Az 1884-es hírek után a mai bejegyzésben lássuk, miről írt a Vasmegyei Közlöny (VK) c. lap 1885-ben!
A március 15-ei lapszám 3. oldalán egy igazi bulvárhírt találunk:
A főrendiház vasi arisztokratáit sorolja fel a VK 1885. május 23-ai száma a 3. oldalon. A lista élén a 2 évvel korábban elhunyt gróf Festetics György fiát találjuk:
A mai bejegyzésben egy 1943-as könyvben talált életrajzokat közlök. A könyv címe: Magyar föld, magyar nép II. A megnagyobbodott Magyarország községeinek adattára. (Az 1941. évi helységnévtár adatainak felhasználásával). Budapest, 1943.
A könyv személyi adattárában azoknak az életrajza szerepel, akik megrendelésükkel a mű megjelenését előmozdították. Községünkben született, de máshol élő, ill. itt élő személyek életrajzát egyaránt kigyűjtöttem. A * a születést jelöli. Az alábbi személyeket találtam a könyvben:
A mai bejegyzésben egy 50 évvel ezelőtti újságcikket teszek közzé, mely a falu fejlődéséről szól (Vas Népe 1965. december 21. 3. oldal). Kicsit talán hosszúnak (és kép nélkül száraznak) tűnik így, de az eredetileg 3 hasábos cikket nehéz volt másképp megjeleníteni. A címe ez volt:
A cikk pedig így szól:
Kb. 8-10 évvel ezelőtt kaptam egy fotót az azóta már elhunyt Sipos Józsefné, Irén nénitől, ami az ő 1832-ben épült régi parasztházukat ábrázolta. (Ebben a bejegyzésben már bemutattam a képet.) A ház építési idejét a mestergerenda felirata igazolta. Irén néni szerint lebontásakor a falu legrégebben épült háza volt. A Savaria Múzeum néprajzi gyűjteményében részletes leírást is találhatunk több püspökmolnári épületről, így erről a házról is. A mai bejegyzésben e ház adatait mutatom be.
Erről az épületről van szó:
A ház adatai (1964. aug. 9-én kelt gyűjtés szerint):
Püspöki község 1565-ös, 1571-es, 1577-es és 1592-es összeírásainak bemutatása után nézzük meg, kik és hogyan éltek a faluban 1656-ban! Ebben a szombathelyi vár 1656-os urbáriuma lesz a segítségünkre. Lássuk!
Az összeírás első oldala
Püspöki község birtokkönyve
A Savaria - A Vas megyei múzeumok értesítője c. folyóirat 15. kötetében, 1981-ben jelent meg Barbalics Imre János: Adatok Püspöki (Püspökmolnári) földrajzi neveihez c. írása. Ebben Püspöki község 1900-ból fennmaradt, és a Vasvári Helytörténeti Múzeum birtokába került birtokkönyvét ismerteti. Mivel a tanulmány községünkről szól, ezért a mai bejegyzésben teljes egészében közzéteszem.
Íme:
A mai bejegyzésben 1940 decemberi újságcikkeket teszek közzé a Vasvármegyéből. A december 5-ei lapszámban a 4. oldalon felteszik a kérdést:
A válasz pedig községünk vonatkozásában így szól:
th. főközl.: törvényhatósági főközlekedési
vic.: vicinális
A korabeli megyei lap december 13-i számának 6. oldalán jelent meg az alábbi cikk:
Az 1883-as bulvárhírek után lássuk, miről írt a Vasmegyei Közlöny c. megyei lap (VK) községünk vonatkozásában 1884-ben!
Vasúti menetrendet találunk a lap 1884. július 13-ai számának 4. oldalán:
Egy elhunyt tanító sírjának felújításához adakozott a szenttamási Tormássy Károly (VK 1884.10.12. 3. oldal):
Egy régebbi bejegyzésben (ebben) bemutattam a néhai Novák Gáborné egykori zsúptetős házát (Kossuth u. 131.). A fotó közzététele sok emléket hozott a felszínre. A Savaria Múzeum gyűjteményében részletes leírást is találhatunk több püspökmolnári parasztházról - alaprajzzal, méretekkel együtt -, így erről a házról is.
Lássuk az épület leírását:
A ház alaprajza pedig így néz ki:
A mai bejegyzésben egy igazi helytörténeti és kultúrtörténeti csemegét mutatok be: egy Mikulásra írt verset!
A szerzője az állítólag 11 nyelven beszélő Hoffmann Vince egykori molnári lakos, aki "1953. dec. 6-ára, Miklós napra a püspökmolnári iskola részére" írta. Zárójelben hozzátette még, hogy "rögtönzött munka". (A szerző - a kor vallásüldözése következtében megváltozott közbeszédhez idomulva - a Télapó szót használja, így én is ezt írtam a címbe.) Hogy a vers elhangzott-e az iskolában, nem tudom.
A versike kezdő sorai
Lássuk a teljes költeményt:
A fenti cím pontosításra is szorul, ugyanis a Vasmegyei Közlöny c. lap községünk vonatkozásában 1883-ban nem bulvárhíreket, hanem gyászhíreket közölt. Méghozzá Festetics Györgyről, két alkalommal.
A gróf nekrológját is tartalmazta a lap február 18-i számának cikke (2. oldal - sajnos egy kissé nehezen olvasható):
A mai bejegyzésben - folytatva a megkezdett sort - egy községünkben született I. világháborús katona portréját mutatom be. Ezúttal egy gyalogos katonáról lesz szó.
Arcképét lásd balra, életrajzát lásd lent.
Rövidítések:
h.gy.e.: honvéd gyalogezred
O2: Ezüst Vitézségi Érem II. osztálya
Br.: Bronz Vitézségi Érem
K.cs.k.: Károly csapatkereszt (12 heti folyamatos frontszolgálattal lehetett elnyerni)
Forrás: Doromby-Reé: A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története. (Bp. 1943.) Arcképcsarnok 34. o.
Rövid életrajza itt olvasható:
A mai bejegyzésben újságcikkeket teszek közzé 1959 novemberéből a Vas Népe c. megyei napilap hasábjairól.
Az első a november 4-i lapszám 8. oldalán található:
A következő hír a november 12-i lapszám 6. oldalán megjelent Széljegyzetek a vasvári járásból c. cikk része volt:
A múlt hétfői bejegyzésben bemutattam Molnári birtokosait 1830-ból. Ma ugyanabból az iratból mutatom be Szenttamás község birtokosait. Itt sem csak nemesek bírtak földdel, hanem ún. "agilisek" is. "Agilis": amikor egy nemes kisasszony egy nem nemeshez ment hozzá, akkor a feleség révén hozományba kapott, ill. a feleség családjától örökölt birtokot a nem nemesi (jobbágyi) jogállású férj (majd az ő gyerekei, unokái) birtokolták, művelték.
Részlet az iratból
A teljes névsor (korabeli helyesírással):
A mai bejegyzésben egy evangélikus elemi iskolai csoportképet mutatok be, amit Nagy Dezsőnétől kaptam. Köszönet érte! Juci néni szerint a fotó nagyjából 1927-bõl való. Lássuk:
Korábban már bemutattam Molnári legnagyobb birtokos családját, a jakabházi Sallérokat. Ők azonban nem az egyetlen birtokos család volt a 18-19. századi Molnáriban (bár kétségtelenül a legvagyonosabbak, a legtehetősebbek). Rajtuk kívül sok kisebb-nagyobb (de inkább kisebb) birtokosa volt a községnek. (Lásd pl. itt.) De nemcsak nemesek. Egyesek az ún. "agilis" kategóriába tartoztak, azaz ha egy nemes kisasszony egy nem nemeshez ment hozzá, akkor a feleség révén hozományba kapott, ill. a feleség családjától örökölt birtokot a nem nemesi (jobbágyi) jogállású férj (majd az ő gyerekei, unokái) birtokolták, művelték. Ilyenre több példa is volt községünk esetében.
Lássuk most Molnári birtokosait 1830-ból! (A feljegyzést Sallér Judit halála után állították össze, és néhány egyéb gazdasági-társadalmi vonatkozású információt is tartalmaz.)
Részlet az iratról
A Sallérokon kívüli birtokosok nevei:
A Vasmegyei Közlöny (VK) 1881-es évfolyamának hírei után nézzük, miről írt ez az újság községünk vonatkozásában 1882-ben!
Mindössze 4 cikket találtam. Az első egy hirdetmény a július 30-ai lapszám 4. oldaláról:
A következő cikk egy álláshirdetés a VK 1882. október 15-i számából (2. oldal):
A mai bejegyzésben 75 évvel ezelőtti újságcikkeket teszek közzé a Vasvármegye c. megyei lapból.
Az első cikk az újság 1940. november 7-i számának 6. oldaláról való:
Ugyanezen az oldalon olvashatjuk a "Lósorozás lesz november hónapban a vasvári járásban" kezdetű rövidhírt. Eszerint a lónyilvántartási jegyzékek egyeztetésére Püspöktamásiban és Rábamolnáriban (továbbá Vasváron és Rábahídvégen) november 20-án kerül sor.
A Vasvármegye 1940. november 8-i számának 5. oldaláról ez a cikk érdekes számunkra:
Ahogy napjainkban, úgy régen is egyesek az országgyűlési képviselők közbenjárásával próbáltak meg bizonyos ügyeket elintézni. Így volt ez a két háború közti korszakban is. A mai bejegyzésben egy ilyen közbenjárást kérő levelet mutatok be (korabeli helyesírással), amit Püspöktamási vezetői írtak Roszner Istvánnak, a térség országgyűlési képviselőjének.
A levél ezzel a címzéssel és megszólítással kezdődik:
Majd így folytatódik:
A mai bejegyzésben 3 rövidhírt ismertetek a Szombathelyi Ujság c. lapból 1915 őszéről.
Az első cikk az október 24-ei lapszám 5. oldalán jelent meg:
Piri (vagy Piry) István községünkben született, életrajzát ebben a posztban mutattam be.
