Veszteségnyilvántartás III.
A mai bejegyzésben azoknak az I. világháborús katonáknak a veszteségi adatait mutatom be, akik Molnáriban - vagy az 1907 utáni névváltozat szerint Rábamolnáriban - születtek. Nagyon sokan voltak... A forrás ezúttal is a Hadtörténeti Intézet és Múzeum adatbázisa.
Van, aki többször is szerepel az adatok között, másoknál nyilvánvaló elírást találunk (pl. Benzik=Bencsik, Autal Lajos=Antal Lajos, stb.), de most lássuk a neveket!
A mai bejegyzésben Holpert István plébános 1946 áprilisi naplóbejegyzéseit ismertetem a plébánia történetéről vezetett Historia domusból. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)
Ebben a hónapban elég sok és aránylag hosszú bejegyzéseket tett az atya. Lássuk őket!
A Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai RT. kiadásában jelent meg a Magyarország földbirtokosai és bérlői 1899-1900. c. könyv, mely a 100 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokkal vagy földbérlettel rendelkező személyeket mutatja be. Azzal a céllal jelent meg e könyv, hogy a különböző kereskedelmi ajánlattevők megtalálják a megfelelő birtokost vagy bérlőt.
Községünk területéről egy személy szerepel - bérlőként - a címtárban:
A mai bejegyzésben folytatom a fél évszázaddal ezelőtti újságcikkek bemutatását a Vas Népéből. Ezúttal lássuk, hogy 1971 áprilisában milyen, Püspökmolnárival kapcsolatos tudósítások jelentek meg! (A sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)
Először egy választási gyűlésekről szóló beharangozóban találkozunk községünk nevével (VN 1971.04.11. 3. oldal):
A következő említés a megyei napilap április 16-i számának címoldalán található:
Tegnap volt József Attila születésnapja, ami egyúttal a Magyar költészet napja is. Ebből az alkalomból teszem közzé itt a blogon a József Attila-díjas költő, Devecsery László versét, amit a kérésemre írt, Püspökmolnáriról. A verset már olvashatták azok, akik megvásárolták a "Püspökmolnári. Egy Rába-menti kis falu élete" című könyvemet, illetve hallhatták a könyvbemutatóm.
Lássuk tehát Devecsery László versét:
A SZÁZÉVES HÁRSFA ALATT
- Töredék-képek Püspökmolnári évszázadaiból -
Lombok közé suhan a tekintet, 
napfény súrolja öreg ágait.
Törzsét ölelem.
Mintha szólna,
mintha beszélne,
mintha mesélne,
mintha idézne,
mintha ránk hajolna
a megélt
történelem.
Törzsét ölelem:
mondja önmagát
talán rokonát:
az emléktölgyet,
a temetői fát:
Festeticset és Tiszát,
szobrokat, kereszteket,
sírokat, haranglábakat,
püspökmolnári tavakat,
ölelő szavakat…
A mai bejegyzésben községünk nagybirtokosait mutatom be 1893-ból. (Bár egyes számot is használhattam volna a címben...) Az alábbi adatok forrása egy 1893-as kiadású könyv, amelynek a címe így szól:
A kötet járások szerint ismerteti a települések 100 holdnál nagyobb birtokosait. A mai Püspökmolnári korabeli elődközségei közül Molnári és Szenttamás van benne (Püspökiben nem volt 100 holdnál nagyobb birtokos), amelyek 2 oldalon vannak a könyvben (812-813. oldalak), így az alábbiakban ezt a két oldalt mutatom be:
Ebben a korábbi bejegyzésben már bemutattam az 1945-ös földosztás Püspöktamásira vonatkozó történéseit, a mai bejegyzésben pedig lássuk a rábamolnári helyzetet (szintén a községi Falukrónikából)!
Rábamolnáriban - akárcsak Püspöktamásiban - a lakosság legnagyobb része 1-2 holddal rendelkező kisbirtokos volt, az 5-10 holdas gazdák száma alacsony volt, de akadtak földnélküliek is.
Az 1935. évi adatok alapján Rábamolnáriban 64 haszonbérlet volt összesen 81 katasztrális hold területen.
Természetesen itt is megalakult a Földigénylő Bizottság, melynek elnöke Nagy Károly lett (arcképét lásd balra). A bizottság tagjai pedig Németh Vince, Horváth István, Büki István és Somogyi József lettek.
Mindannyian Sely Gyula körjegyző előtt tettek esküt.
Mivel helyben nem volt a földosztás céljára igénye vehető földterület, ezért a rábamolnári igénylők a rábahídvégi határban kaptak földet.
A rámamolnári földosztás részletes adatai az alábbiak:
A mai bejegyzésben egy régi parasztházat mutatok be a molnári falurészről. A ház a '60-as években Németh Györgyné örököseié volt, és a Dózsa Gy. u. 19. szám alatt állt.
A homlokzata így nézett ki:
Egy másik kép róla:
Veszteségnyilvántartás II.
A mai bejegyzésben azoknak az I. világháborús katonáknak a veszteségi adatait mutatom be, akik Szenttamáson - vagy az 1907 utáni névváltozat szerint Rábaszenttamáson - születtek. Nem voltak sokan... A forrás ezúttal is a Hadtörténeti Intézet és Múzeum adatbázisa.
Lássuk az adatokat:
Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter látogatása után lássuk, miről szóltak a hírek Püspökmolnári vonatkozásában 1971 márciusának második felében! (A sorozat összes posztja itt olvasható.)
A március 13-i Vas Népében az egyik címlapi cikkben szerepelt községünk neve:
Emlékszik valaki a cikkben említett eseményre? Szívesen fogadok róla beszámolót, netán fotót is, ha készült!
Egy "szerencsés" hírben is találkozunk egy helybeli lakos nevével (Vas Népe 1971.03.16. 8. o.):
A mai bejegyzésben az 1946 márciusi naplóbejegyzéseket ismertetem a plébánia történetéről vezetett Historia domusból. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)
2014 júniusában "Kilencven feletti gondolatok" címmel interjút közölt Dr. Andrásofszky Barna főorvossal, a Magyar Egészségügyi Társaság örökös tiszteletbeli elnökével az AMEGA Légúti Kalauz című újság.
A doktor úr fiatal katonaként – hegyivadászként – 1945-ben Püspöktamásiban is megfordult, később Sárváron, Szombathelyen is dolgozott, majd elkerült Vas megyéből. Az életinterjú katonasággal és községünkkel kapcsolatos részét az alábbiakban közlöm.
Balra Dr. Andrásofszky Barna időskori portréja látható az interjút közlő újságcikkből.
Lássuk az interjúrészletet:
A mai bejegyzésben folytatom a fél évszázaddal ezelőtti újságcikkek bemutatását a Vas Népéből. Ezúttal lássuk, hogy 1971 márciusának első felében milyen, Püspökmolnárival kapcsolatos cikkek jelentek meg! (A sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)
Először egy baleseti tudósításban találkozunk községünk nevével a március 3-i lapszám 8. oldalán:
Egy kormánytag tette tiszteletét a Rába MTSZ tervtárgyaló közgyűlésén, amelyről a Vas Népe 1971. március 10-én a címlapján írt:
Veszteségnyilvántartás I.
A mai bejegyzésben azon I. világháborús katonák adatait mutatom be, akik Püspökiben (vagy az 1907 utáni elnevezéssel: Rábapüspökiben) születtek, és - átmenetileg vagy véglegesen - harcképtelenné váltak a háború folyamán. Vagyis: megsebesültek, meghaltak, hadifogságba estek vagy eltűntek, ezért bekerültek a Monarchia veszteségi nyilvántartásába. Mivel a harcképtelenségük lehetett átmeneti is, ezért egy személy több alkalommal is bekerülhetett a nyilvántartásba. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum által összeállított adatbázisban a lakóhely községre nem lehet keresni, csak a megyei honosságra, így nem biztos, hogy mindannyian Rábapüspökiben is éltek a bevonuláskor. (Illetve lehetnek elírások is az adatbázisban.)
Lássuk a püspöki születésű katonák adatait:
Ez a Szalai István az apai nagyanyám nagybátyja volt. Meglepő, hogy a 101. "közös" gyalogezred katonája volt, mert ez az alakulat békeidőben Békéscsabán állomásozott... Ugyanakkor a születési-halálozási évszám stimmel, más információm pedig nincs róla (még egy fotóm se)...
Az 1945-ös földreformot az előző év decemberében alakult Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelte el 1945. március 15-én, a 600/1945. M. E. rendeletben. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés utólag szentesítette a rendeletet az 1945. évi VI. törvényben, amely „a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről” címet viselte. A törvény kihirdetésére szeptember 16-án került sor, és még aznap hatályba is lépett.
A kormányban a földművelésügyi tárcát a Magyar Kommunista Párt szerezte meg, azért, hogy a földreform a kommunistákhoz kötődjön. A földművelésügyi miniszter Nagy Imre volt.
A földreform során az 1000 hold alatti úri birtokosok maximálisan 100, a paraszti birtokosok pedig 200 hold földet tarthattak meg, a többi földterületet a nincstelenek, kisparaszti gazdaságok között osztották szét.
A földosztás végrehajtását az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok, továbbá a Községi Földigénylő Bizottságok végezték.
A Községi Földigénylő Bizottság feladata az igényjogosultak nyilvántartásba vétele és a község határában lévő, elkobzás vagy megváltás alá kerülő földbirtok összeírása volt. Felosztási tervet kellett készíteniük, és közreműködtek a földbirtok felosztásában. Tagjai a jegyző (ekkor még Sely Gyula) előtt esküt tettek, és a megbízatásuk időtartama alatt közhivatalnokoknak minősültek.
Püspöktamásiban (és Rábamolnáriban) a lakosság legnagyobb része 1-2 holddal rendelkező kisbirtokos volt, az 5-10 holdas gazdák száma alacsony volt, de akadtak földnélküliek is. Az 1935. évi adatok alapján Püspöktamásiban 134 haszonbérlet volt 262 katasztrális holdon, míg Rábamolnáriban 64 haszonbérlet 81. kat. holdon.
A Falukrónika szerint a Püspöktamási Földigénylő Bizottság tagjai voltak: Horváth Miklós, Papszt Ferenc, Piri János, Szabó Lajos és Böröcz János, a bizottság elnöke Békefi Gyula lett (arcképét lásd balra).
A következő adatok a községi könyvtárban őrzött Falukrónikából valók:
Ma egy olyan birtokvitát ismertetek 1453-ból, amely Molnárival kapcsolatos, és amely az akkor uralkodó V. László királyhoz is eljutott.
A vasvári káptalan 1453. december 21-én kelt oklevele
1941 elején jelentős személyi változásokra került sor a szombathelyi egyházmegyében, amely községünket is érintette. Erről a Szombathelyi Katolikus Tudósító című folyóirat 1941. évi februári számának 5. oldalán olvashatunk.
A cikk végén pedig egy későbbi püspökmolnári plébános neve is feltűnik:
A mai bejegyzésben egy régi parasztházat mutatok be községünkből. A ház egykor Püspökiben, a Kossuth u. 152. szám alatt állt. Az alábbi, 2,4x3,6 és 6x9 cm-es képek 1964-ben készültek, amikor Ács Lajos volt a ház tulajdonosa.
Először lássunk egy fotót északnyugat felől fényképezve:
Ezen a fényképen családtagok is feltűnnek:
A mai bejegyzésben folytatom a fél évszázaddal ezelőtti újságcikkek bemutatását a Vas Népéből. Ezúttal lássuk, hogy 1971 februárjában milyen, Püspökmolnárival kapcsolatos cikkek jelentek meg! (A sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)
Először egy ÁFÉSZ-ről szóló tudósításban szerepel községünk neve a lap február 10-i számának címlapján:
A másnapi lapszám 3. oldalán a községi Rába MTSZ-t említik pozitív példaként:
A mai bejegyzésben az 1946 februári naplóbejegyzéseket ismertetem a plébánia történetéről vezetett Historia domusból. 1946. januárjában - érdekes módon - nem jegyzett fel semmit Holpert István plébános. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)
Bár jól olvasható a szöveg, de szokásom szerint ide teszem leírva is:
