A mai bejegyzésben 3 rövidhírt ismertetek a Szombathelyi Ujság c. lapból 1915 őszéről.
Az első cikk az október 24-ei lapszám 5. oldalán jelent meg:

Piri (vagy Piry) István községünkben született, életrajzát ebben a posztban mutattam be.
A mai bejegyzésben 3 rövidhírt ismertetek a Szombathelyi Ujság c. lapból 1915 őszéről.
Az első cikk az október 24-ei lapszám 5. oldalán jelent meg:

Piri (vagy Piry) István községünkben született, életrajzát ebben a posztban mutattam be.
Egy szombathelyi vonatkozású hasonló blogbejegyzés hívta fel a figyelmemet a temetői kovácsoltvas sírkerítésekre. Községünk két temetőjében, a régi molnári és a szenttamási sírkertben lehet ilyeneket látni (a többiben nem találtam). Bár jelentős művészi értéket nem képviselnek, de szépek, hangulatosak, érdekesek. Végigjártam és -fotóztam őket, és közzéteszem a képeket, így halottak napja előtt.
A régi molnári temetőben az alábbiakat találjuk:
A legnagyobb mind közül gróf Festetics György és felesége, Erdődy Eugénia közös sírjának kerítése. (A sírt - mely a Nemzeti Sírkert része, ebben a bejegyzésben mutattam be.)

Egy ismeretlen sír kerítése:
Püspöki község 1565-ös, 1571-es és 1577-es összeírásainak bemutatása után nézzük meg, kik és hogyan éltek a faluban 1592-ben! Ebben a szombathelyi vár 1592-es urbáriuma lesz a segítségünkre. Ez - győri püspökség teljes vagyonállagának urbarialis összeírása részeként - abból az alkalomból készült, hogy Kuthassy János lett a győri püspök. Lássuk!

Részlet az urbáriumból
Eszerint az alábbi jobbágyok gazdálkodtak a korabeli Püspökiben:
Egy régi bejegyzésben már írtam Püspöktamási 1929-es létrejöttéről. A folyamat azonban már korábban megindult (1927-ben biztosan). Erről tanúskodik a Vasvári Újság 1927. október 23-ai számában a 3. oldalon megjelent alábbi cikk, melyből megismerjük a püspöki falurész hivatalos álláspontját:

A mai bejegyzésben 3, községünkkel kapcsolatos újságcikket teszek közzé a Vas Népéből 1965 őszéről.
Az első egy olvasói levél az Olvasók fóruma rovatból a szeptember 29-ei lapszám 4. oldaláról:

Az illetékesek válaszát október 13-án közölte a lap a 4. oldalon:
A mai bejegyzésben 2 újságcikket teszek közzé a Vasvármegye c. lapból 1940 októberéből. Az első az október 19-ei lapszám 8. oldalán olvasható:

Az alábbi rövidhír pedig a Vasvármegye 1940. október 23-i számának 6. oldalán jelent meg:
A mai bejegyzésben egy 1937. október 14-én Keszthelyen kelt levelet mutatok be. Ezt a templom akkori kegyura, herceg Festetics György (a régi molnári temetőben nyugvó gróf Festetics György unokája) írta a szombathelyi megyéspüspöknek. A levélben engedélyt ad, hogy a plébános - mint a molnári apátság földjeinek haszonélvezője - a nagymákfai birtokok helyett a szomszédos Rábamolnáriban vegyen földeket. De lássuk egyben a levelet:

Sikerre vezetett az a kutatóexpedíció, melynek keretében megtalálták az egykori püspöktamási lakos, Piri Imre és társai földi maradványait a Donnál. A kutatás eredményeit összefoglaló sajtóanyagot Magó Károly zászlós bocsátotta rendelkezésemre, amit szó szerint közlök. (Kitérővel jutunk el a végeredményhez, de érdemes végigolvasni!) Íme:
"Két darab magyar Caproni 135 típusú bombázó zuhant le az orosz Don-folyó közelében. 1942. augusztus 14-én Mocsáry István őrnagy vezetésével egy magyar kötelék az urivi hadihidat támadta, amikor a B.549 jelzésű repülőgépet a légvédelem eltalálta. A zuhanó repülőgépet a személyzet három tagja nem tudta elhagyni, Mocsáry István őrnagy, Nagy Zoltán őrmester, Piri Imre szakaszvezető hősi halált haltak. Mocsáry őrnagy volt a bombázó osztály parancsnoka, ezért a halála súlyos veszteségként érte az alakulatot. A másik magyar Caproni 135 típusú bombázót szintén a légvédelem lőtte le 1942. október 31-én Kopaniscsénél. A repülőgép a levegőben felrobbant, az ötfős személyzet Asztalos Ferenc zászlós, Mády Zoltán hadapród őrmester, Csiszár András szakaszvezető és Jandrasits László őrmester hősi halált halt. Mindkét repülőgép a szovjetek által ellenőrzött területre zuhant, ezért a személyzetek holttestének hazaszállítására, vagy eltemetésére a háború idején nem volt lehetőség.
Két nagyon régi bejegyzésben (1. rész, 2. rész) már beszámoltam a Rábapüspökiben talált őskori gyerekcsont-leletről. A mai posztban egy részletes beszámoló olvasható róla a Pesti Napló 1927. október 9-i számának 12. oldaláról. (A cikket két részletben tudtam ide feltenni. Az első képen indult hasáb a második képen folytatódik. A két kép jobb alsó sarkában található jelre kattintva a szöveg nagyobb méretben olvasható).

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam községünk 100 holdnál nagyobb birtokosait 1925-ből. 1935-ből is rendelkezésre áll egy ilyen nyilvántartás; a mai posztban ezt ismertetem. (Forrás: Magyarország földbirtokosai és földbérlői. (Gazdacímtár.) A 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek az 1935. évi adatok alapján (KSH, Budapest, 1937.)
Eszerint Püspöktamásiban 2 nagybirtokos rendelkezett földterülettel: a Magyar Általános Takarékpénztár Rt. (Budapest) és a Rábaszenttamási apátság (Püspöktamási). (Községünkben azonban a birtokuk nem érte el a 100 holdat.) A birtokok területe és művelési ágak szerinti megoszlása így nézett ki (katasztrális holdban kifejezve):

A bank itteni birtokának a kataszteri tiszta jövedelme 5 aranykorona (AK) volt, az apátság birtokának pedig 128 AK. (Az apátság földjeinek nagy része azonban nem itt, hanem Nagymákfa határában feküdt: 120 hold volt ott, amit még az apátságalapító Festetics György juttatott az első apátnak.
75 évvel ezelőtt, 1940 októberének elején több újságcikkben is szerepelt a korabeli 2 község, Püspöktamási és Rábamolnári. A mai bejegyzésben ezeket a cikkeket közlöm.
Október 4-én a Vasvármegye 6. oldalán jelent meg a Huszonegy új tag lépett be 1940-ben a vasvári ipartestületbe c. cikk. A belépettek között említik Rodler Ferenc cipészt Rábamolnáriból és Kiss István asztalost ugyanonnan.
Az említett megyei lap 1940. október 4-ei számának 6. oldalán ezt a cikket találjuk:

A bő fél éve közzétett 1930-as adatok után lássuk Püspöktamási és Rábamolnári vonatkozásában az 1941-es népszámlálás főbb mutatóit!
A két falu lélekszáma ekkor így alakult:

A két falu együttes lélekszáma 1249 volt!
A vallási megoszlás a következő volt:
Korábban már közöltem a Vasmegyei Közlöny c. megyei lapban (VK) 1879-ben megjelent, községünkkel kapcsolatos híreket. Az 1880-as évfolyam nem maradt fenn (legalábbis Szombathelyen hiányzik.) A mai bejegyzésben a lapban 1881-ben megjelent cikkeket ismertetem.
Vasúti menetrendet találunk a január 30-ai lapszám 4. oldalán (sajnos elég nehezen olvasható):


A VK február 6-i száma a 3. oldalon árverésekről tudósít. Az egyik említett árverés: "Püspökiben Biró József és Sipos János 4596 frt b. birt. márcz. 1."
Április 3-án a 3. oldalon olvashatjuk a lapban ezt a cikket:
Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam az 1720-as jobbágyi összeírásból Molnári lakóit. A mai bejegyzésben nézzük meg, kik és hogyan éltek Püspökiben a 18. század elején! (Püspöki ekkor a győri püspökség jobbágyfalva volt. Az összeírás csak a jobbágytelken gazdálkodó népességet, azon belül is a családfőket tartalmazza.)
Püspöki vonatkozásában az összeírás első oldala így nézett ki:

A Püspökiben élő családfők (mind jobbágyok, az iratban szereplő latin neveken):
A mai bejegyzésben egy "adás-vevési szerződést" mutatok be, mely egyrészről a Kinsky-család, másrészről Rodler József és felesége között köttetett 1923-ban. A szerződésben szereplő szenttamási ingatlan a mai Kossuth u. 109. szám alatti telek. Az ügyletet Bányai Mihály vasvári ügyvéd intézte. Lássuk az iratot!

Ahogy egy korábbi bejegyzésben már említettem, 1877-től - a Vasmegyei Lapok mellett - Vasmegyei Közlöny (VK) néven egy másik megyei lap is megjelent. A mai bejegyzésben ebből ismertetem a községünkkel kapcsolatos 1879-es cikkeket. (A Vasmegyei Lapok 1879-es cikkei itt olvashatók.)
Árveréseket harangoz be a március 9-ei lapszám az 5. oldalon:

Bűnügyi rövidhírt találunk a március 30-ai lapszámban (3. oldal):

Újabb árverések a VK 1879.04.06-ai számának 3. oldalán:
A mai bejegyzésben 2 rövidhírt közlök a Vasvármegye cikkei alapján 1940 szeptemberéből.
Az első egy rövid említés a lap szeptember 11-i számának 6. oldaláról. Az "Uj iparosok és kereskedők a vasvári járásban" című cikk 2 nevet említ: Rodler Ferenc cipész Rábamolnári és Kosa (!) István asztalos Rábamolnári. Utóbbi ki lehet? Tudja valaki?
Frissítés - 2015. szeptember 26.: Két olvasónktól is információt kaptam Kósa Istvánról. Eszerint a Petőfi utcában a későbbi Bencsik-ház helyén lakott, felesége szeretett sütni: mindig volt nála édesség, pl. finom kráfli. István fiuk repülős tiszt lett, és Szolnokra került, Rozália lányuk Szombathelyre ment férjhez.
Köszönöm az információkat Pásti Imréné Rózsi néninek és Gaál Imrének!
Az alábbi cikk pedig a Vasvármegye 1940. szeptember 21-ei számából való (5. oldal):
A mai bejegyzésben egy Püspöki községben történt tűzeset részletes leírását olvashatjuk a Vasvármegye 1892. szeptember 18-i számának 7. oldaláról:

A mai bejegyzésben 2 újságcikket ismertetek 1965 szeptemberéből a Vas Népéből. Mindkettőben - több más község mellett - szerepel Püspökmolnári is.
Az első a "Silózás, őszi vetés" c. írás a szeptember 15-ei lapszám címoldaláról, melyben a kemenesszentmártoni, pósfai és tanakajdi helyzetjelentés mellett olvashatunk a püspökmolnári munkák állásáról is:

A másik cikk a Vas Népe 1965. szeptember 24-ei számának 5. oldalán jelent meg:
Az 1975-ös végzősök után lássuk, kik maradtak ki 1976-ban a községünk általános iskolájából!
