A mai bejegyzésben mintegy 7 hónap kihagyás után  folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat, aminek az előző része ide kattintva olvasható. A kihagyás oka részben a járványhelyzet (zárva voltak a könyvtárak), részben pedig az, hogy nem igazán volt a községünkkel kapcsolatos újságcikk 1921 első felében. Lássuk azt a keveset, ami mégis megjelent!

Először a Vasvármegye 1921. január 23-i számának egyik cikkében találkozhatunk Molnári nevével (4. oldal):

Elődeink - az oszkóiakhoz képest - rosszabb vásárt csináltak...

Az alábbi hirdetmény az április 24-i Vasvármegye 6. oldalán található:

A II. világháború befejezése után a családok elkezdték keresni az ismeretlen helyen lévő hozzátartozóikat. Ezt a folyamatot az is szükségessé tette, hogy gyakran a lefolytatásra váró hagyatéki eljárás érintettjei voltak az eltűnt családtagok.

A mai bejegyzésben ilyen, hozzátartozókat kereső újságcikkeket mutatok be.

A Magyar Közlöny 1945. augusztus 12-ei számának 11. oldalán ezt találjuk:

Az augusztus 19-ei lapszámban pedig ezt (9-10. oldal): 

A mai bejegyzésben azt nézzük meg, hogy ki volt községünk 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosa 1912-ben! (Valójában 1911-es adatokat tartalmaz a könyv, mivel a kéziratot 1911 októberében lezárták.) A könyv teljes címe ez:

A községünkkel kapcsolatos adatok ezen az oldalon találhatók. (Pirossal megjelöltem a vonatkozó sorokat.)

 Veszteségnyilvántartás III.

A mai bejegyzésben azoknak az I. világháborús katonáknak a veszteségi adatait mutatom be, akik Molnáriban - vagy az 1907 utáni névváltozat szerint Rábamolnáriban - születtek. Nagyon sokan voltak... A forrás ezúttal is a Hadtörténeti Intézet és Múzeum adatbázisa.

Van, aki többször is szerepel az adatok között, másoknál nyilvánvaló elírást találunk (pl. Benzik=Bencsik, Autal Lajos=Antal Lajos, stb.), de most lássuk a neveket!

Ebben a korábbi bejegyzésben már bemutattam az 1945-ös földosztás Püspöktamásira vonatkozó történéseit, a mai bejegyzésben pedig lássuk a rábamolnári helyzetet (szintén a községi Falukrónikából)!

Rábamolnáriban - akárcsak Püspöktamásiban - a lakosság legnagyobb része 1-2 holddal rendelkező kisbirtokos volt, az 5-10 holdas gazdák száma alacsony volt, de akadtak földnélküliek is.

Az 1935. évi adatok alapján  Rábamolnáriban 64 haszonbérlet volt összesen 81 katasztrális hold területen.

Természetesen itt is megalakult a Földigénylő Bizottság, melynek elnöke Nagy Károly lett (arcképét lásd balra). A bizottság tagjai pedig Németh Vince, Horváth István, Büki István és Somogyi József lettek.

Mindannyian Sely Gyula körjegyző előtt tettek esküt.

 Mivel helyben nem volt a földosztás céljára igénye vehető földterület, ezért a rábamolnári igénylők a rábahídvégi határban kaptak földet.

A rámamolnári földosztás részletes adatai az alábbiak: 

Kedves Olvasók! Nagy örömmel mutatom be a legújabb könyvemet, amely napokon belül megjelenik:

1945-ben a korabeli Püspöktamási és Rábamolnári lakói élték (volna) a maguk hétköznapi életét (erre utalnak a borító képei), csakhogy közben átsöpört a térségen a II. világháború frontja, és minden, ami ezzel járt (ezt jelzi a borító felső részén a tank). Nyomában vér, szenvedés (amit a borító piros csíkja jelez)...

Korábban már írtam itt a blogon az "őrült '50-es évek" egyik jellemző eseményéről, a begyűjtésről (amikor tehát az állam gyakorlatilag elvette a parasztoktól a terményt), pl. ebben és ebben a bejegyzésben.

Ma is egy erről olvashatunk, ezúttal a Szabad Nép (a későbbi Népszabadság) 1950. november 17-i számának 5. oldaláról. A cikkben egy országos körképet mutatnak be, melynek a végén szerepel községünk: 

Hosszú idő - mintegy 8 hónap - után a mai bejegyzésben folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat, aminek az előző része ide kattintva olvasható. A szünet oka, hogy nem volt (vagy nem maradt fenn) községünket említő újságcikk 1920 februárja óta - egészen novemberig, amikor 2 alkalommal szerepelt Rábamolnári a Vasvármegye hasábjain.

Az első újságcikk egy hirdetés, ami az 1920. november 7-ei lapszám 5. oldalán olvasható:

A hirdetésből részletesen megismerhetjük a molnári uradalmi kocsma tartozékait.

A másik cikk pedig csak egy említés a november 11-ei Vasvármegyéből (3. oldal):

1945. november 4-én került sor a II. világháború utáni első országgyűlési (azaz akkori nevén: nemzetgyűlési) választásokra. A mai bejegyzésben ennek a helyi eredményéről írok. Előbb azonban lássuk a szavazás hátterét, előzményeit.

A választásokat az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945. szeptemberében elfogadott 1945. évi VIII. törvény alapján tartották meg. A 80 §-ból álló jogszabály bevezette az általános, egyenlő, titkos választójogot, vagyis eltörölt mindenféle, az 1938. évi XIX. törvényben meglévő vagyoni és műveltségbeli cenzust, továbbá eltörölte a szavazáson való részvétel kötelező jellegét. Férfiaknál és nőknél egyaránt 20 évre csökkent a választójogosultság alsó korhatára, ezzel eltűnt a nemek szerinti megkülönböztetés is.

A jogkiterjesztés mellett a törvény számos választójogból való kizárást is tartalmazott. Így pl. megfosztották a választójoguktól azokat, akiknek a politikai jogaikat megvonták, akik 30 szélsőjobboldali szervezet tisztségviselői voltak, akik háborús vagy népellenes bűncselekményt követtek el, akik besúgók voltak, akikkel szemben az igazoló bizottságok elmarasztaló határozatot hoztak, akiket internáltak, akik ellen a népbíróság elmarasztaló ítéletet hozott, vagy akár aki ellen a népügyészség vádiratot bocsátott ki! Ugyancsak megfosztották választójoguktól mindazokat, akik magukat németnek vallották vagy aki ismét felvette németes hangzású családi nevét! 

Ma egy egykor volt autóbuszjárat indításáról számolok be korabeli újságcikkek és egy fénykép alapján. Lássuk!

A vasvári járás lapja, a Vasvári Újság 1927. május 22-i számának 3. oldalán volt olvasható ez a beharangozó újságcikk:

A cikkből kitűnik, hogy Vasvár sérelmezte a járat indítását, de lekicsinylően azt írta a szerző, hogy úgysem lesz rentábilis a vállalkozás... Ezzel szemben egy Baltavár-Rábahidvég autóbuszjáratot "sokkal jobb tervnek" említ...

A hírlapi ágálás ellenére a buszjárat ügyében történtek fejlemények, ahogy erről a Vasvári Újság 1927. október 2-i lapszáma tudósít (3. oldal):

1945 őszén - a harcokat és a katonák egy részének hazatérését követően - a járási főszolgabíró (vagy ahogy akkor hívni kezdték: főjegyző) felmérette a járás településeinek népességét. A felhívásnak megfelelően Rábamolnári körjegyzője, Sely Gyula is beterjesztette a kért adatokat. Lássuk ezt mi is!

Kezdjük Püspöktamási községgel:

Rábamolnári adatai pedig ezek: 

Tűzesetek 1945-ben

1945 nyarán a vasvári járási főjegyző (pár héttel korábban még: főszolgabíró) jelentést kért a járás jegyzőitől az 1945. évi tűzesetekről. A rábamolnári körjegyző, a Sely Gyula nyugdíjba vonulását követően a hivatalt átvevő Dékány József augusztus 29-én tette meg jelentését. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)

Lássuk az 1945. évi tűzesetek listáját!

Közmunkások a rábahídvégi Rába-híd építésénél

Hetvenöt évvel ezelőtt, a II. világháborús pusztítás után mindenhol javában zajlott az újjáépítés, így a hozzánk legközelebb eső közúti hídon, Rábahídvégen is. Ennek eredményességéhez természetesen közmunkát is igénybe vettek. Erről osztok meg ma két dokumentumot. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)

Az alábbi dokumentum segítségével a vasvári járás főjegyzője (korábban: főszolgabíró) utasította Sely Gyula körjegyzőt a közmunkások kirendelésére: 

A fenti felhívás előzménye pedig a hídépítés vezetőjének alábbi levele volt:

A nyári szünet után ma új blogbejegyzéssel jelentkezem. A Vasmegye című újság 1950. augusztus 2-i számának 3. oldalán található az alábbi cikk, amelyben községünk neve szerepel:

1945. április 10-17 között is több bejegyzést tett Holpert István püspöktamási plébános a Historia Domusba. Ma ezeket mutatom be. (A sorozat előző része itt olvasható.) 

Ma tovább folytatódik a sorsfordító 1945-ös év eseményeit bemutató sorozat, a helyi plébánia története, a plébános által kézzel írt Historia Domus alapján. Lássuk, mit jegyzett le Holpert István az 1945. március 28-30  napokról! történéseiből! (A sorozat előző része - amiben Szálasi látogatásáról olvashatunk (!) - itt olvasható.)

A mai bejegyzésben folytatódik az 1945-ben történt eseményeket bemutató sorozat a Holpert István püspöktamási plébános által vezetett Historia Domus alapján. Lássuk, mit jegyzett le az atya 1945 március 26-27-e történéseiből! (A sorozat előző része - amiben Szálasi látogatásáról olvashatunk (!) - itt olvasható.)

A mai bejegyzésben folytatódik az 1945-ben történt eseményeket bemutató sorozat a püspöktamási plébános - akkor Holpert István - által vezetett Historia Domus alapján. Lássuk, mit jegyzett le az atya 1945 márciusának elején! (A sorozat előző része itt olvasható.)

A mai bejegyzésben folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat, aminek az előző része ide kattintva olvasható.

Az első újságcikk egy hirdetés, a Vasvármegye 1920. február 28-i számának 4. oldalán jelent meg:

Az "à" azt jelenti: darabonként

A másnapi Vasvármegyében pedig ez a cikk jelent meg (4. oldal):

Egy rábamolnári lakos büntetőügyére akadtam rá a 8 Órai Ujsag című lap 1932. december 25-i számának 8. oldalán, ami így szól:

A földbirtokos talán túlzás, de akkoriban ez volt a szóhasználat még a módosabb gazdák vonatkozásában is. A Vasvármegye kicsit bővebben tudósított az ügyről (1932.12.23. 4. oldal):