Nemrég a Soproni Napló című lap 1912. szeptember 13-i számának 5. oldalán egy érdekes családi pengeváltásra bukkantam: 

A mai bejegyzésben 4 újságcikket olvashatunk el 1923 májusából és júniusából a Vasvármegye című lapból. (A "száz éve történt" sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Elsőként jöjjön egy álláshirdetés a május 15-ei lapszám 4. oldaláról: 

Másodjára lássunk egy bűnügyi hírt az 1923. június 3-ai Vasvármegyéből (5. oldal):

A mai posztban az 1948 május eleji bejegyzéseket ismertetem a Püspöktamási Plébánia naplójából, az ún. Historia domusból. A feljegyzéseket Holpert István plébános írta. (A "75 éve történt" sorozat előző, 1948 áprilisi része itt olvasható.)

Bár a szöveg jól olvasható, de szokásomhoz híven ide teszem a gépelt változatát is, a korabeli helyesírással:

A mai bejegyzésben a Vasvármegye című lapban megjelent újságcikkeket ismertetek 1923 elejéről. (A "száz éve történt" sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Lássuk őket!

A február 9-i lapszám 4. oldalán jelent meg az alábbi hír:

A tűzoltó egyesület 1923-as újjáalakulásának tényéről írtam a róluk szóló könyvben is.

Zeneengedély-kérelmek a Horthy-korszakból

Még hónapokkal ezelőtt elhatároztam, hogy a község két világháború közötti egyleteinek tevékenységét a lehető legmélyebben feltárom. Mivel köztudott, hogy ezek az egyletek számos mulatságot rendeztek, ezért kézenfekvő volt, hogy a levéltárban megkeresem az egyesületek kérelmét zenés mulatság tartására. Ezirányú kérelmüket a szervezeteknek a (vasvári) járási szolgabíróhoz kellett benyújtaniuk, melynek a szolgabírói iktatóban nyoma van.

Pechemre azonban csak ott... A beadott engedélykérelmek, illetve a kiadott engedélyek már nem lelhetők fel a Vas Megyei Levéltárban (elvesztek vagy leselejtezték őket). De a beadott kérelmek ténye is fontos a számunkra, hiszen a zenés-táncos szórakozási lehetőségek számáról és az egyletek tevékenységéről ez is elárul valamennyit.

Önkéntes tűzoltók egy műkedvelő előadással egybekötött mulatságon a rábamolnári kocsma udvarán 1942-ben 

Elsőként az 1923-as szolgabírói iktatóban van nyoma egyesületi zeneengedély-kérelemnek, utoljára pedig 1938-ból, ugyanis az 1939-40-es évek iktatókönyvei nem maradtak fenn... Lássuk tehát, hogy a két világháború közti korszakból hány ilyen kérelem maradt fenn Püspökmolnári területéről! 

Az 1930-as években, majd a '40-es évek elejére fokozatosan jobbra tolódott a Horthy-korszak kormánypártja, amely 1939-ben felvette a Magyar Élet Pártja nevet. A párt az 1932-36 között kormányon lévő Gömbös Gyula idején települései pártszervezeteket hozott létre, melyek fő feladata a kormánypolitika helyi képviselete, a párt helyi (szavazó)bázisának megteremtése volt. A községi szervezetek munkájáról a párt sajtótermékei is beszámoltak. A Püspöktamásiban és Rábamolnáriban működő alapszervezetek - egyebekben nem túl izgalmas - munkájáról 3 cikket találtam a "Magyar Élet Pártértesítője" című belső lapban. Ma ezeket ismertetem.

Közülük az első nagyjából pont 80 évvel ezelőtt, 1943. február 1-én jelent meg (18. oldal):

Békefi Gyula portréja ebben a bejegyzésben látható. (Ő egyébként később ellenezte Püspöktamási és Rábamolnári összevonását, aminek hangot is adott.)

A következő cikk a pártlap 1943. június 15-ei számának 19. oldalán jelent meg:

A mai posztban az 1947 decemberi bejegyzéseket ismertetem a Püspöktamási Plébánia naplójából, az ún. Historia domusból. A feljegyzéseket Holpert István plébános írta. (A "75 éve történt" sorozat előző, 1947 novemberi része itt olvasható.)

Lássuk a decemberi naplóbejegyzéseket!

A szöveg gépelt változata (az atya helyesírása szerint):

Ma egy szörnyű molnári tragédiáról szóló újságcikket hoztam, ezért csak erős idegzetűek olvassák végig!

A tudósítást a Soproni Napló 1911. november 25-ei számának 3. oldalán találtam:

A mai bejegyzésben olvasónk, Szemes Dezső által rendelkezésre bocsátott fotókat mutatok be. Dezső bácsinak ezúton is köszönöm a képeket!

Régóta kerestem fényképet az egykori rábamolnári fahídról, és Dezső bácsitól kaptam ilyet. A kép 1953-ban készült. A hídon az 1944-es születésű Szemes Dezső áll édesapjával, id Szemes Dezsővel (1910-1986).

A híd építéséről korábban ebben és ebben a bejegyzésben írtam.

A mai bejegyzésben 3 újsághírt olvashatunk a Vasvármegyéből 1922 július végétől szeptember elejéig. (A "száz éve történt" sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első újsághír egy tragédiáról szól (július 27. 4. oldal):

Tudja valaki, hogy ki lehetett az áldozat?

Frissítés: Olvasónk, Horváth Rita megkereste a vonatkozó halotti anyakönyvi bejegyzést, amiből kiderül az áldozat személye. Eszerint a cséplőgépbe esett asszony az 55 éves Marton Józsefné szül. Németh Anna római katolikus vallású rábamolnári napszámos volt. A tragédia július 24-én délután 4 órakor történt Csejtei Ödön házának udvarán. A halál okaként "cséplőgépbe esés közben szenvedett sérülések"-et tüntettek fel... Ritának köszönöm az információt!

A Vasvármegye 1922.  augusztus 26-i számának 3. oldalán ezt olvashatjuk:

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. augusztus 31-én került sor a szocializmus előtti utolsó többpárti, de messze nem teljesen szabad és tiszta, az ún. "kékcédulás" választásra. (A kékcédula egy névjegyzékkivonat volt, amivel akár faluról falura, szavazókörről szavazókörre járhattak a szavazók, így követve el tömeges választási csalást...).

A mai posztban ennek a választásnak a helyi eredményeit fogom ismertetni a fennmaradt szavazóköri jegyzőkönyvek alapján. Kezdjük először Püspöktamásival!

Mivel Püspökmolnári a Rába mentén fekszik, ezért az itteni halászat szabályaira a rábai halfogás szabályai voltak az irányadók. A község területe - mint ún. "vízbirtok" - a Középső-Rába Halászati Társulathoz tartozott, melynek hivatalos székhelye Rumban volt. A mai bejegyzésben e társulat irataiból ismertetek néhány, a községünkre vonatkozó részletet.

Egy évszám nélküli - de biztosan 1928 előtti - kimutatásból megtudjuk, kiknek voltak és mekkora birtokai a folyóparton:

Egy 1934-es érdekeltségi kimutatás szerint pedig ez volt a helyzet:

A mai bejegyzésben két újságcikket ismertetek 1922 tavaszáról a korabeli megyei napilapból, a Vasvármegyéből. (A "száz éve történt" sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az 1922-es választás előtt a Vasvármegye 1922. április 19-ei lapszáma ismertette a választókerületek - köztük a vasvári - beosztását (3. oldal):

Azt hiszem, Rábaszenttamás a nyomda ördöge miatt maradt ki...

Az egyik jelölt, Haller István kampánykörútjának egyik állomása Rábamolnári volt (Vasvármegye 1922.05.12. 4. oldal):

1929 márciusában komoly gondot okozott az árvíz a Dunántúlon, így Vas megyében is. Erről egy terjedelmes tudósítás jelent meg az Uj Nemzedék című lap 1929. március 22-i lapszámának címoldalán:

A Vas megyei helyzetet bemutató részlet így szól:

Száz évvel ezelőtt, 1922 márciusában a korabeli megyei napilapban - a Vasvármegyében - 2 újságcikkben és 2 hirdetésben is szerepelt községünk (pontosabban valamely elődközség) neve. Ma ezeket ismertetem. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Először egy március 8-i rövidhírben találjuk meg Rábamolnári nevét (4. oldal):

A másnapi Vasvármegye a 2. oldalon részletesebben is ír a témáról:

Az 1921. évi LIII. törvénycikk, a testnevelési törvény értelmében minden olyan 12 és 21 év közötti magyar fiatal (fiú), aki nem járt iskolába (ahol is kötelező volt a testnevelés), köteles volt hetente egy bizonyos óraszámot gimnasztikai gyakorlatokkal tölteni. Ez a törvény fektette le az alapjait a leventemozgalomnak, amely a Honvédelmi Minisztérium irányításával a katonai előképzést szolgálta (kijátszva ezzel a trianoni békeszerződés katonai korlátozásait). Ennek alapján jöttek létre országszerte a levente egyesületek, amelyek a testnevelés mellett nagy hangsúlyt fektettek a fegyelemre és a valláserkölcsi nevelésre is.

Az alábbiakban a községünkben működő Levente Egyesület megalakulását mutatom be:

Egy tragikus eseményről adott hírt olvasóinak a Békés című újság 1937. január 29-ei száma a 3. oldalon, amely községünknél történt. A cikk címe így szól:

A cikk pedig így szól:

Utoljára novemberben volt bejegyzés a "száz éve történt" sorozatban, amit a mai poszttal folytatok: 3 újságcikket mutatok be a Vasvármegyéből 1922 januárjából.

Az első cikk egy hirdetmény a január 12-ei lapszám 6. oldaláról (ami a másnapi és a 15-ei lapszámok 6. oldalán megismétlődött):

Érdekes, hogy a rábamolnári házat Rábaszenttamáson árverezték... És ott vajon hol?

A következő közérdekű közlemény a kastélyt is magába foglaló rábamolnári uradalomról a Vasvármegye 1922. január 15-ei számában jelent meg (5. oldal):

Utoljára májusban volt bejegyzés a "száz éve történt" sorozatban, amit a jelen poszttal folytatok: két újságcikket mutatok be a Vasvármegyéből.

Először egy - kissé nehezen olvasható - hirdetményt találunk a napilap 1921. november 23-i számának 4. oldalán:

Ezt követően, a Vasvármegye 1921. december 3-i számában találjuk ezt a csendőrségi hírt (3. oldal):

Egy hónappal ezelőtt mutattam be két olyan gyászjelentést, amelyeket (Rába)szenttamásról kelteztek. Ma ezt a sort folytatva Rábamolnáriban kelt gyászjelentéseket teszek közzé az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményéből.

Haladjunk időrendben!

Az úr bizonyára a rábamolnári uradalom gazdatisztje lehetett (vajon az uradalom 1925-ös eladása előtt vagy után?), viszonylag fiatalon halt meg. Ki tudja, hol laktak ők, és vannak-e még rokonai a faluban?