Busits Pál 1832-53 között volt itt plébános. Szombathelyen született 1806-ban, pappá szentelték 1829-ben. Nevelő volt Palinban egy nemesi családnál (1829-31), majd káplán Ikerváron (1831) és Hídvégen (1831-1832). Szenttamási plébános lett 1832 májusában. 1853 májusában a plébániáról lemondott, és az üresedésben levő püspökség javait igazgatta; 1854-ben a szeminárium vicerektora (rektorhelyettese) és karkáplán lett. 1875-ben szentszéki ülnökké nevezték ki. Elhunyt 1882-ben Szombathelyen.

Tóth Zsigmond János 1853-1866 között volt községünk papja. Hídvégen született 1824-ben Tóth Lajos és Jelencsics Julianna szülőktől. Felszentelték 1847-ben. Kisegítő (1847), majd püspöki szertartó (1847-52) volt Szombathelyen, egyszersmind a dogmatika tanára (1848-49), plébánoshelyettes Szombathelyen (1852. máj.-1853. máj.), plébénos Szenttamáson (1853. május-1866. között). Az ő plébánossága alatt alapította és vonta össze Festetics György a molnári apátságot a szenttamási plébániával. Zsigmond atya 1858. január 1-én nyerte el az apáti kinevezést. 1866. február 2-án hunyt el. (Mivel itteni plébánosi időszaka alatt halt meg, így akár községünkben is nyugodhat. (Vagy családja körében, Hídvégen.) Sírjának egyelőre nem akadtam a nyomára.)

Frissítés - 2014. szeptember 2.: Ahogy az itt olvasható gyászjelentésből megtudtam, az atyát a szenttamási temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírjára azonban még nem bukkantam rá.

Szabó József 1866-1889 között volt apátplébános. Körmenden született 1826-ban, 1849-ben szentelték pappá. Káplán volt Rábaszentmártonban (1849), Pinkafőn (1849-1855.), Kőszegen (1855-1857.), majd Pinkamiskén (1857-58). A gyermekek nevelőjeként került a Festetics-családhoz Molnáriba (1858-68). Szenttamási plébános és molnári javadalmas apát volt 1866. márc. 25-től 1889. júl. 21-én bekövetkezett haláláig.

A helyi katolikus iskolában tanította is a gyerekeket. 1877-től haláláig a körmendi kerület esperese és tanfelügyelője is volt. Egy korabeli újságcikk alapján portréját itt mutattam be, sírjának fotóját pedig ebben a bejegyzésben közöltem.

Szatlmayer János adminisztrátorként átmenetileg vezette a plébániát 1889. augusztusa és októbere között. Ő 1865-ben született Kenyeriben, felszentelték 1887-ben. Káplán volt Salomváron (1887-1889), Szenttamás után átmenetileg Vásárosmiske (1889), majd Nick adminisztrátora (1890-1895), utóbb e falu plébánosa volt 1895-től haláláig (1926).

A 19. században az utolsó szenttamási plébános Legáth Kálmán volt 1889-1902 között. Fényképe bal oldalt látható.

Körmenden született 1852-ben, pappá szentelték 1874-ben. Először káplán volt Vasvörösváron (ma: Rotenturm an der Pinka néven Burgenland tartományban, Ausztriában található) (1874-75), ezután egy évig püspöki szertartó és levéltáros (1875-76), majd plébános lett Vásárosmiskén (1876-89.).

Javadalmas apát lett Molnáriban és plébános a szenttamási plébánián 1889 októberétől 1902 márciusáig. Innen került Zalaegerszegre, ahol plébános és kerületi esperes volt (1902-19). A zalaegerszegi templomot restauráltatta. Tekintélyes szerepet vitt Zala megye közéletében. 1919-ben lemondott plébániájáról, Körmendre vonult vissza. (Utódja Pehm (Mindszenty) József lett.) Legáth Kálmán 1923-ban hunyt el Nagycsákányban.

A plébános fényképét a zalaegerszegi Mária Magdolna Plébánia munkatársai bocsátották rendelkezésemre. Ezúton is köszönöm fáradozásukat!