Már a blog 5. bejegyzésében is említést tettem a meghiúsult Sárvár-Körmend közti vasútvonalról (amely eredetileg az 1873-ra megépült Magyar Nyugati Vasút hálózatának részét képezte volna), majd 1913-ban több újságcikk is foglalkozott ezzel a vonalszakasszal (ezeket pl. ebben és ebben a bejegyzésben tettem közzé), ám akkor a világháború megakasztotta a folyamatot.

A háborút követő Horthy-korszakban azonban évről-évre meghosszabbították a vasútépítési vállalkozó engedélyét, legutóbb - eddigi kutatásaim szerint - 1936-ban. Ma az erről szólú újságcikket teszem közzé a Vállalkozók Lapja 1936. október 15-i számából (8. oldal):

A mai bejegyzésben a Vasvármegye című lap 1924. szeptemberi-októberi számaiból ismertetek olyan újságcikkeket, amelyek Püspökmolnári korabeli elődközségeihez kötődnek.  (A "száz éve történt" sorozat előző, 1924 augusztusi híreket tartalmazó bejegyzése itt olvasható.)

Az első a községünket is érintő megszűnő vonatokról szól (Vasvármegye 1924.09.27. 4. oldal):

A módosult menetrend a Vasvármegye október 1-i számának 3. oldalán olvasható:

A mai bejegyzésben 3 olyan újságcikket ismertetek 1924 júliusából a Vasvármegye című lapból, amelyben (valamelyik) községünk neve szerepelt.  (A "száz éve történt" sorozat előző, 1924 júniusi újságcikkeket tartalmazó bejegyzése itt olvasható.)

Elsőként Rábamolnári nevével találkozhatunk a lap 1924. július 2-ai számának 4. oldalán:

Az 1924 áprilisában leégett rábapüspöki Marton-malom újjáépítéséhez kötődik a következő újsághír (Vasvármegye 1924.07.05. 4. oldal):

A mai bejegyzésben olyan újságcikkeket mutatok be, amelyek 100 évvel ezelőtt, 1924. májusában jelentek meg a Vasvármegye című újságban. (A "száz éve történt" sorozat előző, 1924 áprilisi újságcikkeket tartalmazó bejegyzése itt olvasható.)

Elsőként lássunk egy hirdetést a május 3-ai lapszám 5. oldaláról:

Lehet, hogy az uradalom gyér érdeklődéssel számolt, ugyanis ezt a hirdetést május 4-én és 5-én a lap 6. oldalán, 7-én az 5. oldalon, végül 8-án a 6. oldalon újra megjelentették.

Jöjjön egy másik hirdetés, ezúttal Rábapüspökiből (Vasvármegye 1924.05.13. 6. oldal):

Egy korábbi kutatásom során meglepő helyen találtam újságcikket községünk történetéhez: a Magyar Jövő című lapban, ami az USA-ban jelent meg. Az 1949. május 20-ai lapszám címoldalán ez a beszámoló olvasható:

A mai bejegyzésben olyan újságcikkeket mutatok be, amelyek 100 évvel ezelőtt, 1924. januárjában jelentek meg a Vasvármegye című újságban. (Januárban kellett volna közzétennem őket, de elmaradtak... A "száz éve történt" sorozat, 1923 november-decemberi újságcikkeket tartalmazó bejegyzése itt olvasható, míg egy 1924. februári újságcikket pedig itt tettem közzé.)

Rögtön az újévi lapszámban ez a hirdetés olvasható (5. oldal):

A vendéglőnek komoly tartozékai voltak. A 4.000 négyszögöl 14.386,4 m2, azaz 1,4 hektár.

A január 4-ei Vasvármegye 6. oldalán pedig ez a közlemény volt olvasható. Vajon miért maradt el az árverés? Talán az eddigi bérlővel meg tudtak állapodni a folytatásról?... Vajon ki volt ő?

Nemrég a Soproni Napló című lap 1912. szeptember 13-i számának 5. oldalán egy érdekes családi pengeváltásra bukkantam: 

Utoljára novemberben volt bejegyzés a "száz éve történt" sorozatban, amit a mai poszttal folytatok: 3 újságcikket mutatok be a Vasvármegyéből 1922 januárjából.

Az első cikk egy hirdetmény a január 12-ei lapszám 6. oldaláról (ami a másnapi és a 15-ei lapszámok 6. oldalán megismétlődött):

Érdekes, hogy a rábamolnári házat Rábaszenttamáson árverezték... És ott vajon hol?

A következő közérdekű közlemény a kastélyt is magába foglaló rábamolnári uradalomról a Vasvármegye 1922. január 15-ei számában jelent meg (5. oldal):

A mai bejegyzésben folytatom a fél évszázaddal ezelőtti újságcikkek bemutatását a Vas Népéből. Ezúttal lássuk, hogy 1971 áprilisában milyen, Püspökmolnárival kapcsolatos tudósítások jelentek meg! (A sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.) 

Először egy választási gyűlésekről szóló beharangozóban találkozunk községünk nevével (VN 1971.04.11. 3. oldal):

A következő említés a megyei napilap április 16-i számának címoldalán található:

1930. szeptember 30-án budapesti otthonában meghalt Prinz Gyula édesapja, Prinz József, aki még a 19. században volt Molnáriban állomásfőnök.

Halálhírét a Budapesti Hírlap 1930. október 3-i száma közölte a 9. oldalon:

1872 májusában több korabeli újság is beszámolt róla, hogy Deák Ferenc zalai birtokairól Rátótra utazott vendégségbe Széll Kálmánhoz, aki országgyűlési képviselő volt ekkor. De ők ketten rokonságban is álltak egymással: Széll Kálmán ugyanis Deák Ferenc gyámleányát, Vörösmarty  Mihály lányát, Vörösmarty Ilonát vette feleségül.

A részleteket fontosnak tartó, jól értesült korabeli lapok megemlítették az útvonalat is, mely szerint a "haza bölcse" Kanizsáról vonattal jött Molnáriig (nem helyi lakosoknak: ma Püspökmolnári), innen pedig kocsival utaztak Rátótra.

Álljon itt erről az utazásról a Budapesti Közlöny című újság 1872. évi május 25-ei számának tudósítása (943. oldal): 

A mai bejegyzésben az egykor a vasútállomáson élt Szuper-családtól kapott képeket mutatok be. A néhai Szuper József (1913-1975) valamikor az 1940-es évek közepén került a püspökmolnári vasútállomásra, ahol váltókezelőként dolgozott, és a család itt is lakott 1970-ig. Ezt követően Vasvárra költöztek, ahonnan a családfő még mintegy másfél évig, nyugdíjba vonulásáig kijárt Püspökmolnáriba dolgozni. Az alábbi képek mind a vasútállomásunkon készültek, lássuk őket!

Az első képen biciklin Szuper József kisebbik lányát látjuk, aki a vasútállomáson született. A gyerekeknek a vasútállomáson különleges szórakozásuk is volt: az ún. pályamesteri szakaszon (az állomás északkeleti oldalán) hajtányok álltak, amin tudtak játszani! Tévét akkoriban csak a pályamesternél, Czigány Imrénél nézhettek.

Több, mint egy év kihagyás után folytatom a régi újságcikkeket, bulvárhíreket bemutató sorozatomat, amelyben ezúttal az 1898-as év helyi vonatkozású híreit nézzük meg a Vasvármegyéből. (Az 1897-es év hírei itt olvashatók.)

Rögtön az újévi lapszám 8. oldalán olvashatjuk, hogy a "Sárvár városi kórház építési alapja javára tartott hangverseny alkalmával" felülfizetett (vagyis adakozott): Csiffáry József Szt.-Tamás.

A január 30-i lapszám 7. oldalán találjuk a "Fertőző betegségek statisztikája" című cikket. Eszerint az előző évben difteritisz fordult elő Szenttamáson.

A február 13-i lapszában bűnúgyi hírt találhatunk (8. oldal): 

Egy újabb - méghozzá meglepő! - bűnügyi hír szól községünkből a február 20-i lapszám 8. oldalán:

Kedves Olvasók! Tudom, hogy községünk nem a Balaton mellett van, nem így kell értelmezni a címet! 1925. március 1-én az Esti Kurir című lap 9. odalán jelent meg ezzel a címmel egy cikk, amelynek tartalma községünket is érinti.

Így szól: 

A mai bejegyzésben "községünk vasútja" - azaz a Püspökmolnárit érintő Sopron-Nagykanizsa vasútvonal - létrehozásáról teszek közzé egy régi újságcikket. Először az "építés" szót akartam leírni, de ekkor még sokkal inkbb csak a tervezésről és az anyagiak összegyűjtéséről volt szó, a vasútépítés jóval később kezdődött.

A cikk a Budapesti Hirlap 1856. március 14-i számának címoldalán jelent meg:

2 év kihagyás után ma folytatom a régi újságcikkeket, bulvárhíreket bemutató sorozatot, amelyben az 1897-es év helyi vonatkozású híreit nézzük meg. (Az 1896-os év hírei itt olvashatók.)

Az év során több itteni lakos ellen is árverés indult... Először rögtön a január 3-i Vasvármegye 10. oldalán találkozunk egy ilyennel:

A január 11-i Vasvármegye a 3 oldalon azt írja, hogy a Déli Vasút a zalai települések és Bécs között mérsékli a szállítási tarifákat, míg a Vas megyei községek - így Molnári - és Bécs között marad az eddigi 45-48 koronás viteldíj.

Régi MTI-fotók Püspökmolnáriból

A mai bejegyzésben az MTVA Archívumában fellelhető fotókat mutatom be községünkről, melyek felhasználási jogát megvásároltam. A gyűjteményben összesen 5 püspökmolnári vonatkozású kép van. Lássuk őket! (Leírás a képek alatt.)

Püspökmolnári, 1953. szeptember 19. Bakó László hat holdas püspökmolnári dolgozó paraszt családjával 10 m3-es betonsilót épít két tehén és két növendék részére 728 Ft kölcsönnel. MTI Fotó/Magyar Fotó: Tóth László

Középen a bajuszos úr id. Bakó László, jobbra a fejkendős asszony Csejtey Gyuláné (Annus néni), balról a kislány pedig Bakó Mária (Bakó László lánya, ma Varga Gyuláné). A silóban álló Bakó László mellett Bakó István, aki a Petőfi Sándor utcában lakott (most Antal Ferenc festő lakik a házban). A guggoló fiatalember Büki Antal, aki abban az időben az Úttörő utcában lakott. Gosztonyi Edénének köszönöm az információt! 

Kapcsolódó bejegyzés: Püspökmolnári gazdák és a silóépítkezési hitelakció

Képek a Savaria Múzeum Természettudományi Osztályánának fényképarchívumából

A Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum Természettudományi Osztályánának fényképarchívuma mintegy 20.000 fényképet tartalmaz, amelyeket az 1920-as évektől gyűjtöttek. Községünkről ebben az archívumban 14 db fotó található, amelyek mindegyike fekete-fehér, és a '60-as évekből való. Mind a Rábán, vagy annak mentén készültek (így kicsit egyhangúnak tűnnek); ezekből 6-ot mutatok most be. Aki a többire is kíváncsi, megtekintheti őket itt. A képek alatt a múzeum által adott képcímet olvashatjuk, zárójelben, dőlt betűvel pedig a blogíró megjegyzéseit.

Vasúti híd a Rábán. (Éppen vonat halad át, még a régi vasúti hídon, hisz az újat csak 1964-ben adták át a forgalomnak. Lásd még itt és itt.) A felvétel készítésének dátuma: 1962. június 26.

Községünk 75 évvel ezelőtt, 1942 decemberében két alkalommal szerepelt a megyei lap hasábjain, ma ezeket a cikkeket mutatom be. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Először egy vasúti balesetről olvashatunk a Vasvármegye 1942. december 15-ei számának 4. oldalán:

A mai bejegyzésben - 7 hónap után újra - folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat. (Az előző ilyen témájú poszt itt olvasható.)

Az alábbi újságcikk a Vasvármegye c. lap 1917. március 13-i számának 3. oldalán olvasható: