkkel kapcsolatos részt. Lássuk: