1865. szeptember 21-én, vagyis éppen 146 éve indult meg a forgalom a Sopront Nagykanizsával összekötő vasútvonalon, ami Molnári állomást is érintette. Mivel ez a szakasz a Bécset Fiumével és Trieszttel összekötő hálózat része volt, így a korabeli Molnári vasúti összeköttetésbe került a császárvárossal és az Adriával is.

A vasútvonal megépítésének gondolata már az 1830-as években felvetődött. 1836-ban soproni kereskedelmi körök már megfogalmazták a várost Béccsel és a tengerrel összekötő vonal ötletét. 1845-ben egy társaság is létrejött e célból, amit Széchenyi is támogatott. 1850-ben Kanizsa városa jelentette ki, hogy a városba érkező vasútvonalnak földet ingyen, építőanyagot pedig olcsón biztosít. Az 1850-es években több társaság is tervezett Sopron-Kanizsa nyomvonalú vasutat, de a bécsi minisztérium a Déli Vasút nevű társaság tervét támogatta.

A vasúttársaság teljes neve Császári Királyi Szabadalmazott Déli Állam-, Lombard-Velencei és Közép-Itáliai Vasút Társaság volt, mögötte francia, angol, osztrák és magyar bankárok és mágnások álltak, élükön Sina Simon bankárral és Zichy Endre gróffal, de érdekeltséggel bírt benne a Rotschild-bankház is. A vasútépítést támogatta Festetics György gróf is, aki az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Vas vármegyei, majd 1864-től országos elnöke volt, 1860-ban Vas vármegye főispáni helytartója, majd Zala vármegye főispánja (1867-től pedig miniszter).

1856-ban az állam 5,2 %-os kamatbiztosítást vállalt 1862-től 90 évre, így az anyagi nehézségek elhárultak a vasútépítés elől. 1859-ben a bécsi minisztérium elfogadta a részletes nyomvonaltervet, 1860-ban pedig a 9,3 millió Ft-os költségvetést. 1863-ban elkezdődtek a földmérések, 1864-ban pedig a kisajátítások és a tereprendezés. Megépültek az állomások (a molnári állomás a déli vasút II. osztályú típusterve alapján). 1865. augusztusában felállították a távirdaoszlopokat, szeptember első felében osztrák személyzet érkezett az állomásokra, szeptember 20-án egy különvonat az 511-es számú mozdonnyal elindul Kanizsára, 21-én pedig hivatalosan is megindul a forgalom a vonalon. Ezzel községünk is bekapcsolódott a vasúti közlekedés vérkeringésébe. 
(Kép: a vasúttársaság bélyegzőlenyomata)

Frissítés - 2020. május 6.: A Vasárnapi Ujság című korabeli bulvárlap az alábbi rövidhírben számolt be a vonal megnyitásáról (1865.09.24. melléklet 493. oldala):

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!