1930. szeptember 30-án budapesti otthonában meghalt Prinz Gyula édesapja, Prinz József, aki még a 19. században volt Molnáriban állomásfőnök.

Halálhírét a Budapesti Hírlap 1930. október 3-i száma közölte a 9. oldalon:

1872 májusában több korabeli újság is beszámolt róla, hogy Deák Ferenc zalai birtokairól Rátótra utazott vendégségbe Széll Kálmánhoz, aki országgyűlési képviselő volt ekkor. De ők ketten rokonságban is álltak egymással: Széll Kálmán ugyanis Deák Ferenc gyámleányát, Vörösmarty  Mihály lányát, Vörösmarty Ilonát vette feleségül.

A részleteket fontosnak tartó, jól értesült korabeli lapok megemlítették az útvonalat is, mely szerint a "haza bölcse" Kanizsáról vonattal jött Molnáriig (nem helyi lakosoknak: ma Püspökmolnári), innen pedig kocsival utaztak Rátótra.

Álljon itt erről az utazásról a Budapesti Közlöny című újság 1872. évi május 25-ei számának tudósítása (943. oldal): 

A mai bejegyzésben az egykor a vasútállomáson élt Szuper-családtól kapott képeket mutatok be. A néhai Szuper József (1913-1975) valamikor az 1940-es évek közepén került a püspökmolnári vasútállomásra, ahol váltókezelőként dolgozott, és a család itt is lakott 1970-ig. Ezt követően Vasvárra költöztek, ahonnan a családfő még mintegy másfél évig, nyugdíjba vonulásáig kijárt Püspökmolnáriba dolgozni. Az alábbi képek mind a vasútállomásunkon készültek, lássuk őket!

Az első képen biciklin Szuper József kisebbik lányát látjuk, aki a vasútállomáson született. A gyerekeknek a vasútállomáson különleges szórakozásuk is volt: az ún. pályamesteri szakaszon (az állomás északkeleti oldalán) hajtányok álltak, amin tudtak játszani! Tévét akkoriban csak a pályamesternél, Czigány Imrénél nézhettek.

Több, mint egy év kihagyás után folytatom a régi újságcikkeket, bulvárhíreket bemutató sorozatomat, amelyben ezúttal az 1898-as év helyi vonatkozású híreit nézzük meg a Vasvármegyéből. (Az 1897-es év hírei itt olvashatók.)

Rögtön az újévi lapszám 8. oldalán olvashatjuk, hogy a "Sárvár városi kórház építési alapja javára tartott hangverseny alkalmával" felülfizetett (vagyis adakozott): Csiffáry József Szt.-Tamás.

A január 30-i lapszám 7. oldalán találjuk a "Fertőző betegségek statisztikája" című cikket. Eszerint az előző évben difteritisz fordult elő Szenttamáson.

A február 13-i lapszában bűnúgyi hírt találhatunk (8. oldal): 

Egy újabb - méghozzá meglepő! - bűnügyi hír szól községünkből a február 20-i lapszám 8. oldalán:

Kedves Olvasók! Tudom, hogy községünk nem a Balaton mellett van, nem így kell értelmezni a címet! 1925. március 1-én az Esti Kurir című lap 9. odalán jelent meg ezzel a címmel egy cikk, amelynek tartalma községünket is érinti.

Így szól: 

A mai bejegyzésben "községünk vasútja" - azaz a Püspökmolnárit érintő Sopron-Nagykanizsa vasútvonal - létrehozásáról teszek közzé egy régi újságcikket. Először az "építés" szót akartam leírni, de ekkor még sokkal inkbb csak a tervezésről és az anyagiak összegyűjtéséről volt szó, a vasútépítés jóval később kezdődött.

A cikk a Budapesti Hirlap 1856. március 14-i számának címoldalán jelent meg:

2 év kihagyás után ma folytatom a régi újságcikkeket, bulvárhíreket bemutató sorozatot, amelyben az 1897-es év helyi vonatkozású híreit nézzük meg. (Az 1896-os év hírei itt olvashatók.)

Az év során több itteni lakos ellen is árverés indult... Először rögtön a január 3-i Vasvármegye 10. oldalán találkozunk egy ilyennel:

A január 11-i Vasvármegye a 3 oldalon azt írja, hogy a Déli Vasút a zalai települések és Bécs között mérsékli a szállítási tarifákat, míg a Vas megyei községek - így Molnári - és Bécs között marad az eddigi 45-48 koronás viteldíj.

Régi MTI-fotók Püspökmolnáriból

A mai bejegyzésben az MTVA Archívumában fellelhető fotókat mutatom be községünkről, melyek felhasználási jogát megvásároltam. A gyűjteményben összesen 5 püspökmolnári vonatkozású kép van. Lássuk őket! (Leírás a képek alatt.)

Püspökmolnári, 1953. szeptember 19. Bakó László hat holdas püspökmolnári dolgozó paraszt családjával 10 m3-es betonsilót épít két tehén és két növendék részére 728 Ft kölcsönnel. MTI Fotó/Magyar Fotó: Tóth László

Középen a bajuszos úr id. Bakó László, jobbra a fejkendős asszony Csejtey Gyuláné (Annus néni), balról a kislány pedig Bakó Mária (Bakó László lánya, ma Varga Gyuláné). A silóban álló Bakó László mellett Bakó István, aki a Petőfi Sándor utcában lakott (most Antal Ferenc festő lakik a házban). A guggoló fiatalember Büki Antal, aki abban az időben az Úttörő utcában lakott. Gosztonyi Edénének köszönöm az információt! 

Kapcsolódó bejegyzés: Püspökmolnári gazdák és a silóépítkezési hitelakció

Képek a Savaria Múzeum Természettudományi Osztályánának fényképarchívumából

A Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum Természettudományi Osztályánának fényképarchívuma mintegy 20.000 fényképet tartalmaz, amelyeket az 1920-as évektől gyűjtöttek. Községünkről ebben az archívumban 14 db fotó található, amelyek mindegyike fekete-fehér, és a '60-as évekből való. Mind a Rábán, vagy annak mentén készültek (így kicsit egyhangúnak tűnnek); ezekből 6-ot mutatok most be. Aki a többire is kíváncsi, megtekintheti őket itt. A képek alatt a múzeum által adott képcímet olvashatjuk, zárójelben, dőlt betűvel pedig a blogíró megjegyzéseit.

Vasúti híd a Rábán. (Éppen vonat halad át, még a régi vasúti hídon, hisz az újat csak 1964-ben adták át a forgalomnak. Lásd még itt és itt.) A felvétel készítésének dátuma: 1962. június 26.

Községünk 75 évvel ezelőtt, 1942 decemberében két alkalommal szerepelt a megyei lap hasábjain, ma ezeket a cikkeket mutatom be. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Először egy vasúti balesetről olvashatunk a Vasvármegye 1942. december 15-ei számának 4. oldalán:

A mai bejegyzésben - 7 hónap után újra - folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat. (Az előző ilyen témájú poszt itt olvasható.)

Az alábbi újságcikk a Vasvármegye c. lap 1917. március 13-i számának 3. oldalán olvasható:

A mai bejegyzésben községünk vasútállomása (Molnári, Rábamolnári, majd Püspökmolnári) állomásfőnökeinek névsorát közlöm, néhány esetben életrajzi adatokkal kiegészítve. A nevek előtt pedig egy rövid leírás olvasható.  A névsor forrása a Százéves a vasútigazgatóság Szombathelyen 1895-1995. c. könyv (főszerk.: Kövér István) III. kötet 122-124. oldal.

Rögtön a bevezetőhöz tennem kell egy pontosítást: az állomás már a vasútvonal megnyitásától (1865) üzemel, 1866-ból pl. egy alaprajz is fennmaradt róla.) 

Lássuk az állomásfőnököket a könyvből - a bejegyzés végén azonban ezekhez is tennem kell kiegészítéseket:

A mai bejegyzésben két 75 évvel ezelőtti újságcikket teszek közzé. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.) 

Az első tudósítás a Vasvármegye 1942. március 4-i számának 7. oldalán olvasható:

Sely Gyula portréját ebben a bejegyzésben mutattam be.

A rábai jégzajlással kapcsolatos az alábbi újságcikk (Vasvármegye 1942.03.08. 11. oldal):

Ma a Lasics Jánosnétól kapott fotók 2. részét teszem közzé. Kati néninek ezúton is köszönöm a képeket és a hozzájuk írt információkat!

Az első képen Kati néni nagyapja,  Németh Vince (jobbról, szül. 1902.) és édesapja, Németh Lajos (szül. 1929.) látható egy szép nagy tehén társaságában.

Egy szüreti felvonulás fotóját látjuk a '70-es évekből, ahol a kisbíró Németh Lajos (Kati néni édesapja). Elöl középen Gerencsér Dezsőné, tőle jobbra hátrébb Baranyai Istvánné, a jobb szélen Somogyi Józsefné, balról félig takarva Bencsik Lajosné.

A mai bejegyzésben ismét egy olvasónktól kapott fotókat teszek közzé. Lasics Jánosné (Kati néni) osztotta meg velünk családi képeit, amit ezúton is köszönök! Lássuk a képeket!

Az első képen Németh Vince családját látjuk: középen áll Kati néni nagyapja, Németh Vince (szül. 1902), mellette az 1908-ban született felesége, a bal szélen hátul pedig Kati néni dédanyja, Herényi Józsefné (1879-1970), elöl pedig a gyerekek: a jobb szélen Németh Lajos (Kati néni édesapja, szül. 1929), mellette Németh Imre (szül. 1935), majd Németh István (szül. 1938), aztán az 1940-ben született Németh Mária (ma Jákfalvi Lajosné, az egyedüli élő testvér), végül Németh Ferenc (szül. 1945).

A következő fotón a Németh-testvéreket látjuk: balról jobbra Németh Imre, Németh Lajos, Németh Vince, Németh István, a jobb szélen egy ismeretlen személy (katona):

A mai bejegyzésben egy 50 évvel ezelőtti újságcikket olvashatunk újra, amely községünk (azon belül is az egyik vasúti őrház) lakójának büntetőügyéről szól. Megjelent a Vas Népe c. megyei napilap 1966. december 28-i számának 3. oldalán. Így szól:

A fenti cím nem teljesen pontos, ugyanis az egyik kép még Rábamolnári, a másik pedig már Püspökmolnári időszakából való. A lényeg, hogy mindkettő a molnári falurész egy-egy részletét mutatja.

Az első fénykép így néz ki:

Bencsik Irént látjuk rajta, apja, Bencsik János boltjának ajtajában. (Kapcsolódó bejegyzések linkjei a poszt végén!) A kép - amelyet Nagy Dezsőné, Juci néni mutatott - a mai Petőfi utcában készült, a bolt ajtajában reklámplakátokat látunk. A bolt szomszédságában a harangláb áll (az innenső felén a szóréval), majd szép fasorral övezve az utca fehér falú, sötét lábazatú, kis parasztházai sorakoznak. Számomra egy nagyon megkapó, idilli kép.

Pontosabban ez tkp. egy képeslap, hiszen a hátulja "meg van vonalazva", képeslapként elkészítve - a "Turul" Képeslapkiadó Vállalat jóvoltából, így:

És akkor jöjjön a mai bejegyzés, amiben egy érdekes képeslapot mutatok be Rábamolnáriról. Ezt egy korábbi aukció online kínálatában találtam, és felvettem a kapcsolatot az eladó Darabanth Kft-vel, akik készségesen a rendelkezésemre bocsátották a képeslap fotóját. Köszönöm nekik! Íme a kép:

A mai bejegyzésben egy 1941-es vasúti balesetet mutatok be korabeli iratok alapján. Nézzük először a tényeket röviden:

A dátumnál valamilyen óriási elírás van... Az említett helyszínrajz viszont az iratcsomóból hiányzik.

Az alábbi jelentés részletesen kifejti a történteket:

A mai bejegyzésben folytatódik a 75 évvel ezelőtti eseményeket újságcikkek által bemutató sorozat. (Az előző ilyen témájú poszt itt olvasható.)

Ma két cikket közlök a korabeli Vasvármegyéből. Az első a lap 1941. október 24-i számának 5. oldalán jelent meg. A községünket érintő részlet így szól:

Az említett KAL-ról ebben és ebben a bejegyzésben írtam.