A török uralom alól felszabadult ország adózó népességének első teljes összeírására 1720-ban került sor. Csak a jobbágyokat, zselléreket és lakásokat írták össze. Nem kellett felvenni a nemességet, azonban fel kellett venni minden nem nemest, akit a földesúr minden pénzbeli vagy munkában végzendő szolgálat alól felmentett, továbbá az ellenszolgáltatásért a földesúr jobbágytelkén gazdálkodó nemest is. Rajtuk kívül nem került összeírásra a papság és a tanítóság, de bekerült az összeírásba a jobbágyföldet művelő vagy bérlő, továbbá a kereskedelmet űző zsidóság is.

Molnári vonatkozásában az összeírás első oldala így nézett ki:

A Molnáriban összeírt személyek:

A mai bejegyzésben 2 hírt teszek közzé 1909 szeptemberéből, melyek a Vasvár és Vidéke c. lapban jelentek meg. Pontosabban az első egy hirdetmény (szeptember 4. 3. oldal):

A másik pedig egy rendőrségi hír a Vasvár és Vidéke 1909. szeptember 26-ai számának 2. oldaláról:

A közeli Hegyhátszentpéteren áll egy gyönyörű, faragott és festett faoromzatú tájház, amely hitelesen mutatja be az egykori paraszti életmódot. Ennek udvarán pedig egy Püspökmolnáriból idekerült kovácsműhelyt találunk! (Pontosabban: az épületet a hegyháti kis faluban emelték, de a berendezési tárgyai, szerszámai Molnáriból valók.) A szerszámok egykori tulajdonosának bemutatása előtt lássuk a műhely fotóit kívülről és belülről!

Veszteségkimutatások 1915 szeptemberéből

A mai bejegyzésben újsághíreket közlök 1915 szeptemberének első feléből. Községünk vonatkozásában akkor csak a Szombathelyi Újság közölt néhány hírt, mindegyik I. világháborús veszteség. Lássuk őket!

Elsőként a szeptember 1-ei lapszám 4. oldalán találunk ilyet. Az Ezredeink vesztesége c. cikkben a 83. gyalogezredből hadifogságba esett személyek között olvashatjuk Treplán János nevét Rábamolnáriból.  (Portéja itt látható.) Ugyancsak itt közlik az augusztus 5-én megjelent 229. veszteséglajstrom Vas megyei vonatkozású neveit is, ebben szintén a 83. gyalogezredből hadifogságba kerültek között olvasható: Boros Ferenc Rábapüspöki. (Talán helyesen: Borsos?)

A 229. számú lajstrom közlése másnap is folytatódik. A lap 4. oldalán található Jalits (?) Kálmán Rábapüspöki és Rodler Sándor c. tiz. Rábapüspöki neve, akik szintén a 83. gyalogezredről estek hadifogságba.

Avagy mit tanultak a gyerekek az 1940-50-es években?

A mai bejegyzésben két alsós iskolai bizonyítvány egy-egy lapját teszem közzé az 1940-50-es évekből. Ezekből jól látható, hogy milyen tantárgyakat tanultak az alsó tagozatosok azokban az években. Egyúttal két személy sorsát is felvillantom.

Az első bizonyítvány az 1938-ban Belgrádban született Gorupics Anna bizonyítványa. Ő árva gyerek volt, és a Püspökiben lakó özv. Szabó Károlyné vette magához, aki a mai Kossuth u. 133. alatt lakott (ma ez egy üres telek). A néninél több árva gyerek is otthonra talált. (Ki tud róluk valamit?) Aztán a néni meghalt, és a gyerekek máshova kerültek, Gorupics Anna Gyanógeregyén folytatta és fejezte be iskolai tanulmányait. Még Püspöktamásiban 1947 nyarán kiállított I. osztályos félévi értesítője így néz ki:

Az értesítő jobb alsó sarkában szereplő rovatra szeretném felhívni a figyelmet: elmulasztott munkanapok és istentiszteletek (!) száma. Ez is mutatja, hogy egy egyházi fenntartású iskoláról beszélünk.

A Pesti Hírlap 1894. augusztus 28-i száma az 5. oldalon gyászhíreket közölt az ország több vidékéről. A 2. gyászhír községünkkel kapcsolatos. Lássuk:

Vasmegyei Független Hírlap 1915. aug. 11-én a címoldalon közli "A 83-asok ujabb veszteségei"-t. A hadifoglyok között találjuk Antal János őrvezető Rábamolnári és Horváth János Rábapüspöki nevét. (Mást nem írtak róluk. A Vasvármegye ugyanezen a napon megjelent száma a 2. oldalon közölte a 83. gyalogezred veszteségeit, községünk vonatkozásában ugyanezzel a két névvel.)

A Szombathelyi Újság az augusztus 20-ai lapszám 5 oldalán közölte "Az egyházmegye a rokkant katonákért" c. cikket. Eszerint az augusztus 8-án tartott egyházi gyűjtés eredménye Rábaszenttamásról 43,9 Korona. (Rábahídvégről ugyanekkor 150 Korona folyt be.)

Ugyanez a lap aug. 25-én a 4. oldalon közölte az alábbi pályázatot:

A Vasvármegye c. megyei lapban 75 évvel ezelőtt 2 hét alatt többször is szerepelt a korabeli Püspöktamási és Rábamolnári neve. Lássuk!

Az 1940. augusztus 14-ei lapszám 6. oldalán olvashatjuk a "Vasmegyében 29 gyermek kap 500 pengős életbiztosítást" című és "29 gyermek született a Kormányzó országlásának 20. évfordulóján, március 1-én" alcímű cikket. Eszerint ez a 29 gyerek 500 pengő értékű életbiztosítási kötvényt kap, amit a fiúk 22, a lányok 18 éves korukban válthatnak be. Az újszülöttek között van Czigány Imre MÁV pályamester leánya is Rábamolnáriból. (Ki ő? Ki tud róla valamit?)

Frissítés - 2015.08.26.:

Olvasónk, Gosztonyi Edéné szerint ez a lány Czigány Anna, aki szerepel az 1954-es végzősök tablóképén. Ma Szombathelyen lakik, férjezett neve Horváth Károlyné. Köszönöm az információt!

A lap augusztus 20-án (5. oldal) a vasvári járás cukorkiskereskedőit ismerteti. A cikk szerint az alispán által kijelölt kereskedők között van Bencsik János, Szabó János, Behm Gábor és Kovács Miklós Rábamolnáriból, ill. Rodler István és Szabó István Püspöktamásiból.

Következik egy erdőrendészeti hír a Vasvármegye 1940. augusztus 23-i számából (6. oldal):

Korábban a Vasmegyei Lapok c. megyei újság tudósításaiból bemutattam a korabeli bulvárhíreket (az 1877-es itt, az 1878-as pedig itt olvasható), de 1877-től egy másik lap is megjelent a megyében Vasmegyei Közlöny (VK) néven. Az alábbiakban az ebben megjelent, püspökmolnári vonatkozású újságcikkeket teszem közzé, amely így jól kiegészíti a korábban írottakat.

Az első hír grófunk, Festetics György adakozásáról szól (VK 1877.09.23. 2. oldal):

A lap szeptember 30-ai száma Vas vármegye köztörvényhatósági bizottságának virilis (legtöbb adót fizető) tagjait sorolja fel, élén Festetics Györggyel:

Az MTI 1933. augusztus 16-án 18.15-kor kiadott tudósításának 10. oldalán az alábbi rövid hír jelent meg:

Mivel községünk határában történt az eset (bár pontos helyet nem sikerült megtudnom) utánajártam, mit írnak róla a korabeli lapok. A Vasvármegye és a Hír című újság is beszámolt a balesetről. A Hír részletesebben, ezt közlöm most (1933.08.17. 2. oldal):

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam a mai község egyik elődjét, Püspöktamásit egy 1931-es gazdacímtárból. A mai bejegyzésben nézzük meg a másik községrész leírását ugyanebből a könyvből!

Két adalék a falu 16-17. századi történetéhez

Valószínűleg a 15. század második felében a Molnáriak elköltöztek Vas megyéből, birtokaik egy része - így pl. Molnári község is - a Nádasdi Darabosok, ill. a Nádasdy-család kezére jut, ahol a 18. század közepéig marad.

Ezt az időszakot - birtoktörténeti szempontból - kevésbé kutattam, ám néhány érdekes adatom van. Ezek közül mutatok be kettőt. (Balra a Nádasdy-család címere látható.)

Az egyik adalék egy forrás: olvasható a Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdiak 1540-1550-es számadásaiból I. c. könyvben (Bp. 1959.) Molnári ebben 2 helyen szerepel (korabeli helyesírással olvasható szöveg következik):

Egy korábbi bejegyzésben már írtam a községünkben egykor működött néptánc-csoportról/csoportokról, ill. a népitánc oktatásáról. Az ott leírtakhoz adalékként szolgál a mai bejegyzés, melynek anyagaira a kéziratos Falukrónikában akadtam rá. Ebben a csoportot a vasvári ÁFÉSZ püspökmolnári tánccsoportjaként említik.

Az alábbi képek a Szövetkezeti Néptáncosok III. Országos Találkozóján készültek 1970. augusztus 1-én, amelyet - a Falukrónika szerint - Balatonlellén, Balatonfüreden és Siófokon tartottak.

Az 1974-ös végzősök után nézzük meg, kik ballagtak el 1975-ben a püspökmolnári általános iskolából!

Kutatásaim során véletlenül akadtam a Vadász- és Versenylap c. folyóiratra, melynek 59. évfolyamában (1915-ben) a július 24-én megjelent lapszám 129. oldalán az alábbi, községünkkel kapcsolatos hirdetés található:

Mintegy fél évszázaddal ezelőtt tudósított a Vas Népe az akkor zajló spartakiád-versenyekről. A "Finálé a járási spartakiád-versenyeken" c. cikkből (1965.07.21. 4.oldal) az alábbi részlet több, községünkkel kapcsolatos eredményt is megemlített:

A mai bejegyzésben községünkkel kapcsolatos rövidhíreket teszek közzé 1915 júliusából. Ezek között I. világháborús veszteségek és egy hirdetés is van. Lássuk őket!

Az 1915. júniusi veszteségek után a Szombathelyi Ujság c. lap 1915. július 1-ei száma a 4. oldalon tette közzé az ezredeink vesztesége  c. cikket. Ez alapján a jún. 11-én kiadott 192. számú veszteségi lajstromban szerepel a 83. gyalogezredből hadifogságba esett Bokó (!) Elek (Rábamolnári). Ki tud róla valamit?

Ugyanezen lap 2 nappal később folytatja a 192. veszteséglista ismertetését. A 4. oldalon szintén a 83. gyalogezredből hadifogságba esettek között találjuk a rábamolnári Penczek József nevét. (Talán helyesen inkább Bencsik lehet?) Kinek van információja róla?

A Szombathelyi Ujság júl. 9-én a 4. oldalon már a 196. veszteséglistát közölte (megjelent: jún. 18.). Eszerint a sebesültek között van - alakulat megnevezése nélkül - Boros György rábapüspöki lakos. (Talán inkább Borsos?) Róla is szívesen fogadok információkat!

A mai bejegyzésben bemutatom az 1929-től községegyesítéssel létrejött Püspöktamásit egy 1931-es ún. "gazdacímtár" alapján. Lássuk!

Egy korábbi bejegyzésben írtam a helyi tűzoltó egyesület megalakulásáról, egy másikban pedig a működésének első éveiről. A szervezet támogatója, mondhatni "védőangyala" a vasvári Barabás István volt, aki később tűzrendészeti felügyelőként is tevékenykedett. Az ő tollából olvashatunk egy beszámolót egy gyakorlatnak indult, de élessé vált szenttamási tűzoltásról a Vasvármegyei Tűzrendészeti Közlöny 1906. július-augusztusi számának 9-12. oldaláról. (A vonatkozó cikk a bal oldali hasáb közepe táján kezdődik.)

Az 1973-as ballagók után nézzük meg, kik maradtak ki 1974-ben a püspökmolnári általános iskolából (ekkor tablókép helyett ismét csak csoportkép készült a 8. osztályról)!