1930. szeptember 30-án budapesti otthonában meghalt Prinz Gyula édesapja, Prinz József, aki még a 19. században volt Molnáriban állomásfőnök.

Halálhírét a Budapesti Hírlap 1930. október 3-i száma közölte a 9. oldalon:

1945 őszén - a harcokat és a katonák egy részének hazatérését követően - a járási főszolgabíró (vagy ahogy akkor hívni kezdték: főjegyző) felmérette a járás településeinek népességét. A felhívásnak megfelelően Rábamolnári körjegyzője, Sely Gyula is beterjesztette a kért adatokat. Lássuk ezt mi is!

Kezdjük Püspöktamási községgel:

Rábamolnári adatai pedig ezek: 

1945 szeptemberében 4 alkalommal tett bejegyzést a plébánia történetéről vezetett História Domusba a plébános, Holpert István. Ma ezeket mutatom be. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)

A bejegyzések így szólnak:

Bár jól olvasható a szöveg, de azért ide teszem kiírva is: 

Horváth György tüzér

Hosszú idő után ma folytatódik az I. világháborút megjárt helybeli katonák bemutatása. Ma Kozma Jenőné született Horváth Anna édesapját mutatom be az I. világháborúból.

Annus néninek és családjának ezúton is köszönöm a képet!

Horváth György 1893-ban született Püspökiben. Az I. világháború kitörésekor 21 éves volt, így őt is bevonultatták.

Tüzérként vett részt az I. világháborúban, de az alakulatát ma már nem tudjuk megnevezni. Megfordult az olasz fronton és Galíciában is. Az olasz hadszíntéren egy visszavonuláskor az utolsók között vonult vissza.

Sem sebesüléséről, sem hadifogságáról, sem kimagasló - kitüntetésre jogosító - haditettéről nem tudunk. 

1920-ban nősült meg, a felesége neve Piri Teréz volt. Házasságukból 7 gyerek született, akik mind megérték a felnőttkort.

1938-ban a Felvidék déli sávjának elfoglalásakor, majd a II. világháború idején is bevonult. Kassán is megfordult, de az már nem deríthető ki, hogy ez az I. vagy a II. világháború idején történt-e. Egy időben hídőrként is szolgált.

1974. szeptember 29-én hunyt el.

Az alábbiakban két másik fotón is láthatjuk Horváth Györgyöt, méghozzá katonatársai körében. (Mindkét képen megjelölték őt a könnyebb felismerhetőség érdekében.)

A mai bejegyzésben - hosszú idő után újra - egy iskolai csoportképet mutatok be, méghozzá az egykori katolikus elemi iskolából. (A sorozat előző része itt nézhető meg.)

A fotó 1925-ben készült, és Kozma Jenőné Annus néni bocsátotta a rendelkezésemre, akinek ezúton is köszönöm a képet!

A mai bejegyzésben 4 rövid újságcikket olvashatunk újra 1970 szeptemberéből a Vas Népéből. (A sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)  

Először labdarúgó-eredményekről olvashatunk a szeptember 4-ei lapszám 6. oldalán:

A következő forduló eredménye a szeptember 12-ei Vas Népében található (6. oldal):

Tűzesetek 1945-ben

1945 nyarán a vasvári járási főjegyző (pár héttel korábban még: főszolgabíró) jelentést kért a járás jegyzőitől az 1945. évi tűzesetekről. A rábamolnári körjegyző, a Sely Gyula nyugdíjba vonulását követően a hivatalt átvevő Dékány József augusztus 29-én tette meg jelentését. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)

Lássuk az 1945. évi tűzesetek listáját!

A mai bejegyzésben 9+1 régi fényképet mutatok be (a +1 egy fogolyének szövege), amelyeket Sipos Lajostól kaptam. Ezúton is köszönöm a képeket!

Lássuk őket sorban!

Az első fotót képeslapként küldték Sipos Mariska kisasszonynak Rábapüspökibe tábori postával. Sipos Mariska az 1919-es születésű id. Sipos Lajos nővére volt. A feladás ideje: 1917. május 6. Sajnos a feladó neve nem olvasható a lapon. A képen lévő személyek ismeretlenek. Véleményem szerint a kisasszony akkori udvarlója és bajtársai lehetnek a fényképen.

Következzen egy családi kép. Ezen az egyik gyerek (talán elől a jobb szélső) Sipos József, mellette pedig Sipos Imre áll. Hátul középen a fiatal srác Kovács Pali bácsi, a bajszos férfi pedig minden bizonnyal az édesapja.

1945-ben - nagyobbrészt életkoruk - miatt több személy is lemondott az iparáról (ma ezt úgy mondanánk: "visszaadta a vállalkozóit"). Hogyan zajlott mindez? Bemutatom az egyik érintett, az 1880-ban Ikerváron született, de bognár iparát Rábapüspökiben (majd Püspöktamásiban) űző ifj. Komáromi József példáján.

Először is az illető beadott egy rövid, lényegretörő kérvényt (amit valószínűleg inkább a körjegyző, Sely Gyula vagy kollégája, Dékány József írt) a járási főjegyzőnek (pár hónappal korábban még főszolgabírónak hívták), és ellátta 4 Pengős okmánybélyeggel. Így:

Csatolta hozzá az iparigazolványát, ami ifj. Komáromi József esetében így nézett ki:

Közmunkások a rábahídvégi Rába-híd építésénél

Hetvenöt évvel ezelőtt, a II. világháborús pusztítás után mindenhol javában zajlott az újjáépítés, így a hozzánk legközelebb eső közúti hídon, Rábahídvégen is. Ennek eredményességéhez természetesen közmunkát is igénybe vettek. Erről osztok meg ma két dokumentumot. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)

Az alábbi dokumentum segítségével a vasvári járás főjegyzője (korábban: főszolgabíró) utasította Sely Gyula körjegyzőt a közmunkások kirendelésére: 

A fenti felhívás előzménye pedig a hídépítés vezetőjének alábbi levele volt:

1945 augusztusa sokkal nyugodtabban telt a Püspöktamási Plébánián, mint a korábbiak. Erről is tett néhány bejegyzést az ún. Historia Domusba a plébános, Holpert István. Ma ezeket mutatom be. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Lássuk az augusztusi történéseket! 

A szöveg jobban olvasható, gépelt változata:

A mai bejegyzésben 3 újságcikket olvashatunk újra 1970 augusztusából a Vas Népéből. (A sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.) 

Az első újságcikk a megyei lap 1970. augusztus 4-ei számának 6. oldalán található: 

Futball menetrendet olvashatunk a következő cikkben (Vas Népe 1970. 08. 06. 6. oldal):

A nyári szünet után ma új blogbejegyzéssel jelentkezem. A Vasmegye című újság 1950. augusztus 2-i számának 3. oldalán található az alábbi cikk, amelyben községünk neve szerepel:

1970 júliusában négy Vas Népe-cikkben találkozhatunk községünk nevével. Ma ezeket olvashatjuk el. (A sorozat előző része itt található.) 

Az első cikket a megyei napilap július 3-ai számának 6. oldalán találjuk:

Az alábbi rövidhírt találjuk a július 4-i lapszám 8. oldalán (érdekes, hogy benne még Rábamolnárit írnak...):

1945 júliusában is tett néhány bejegyzést a Püspöktamási Plébánia naplójába (Historia Domus) a plébános, Holpert István. Ma ezeket mutatom be. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Lássuk a naplóbejegyzéseket!

1970 júniusában két újságcikkben találkozhatunk községünk nevével. Mindkettő az árvízkárosultak javára történt adakozással kapcsolatos. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Az első cikk a Vas Népe 1970. június 25-i számának 3. oldalán jelent meg:

Majd a június 30-i lapszám 8. oldalán olvashatjuk ezt a tudósítást:

Egy egykori domonkos szerzetes, Füssi Pius (1703-1769) hagyatékában nagyon sok adat lappang a XVIII. század eleji Vas vármegyéről. Az atya huzamosabb ideig működött Vasváron és Szombathelyen, és korabeli megfigyeléseit feljegyezte szinte az egész vármegyéről.

A „Rövid emlékezet“ című költeménye 1740-ben íródott, és voltaképen a megyei szervezőmunkájának versbe szedése. Vasmegye községeiben a barokk kor fellendülő Mária-kultusza ekkor hozta létre a szombathelyi dominikánusok vezetése alatt álló Rózsafüzér Társulatokat, az atya költői lelkülete pedig érdemesnek találta az elindulás körülményeit versformában megörökíteni.

Ebben Molnáriról is ír: a 14. versszakban (a 2. lapon). Miután Kőszegnek és Lékának is csak 2-2 sor jutott, Molnáriról egész sok az a 4 soros versszak! Tartalmilag viszont sokat ne várjunk tőle...

Az 1000. blogbejegyzésben tett ünneplés után következzenek újra a dolgos hétköznapok. Egy érdekes levéltári forrást hoztam ma, melyben egy Püspöktamásinál lezuhant repülőgépről írnak. 

Ez a forrás egy távirat, amelyet a Magyar Királyi Honvéd Légierő Parancsnokságáról adtak fel 1941. június 17-én 20.00-kor Budapestre a Vezérkari Főnökség (VKF) 1. osztályának. A távirat szövege (fonetikusra átírva) így szól:

"Jelentem, hogy f. hó 17-én kilenc óra 55 perckor Püspöktamási (a táviraton: puespoektamasi) közelében a V-213 jelű CR-42 típusú (az eredetiben: typusu) repgép lezuhant. A repgép vezetője: Horváth Miklós hadapród őrmester életét vesztette. A Le pság (Légierő Parancsnokság) a baleset kivizsgálására az eljárást megindította. 

Kapják: Magyarország Kormányzója Katonai Irodája Bp., honv. min. úr (szárnysegéd), honv vkf (rm 1. oszt), Légügyi Főcsoport Főnökség. "

Az irat hátuljára kézzel ráírták: "Tudomásul szolgál. Intézkedésre szükség nincs."

Forrás: Hadtörténeti Levéltár Vezérkari Főnökség Iratai 1941. 1. oszt. 5517/Eln.: Püspöktamási közelében lezuhant repülőgép

Nézzük, mit tudunk erről a nem túl közismert géptípusról? Elsőként lássunk róla egy képet! (A fotó nem községünknél, hanem Ukrajnában készült! Forrása itt.)

Kedves Olvasók! Ez a nap is eljött! :)

A 2011. szeptember 8-a óta működő blogom elérte az 1000. bejegyzést, ami nemcsak az ünneplésre jó alkalom, de a számvetésre is. Röviden összefoglalom, mit értem el eddig, és ebből mire vagyok a legbüszkébb.

A blog indulásakor még közéleti/közpolitikai témákról is írtam, ám azokat fokozatosan elhagytam, így a blog kizárólag Püspökmolnári helytörténetéről szól.

Büszke vagyok arra, hogy létrehoztam egy olyan oldalt, ami községünkkel kapcsolatos, és napról-napra sokan - sőt, egyre többen - olvassák. Vagyis egyre több ember megismerkedik Püspökmolnári múltjával - és egy kicsit talán a jelenével is.

A mai bejegyzésben a községünkből elszármazott Binó Györgyné született Hujber Erika által küldött képeket mutatom be. Ezúton is köszönöm a fotókat! 

Az első fotón - ami 1956-ban készült - iskolás lányokat látunk. Balról jobbra: Hujber Erika, Kovács Ilona, Kiss Magdolna, Bárdos Rozália, Babos Julianna, Kovács Anna, Gál Ilona, Lakics Éva.

Következzen két esküvői fotó. A bal oldali kép olvasónk szüleinek esküvői képe. Az 1915-ben született Hujber Imre római katolikus vallású földműves és az 1924-ben született evangélikus Kovács Emma 1945. július 29-én házasodtak össze Rábamolnáriban.

A jobb oldali kép pedig Kovács Emma testvérének, az 1927-es születésű Kovács Margitnak és férjének, az 1921-ben született Békefi Gyulának az esküvői képe. Ők 1948. november 21-én kötöttek házasságot Rábamolnáriban.