Kutatásaim során a vasvári járási szolgabírói iratok között két rendkívül érdekes dokumentumra bukkantam. Az egyik: Festetics György gróf (1815-1883) miniszter levele a szolgabíróhoz, a másik pedig a hozzá mellékelt fotó, ami a ma püspökmolnári Nagy-tóként ismert szenttamási tónál készült. Mindkettő 1870-ből való!

Kezdjük a levéllel (sajnos nem volt lehetőségem lefotózni, ezért betűhív másolatban közlöm):

"Nagyságos Szolgabíró Úr!

Kedves Öcsém Uram!

Ezúton köszönöm nevemnek napjára küldött jó kívánataidat! Reménylem, hogy az szombati közös vadászatunk alkalmatosságával lesz szerencsém személyesen is kifejezni köszönetemet!

Addig is engedd meg, hogy egy különös dologról tudósítsalak, amiről majd személyesen is szeretnék beszélni Nagyságoddal!

Molnári-i birtokom cselédjeitől a’ múlt esztendőben hallottam, hogy a’ szomszédos Szt.Tamás falu melletti tóban valamilyen szörnyeteg lakozik. Néhány héttel ezelőtt a Szt.Tamás-i községbíró – böcsületes, szorgalmatos földmíves – felkeresett molnári-i kastélyomban, és az segítségemet kérette. Elmondása szerint egy hatalmas állat – ahogyan ő mondotta: egy „szörny” – él a ’tóba, amely majd’ teljesen kipusztittota a halakat, egy vízben úszkáló ebet is felfalt, és már a gyerekek se mernek bemenni fürdeni a vízbe. Elmondása szerint valamilyen kígyótestű állat él ott, aminek éles fogai vannak, és fel tudja önnön fejét emelni a víz fölé. Én ekkor még a’ tanulatlan nép szó-beszédének hittem az egészet.

Március végén kihasználva a jó időt, vasárnap délután Pali fiammal (született 1858-ban - KG) kikocsiztunk arra-felé: körbejártuk a’ tavat. A tó déli felénél – ahol az út legközelebb megyen a’ vízhez – a lovak megtorpantak, prüsszköltek, hiába ütötte őket ostorral a kocsisom, nem akartak menni. Ekkor a’ víznek felszíne fodrozódni kezdett, és a mélyből egy hosszú nyakú, ocsmány fejű szörnyeteg emelkedett ki! Alig volt tőlünk 3-4 öl távolságra. Mintegy 4-5 láb magasra emelkedett ki a vízből, és kitátotta a pofáját, amiben éles fogazatot láttam. Morajló hangon néhány secundumig bámult minket, majd hirtelen megfordult, és a víz alá merülve eltűnt. Hármunkon kívül még egy parasztasszony is látta az esetet.

Ekkor elhittem, amit a községbíró mesélt. Elhatároztam, hogy le photografáltatom az állatot, hogy Öcsémuram is elhiggye, amiről beszélek. Bécsből híttam egy photográfust, a’kinek a kastélyban adtam kosztot és kvártélyt, míg a munkával végez. 4 napig nem történt semmi, de az 5-dik napon szerentsével járt. Azon helynek a’ közelében, ahol én is láttam a lényt, sikerült le photografálnia. Ezt a photografiát most elküldöm Nagyságos Öcsémuramnak, egyúttal kérem segítségedet, a szörnyeteg elfogásához vagy elpusztíttatásához. A falusi nép a’ttól fél, hogy ez az állat – miután a halak a vízből szinte teljesen kifogytak, kimászik a partra, és megtámadja a szántó-vetőket meg a játszadozó gyerekeket.

Az elfogás vagy elpusztíttatás lehetséges módozattyairól szeretnék Öcsémurammal beszélni a’ vadászat alkalmatosságával.

Nagyságos Asszonyom kezeit tsókolom.

Kelt Molnáriban, az Úr 1870. évének ápril hava 26-dik napján

Igaz híved:                                                         gróf Festetics György"

A mértékegységek magyarázata:

1 magyar láb: kb. 29.8 - 31.6 cm

1  magyar öl: kb. 1.9 méter

A mára már megsárgult, közel 150 éves kép így néz ki (a jobb alsó sarokba kattintva nagyobb méretben látható):

A kép kísértetiesen hasonlít a feltételezett Loch Nessie-szörnyet ábrázoló fotóra, csakhogy az a kép az 1930-as években készült! Ha ez is egy olyan lényt ábrázol, akkor sokkal korábbi észlelésnek lehetünk tanúi, méghozzá Püspökmolnári területéről!

De az igazi csattanó csak ezután jön! Gördítsen lejjebb!

Köszönet Baranyai Lászlónak a bejegyzés elkészítéséhez nyújtott segítségéért!

És most, kedves Olvasó, kérem, szavazzon:

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!