Ma folytatódik a száz évvel ezelőtti újságcikkeket bemutató sorozat.  (Az előző ilyen témájú poszt itt olvasható.) 

A cikkek a Szombathelyi Ujságból valók. A lap 1917. december 1-i számának 3. oldalán találjuk az alábbi cikket, amiben ugyan községünk neve nincs megemlítve, de a Katolikus Néppárt szervezkedésében szerepet vállaló apátplébánosunk neve igen:

Következzen két egymás alatti apróhirdetés ugyanezen újság 1917. december 5-i számából (4. o.):

1942 novemberében községünk 2 alkalommal szerepelt a megyei lap, a Vasvármegye hasábjain. Ma ezeket a cikkeket mutatom be. (A "75 éve történt" sorozat előző posztja itt olvasható.)

Először egy tragédiáról olvashatunk a Vasvármegye 1942. november 6-i számában (7. oldal):

November 20-án pedig ingatlanforgalommal kapcsolatban olvashatunk helyi vonatkozású hírről (Vasvármegye 1942. november 20.8. o.). A cikk bevezetője így szól:

A fenti címmel jelent meg interjú Varga Lajos frissen megválasztott, első ciklusát kezdő polgármesterrel a Nemzeti Sport c. újság 1990. november 14-i számának 7. oldalán. A sportlapban nemcsak a fociról, de a falu előtt álló tervekről is szót ejtettek. Olvassuk csak! (A cikk első fele a kép jobb alsó sarkában lévő nyílra kattintva nagyítható!)

Kedves Olvasók! Elértük a 800. bejegyzést. :)

Ebben egy álláshirdetést ismertetek, amely a Köztelek című folyóirat 1912. október 19-i számának 2831. oldalán jelent meg. Itt éppen a korabeli rábamolnári uradalomba keresnek munkaerőt. A hirdetés így szól:

A mai bejegyzésben 4 újságcikket ismertetek 1942 októberének elejéről. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.) 

A Vasvármegye 1942. október 2-i számának 7. oldalán jelent meg az alábbi cikk, benne egy helyi lakos nevével: 

Steiner Sándorról korábban ebben, ebben és ebben a bejegyzésben írtam.

A következő hír pedig ugyanezen újság 1942. október 9-i számában jelent meg, a 6 .oldalon: 

Míg manapság - horgászengedély kiváltása után, a vonatkozó szabályokat betartva - szabadon horgászhatunk a hazai folyó- és állóvizekben, addig jó száz évvel ezelőtt ez nem így volt. A halászati jogot egy adott folyószakaszra árverés útján bérlők kapták meg, és azon a területen csak ők halászhattak. 

A mai bejegyzésben egy ilyen árverés hirdetményét mutatom be 1911-ből, amely a községünket övező Rába-szakaszra is vonatkozott. A felhívás Vasvármegye Hivatalos Lapjának 1911. évi 8. számában jelent meg, február 28-án, a 68-69. oldalon. Teljes terjedelmében így szól:

A mai bejegyzésben azt tudhatjuk meg, hogy mire volt szüksége 1827 elején Molnári birtokosának, özv. gróf Festeticsné született Sallér Juditnak bécsi tartózkodása idején. A csomagot nyilván el is küldték a grófné után a császárvárosba. Az 1827. március 1-i keltezésű feljegyzés címe ez (korabeli helyesírásal):

"Eő Excellentiájának Bécsi szükségére administraltatott Minémüségek specificatioja 1a Martii 827"

A tartalma pedig így szól:

"Két Főstöltt Frisling Sunka: 10 font

Ött detto (azaz: ugyanaz, jelen esetben füstölt) Öreg Sunka: 26 font

Disznó Hus: 54 font

Szalonna: 50 font

Hasa alla: 9 font. (Az eddigiek "egy Ferslagban)

Nyers Disznó hus 13 pár kolbásszal: 20 font

A mai bejegyzésben ismét 75 éve történt eseményeket ismertetek - korabeli újságcikkek alapján. (A téma előző bejegyzése ide kattintva olvasható.) 

Az első cikk egy hirdetés, amely a Vasvármegye 1942. február 4-i számának 8. oldalán található:

A mai bejegyzésben 3 rövidhírt teszek közzé 1951 januárjából, melyek a Vasmegye c. lapban jelentek meg.

Az első cikk a január 4-i lapszám 6. oldalán olvasható:

Következik egy iskolai hír (Vasmegye, 1951.01.12. 6. oldal):

Az idei utolsó bejegyzésben 2 régi hirdetményt teszek közzé + egy községbeli lakos említését az egyik hirdetés után.

Évtizedekkel ezelőtt a községek maguk rendelkezhettek a területükön gyakorolható vadászati jog hasznosításáról. Ez komoly bevételi forrást jelentett számukra, amivel szabadon rendelkezhettek. (1936-ban pl. a községi apaállat-tartás költségeire fordították.) A helyi képviselőknek érdeke volt a magas vadászati bevétel, ezért a jogot a legtöbbet ígérőnek adták bérbe. Néha zártkörű képviselő-testületi üléseken, de gyakrabban nyilvános árverésen. Ma két ilyen árverés hirdetményét teszem közzé.

Az egyik Rábapüspöki község hirdetése, amely a Vasvarmegye Hivatalos Lapja c. sajtóorgánumban jelent meg 1926. december 30-án (298. oldal). (A kép a jobb alsó sarkába kattintva nagyítható!)

Az első községösszevonás után Püspöktamási is árveréssel értékesítette a vadászati jogot, erről szól a Vasvarmegye Hivatalos Lapjának 1932. december 31-i számának 416. oldalán megjelent felhívás:

A mai bejegyzésben folytatom a 75 éve történt események bemutatását a korabeli újságcikkek alapján. (A sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Elsőként egy rövid említés a Vasvármegye 1941. december 18-i számának 5. oldaláról: 

Egy ingatlanos rövidhír olvasható a megyei lap december 19-i számában (7. oldal):

1842. decemberére az akkori molnári vendégfogadós, Kluiber József és neje, Bartl Trézsi komoly hátralékot halmoztak fel az árendából (azaz: a bérleti díjból, mivel a molnári kocsmát bérelték az uraságtól). Mivel készpénzük nem volt, így a javaikat összeírták, molnári lakosok bevonásával felbecsülték, hogy "dobra verjék", vagyis árverés útján értékesítsék. Az összeírás fennmaradt, amiből megismerhetjük egy vidéki kocsmabérlő életkörülményeit a reformkorból. Íme:

Részlet az összeírásból

A teljes lajstrom pedig így néz ki:

A mai bejegyzésben egy tervrajzot fogok bemutatni Festetics György korából, méghozzá az egykori kastélyudvar egyik épületéről. Az irat címe: Az átalakítandó molnári (Vas m.) Festetics-üvegház /Treibhaus/.

A szakadt állapotú kéziratban fennmaradt tervrajz 1871-ben készült, a szerzője Andreas Leithner. Az 1 lapból álló tervrajzon alaprajzot, homlokzati rajzot és keresztmetszetet egyaránt láthatunk. Az irat német nyelvű, de az alaprajz körül az égtájak neveit magyarul is ráírták. A tervrajzot 3 képen mutatom be. Lássuk!

A mai bejegyzésben az 1924-es kiadású Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára című kötetből mutatom be az első összevonás előtti 3 kisközséget, Rábamolnárit, Rábaszenttamást és Rábapüspökit. A vonatkozó adatok a könyv 1261-1262. oldalán vannak.

Megtudjuk belőle, hogy az adott kisközség (kk.) melyik vármegye (vm.) mely járásában (j.) található, hány lakosa van (lak.), hol van az illetékes körjegyző (kjző) és anyakönyvvezető (akv., esetünkben Rábahidvégen), mely törvényszék (trvszék) ítélkezik a falu ügyeiben (ez a szombathelyi járásbíróság), hol van a legközelebbi állampénztár, csendőrőrs (cs.ö.), vasútállomás, posta és távíró (ez utóbbi 3 Rábamolnáriban). Ezeket az adatokat németül is közölték. Majd a földbirtokosok, iparosok és kereskedők címtára következett.

Nézzük elsőként Rábamolnári adatait a kötetből:

A mai bejegyzésben egy 1821-ben kelt levelet mutatok be, melyben özv. gróf Festeticsné született Sallér Judit egyik embere, Fierst István ispán szeretne kilépni a szolgálatból, és ehhez kéri a grófné fiskálisának (ügyvédjének, jogtanácsosának) a közbenjárását. Íme a Molnáriban keltezett levél:

A levél első sorai

A mai bejegyzésben 50 évvel ezelőtti újságcikkeket ismertetek a Vas Népéből.

Az első cikk a megyei napilap május 8-i számának 4. oldaláról való. Eszerint május 5-én Vas Megye Tanácsa a társadalmi munkában való részételért a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát adományozta - többek között - az alábbi személyeknek: Móré György, Antal János, Simon Kálmán, Hantzl (?, talán Kranczl) János püspökmolnári lakosoknak. (A vasvári járásban 12-en kapták meg ezt a kitüntetést, ennek harmada püspökmolnári volt.) A társadalmi munka szervezéséért pedig a Kiváló Társadalmi Munkáért feliratú emlékplakettel jutalmazta a megyei tanács a püspökmolnári úttörőcsapatot.

Az alábbi cikk a május 11-i lapszámból való (3. oldal). A kép jobb alsó sarkában található nyilakra kattintva a szöveg nagyítható:

A cikkben említett épületet itt mutattam be.

A mai bejegyzésben gróf Festetics György molnári birtokának épületeit és földjeit mutatom be egy 1856-ban készült összeírásból. Lássuk először az épületeket:

Részlet az összeírásból

A mai bejegyzésben egy gyapjúra vonatkozó adásvételi szerződést ismertetek a jakabházi Sallérok Molnári uradalmából 1794-ből. Az egész irat mindössze ennyi:

Élet a Rába partján 6. - Befejezésül

A községünkről íródott 50 évvel ezelőtti cikksorozat utolsó részének közléséhez érkeztem ma. Az itt olvasható újságcikk a Vas Népe 1966. május 8-i számának 5. oldalán jelent meg. (A Falukrónikában megtalálható formában közlöm.)

Élet a Rába partján 3.

A mai bejegyzésben folytatom a Vas Népében 1966. május elején községünkről megjelent 6 részes cikksorozat közlését. A 3. rész a május 4-i lapszám 3. oldalán jelent meg. (A meglehetősen szabálytalan formájú újságcikket a Falukrónikában megtalálható szerkesztett formában közlöm.)