November 2-án a keresztény világ a halottakra emlékezik. Az ünnep előestéjén, a Mindenszentek ünnepéhez (nov. 1.) kapcsolt hosszú hétvégén a temetők megtelnek hozzátartozókkal. A sírokon koszorúk sorakoznak, gyertyák gyúlnak. Ilyenkor mindenki megáll egy pillanatra, és emlékezik az elhunytakra.

Az ünnep kapcsán püspökmolnári temetőkben készült képeket teszek közzé. Olyan sírokról, melyekhez talán már már nem érkezik hozzátartozó. Elmálló sírkövekről, olvashatatlanná vált sírfeliratokról, ledőlt vagy repkénnyel benőtt síremlékekről, és a fejfákról leolvasható családi tragédiákról.

Az elmúlásról... Amivel egyszer majd mi magunk is szembesülünk...

A mai Püspökmolnárihoz köthető első fennmaradt írott forrás 1275-ből származik, és Molnárival, ill. az ott élő, Molnár-nemzetséghez tartozó nemesekkel kapcsolatos. A falu nem ekkor jött létre, talán már évszázadokkal korábban is létezhetett, de az első írásos emlék ebből az évből maradt fenn.

Az irat - melyet a Vasvári Káptalan állított ki - tulajdonképpen egy nyugta. 

Mai bejegyzésemben a községi általános iskola épületét mutatom be egy régi és egy mai fotó segítségével. A képek alatti "tovább" gombra klikkelve a bejegyzés folytatódik!

Az 1956-os forradalom emléke előtt tisztelegve ezúttal Püspökmolnári '56-os eseményeit mutatom be.

Községünkben 1956 tavaszán - a parasztok hosszas győzködése, agitálása után, fenyegetés hatására - megvalósult a közös gazdálkodás, de elég sajátosan: a 3 egykori falurészen 3 különálló termelőszövetkezet jött létre. Ugyanakkor ez nem volt az itteniek ínyére. Az ősz folyamán - amikor más helyeken is szétment a téesz - a püspökmolnáriak is hazavezették állataikat a közösen használt istállókból, és egyénileg álltak neki az őszi szántásnak. Emiatt a 3 téesz vezetőit beidézték a rendőrségre, fenyegették őket, de a helyzeten nem lehetett változtatni. Hiába küldtek traktorokat a távolabbi gépállomásokról, az emberek megakadályozták ezt a munkát, akár testi épségük kockáztatásával is. 

1883-ban 68 éves korában elhunyt gróf Festetics György, községünk legmagasabb rangú lakója, a szenttamási templom kegyura. Neki köszönhetjük a vasutat, a ma már nem létező apátság alapítását, az egykori kastély bővítését, továbbá elkötelezett támogatója volt a szenttamási katolikus iskolának is. Életrajza itt olvasható. Kettős temetése során soha nem látott pompának lehettek szemtanúi Molnári és Szenttamás korabeli lakói.

Sorozatom 5. részében az egykori Molnári községet és a mai Püspökmolnári Petőfi utcáját vetem össze. A képek alatt a „tovább” gombra klikkelve szöveg is lesz!

Az alábbiakban - a holnap tartandó szüreti felvonulás apropóján - régi szüreti felvonulások fotóit teszem közzé.

Először a 61 évvel ezelőtti, 1950-es szüreti felvonulás fotója:

...avagy lássunk tisztán Püspökmolnári elődközségeit illetően!

Az idősebbek és a tősgyökeres helybeliek általában tudják, mikor kell Püspökit vagy Szenttamást mondani. A fiatalok vagy az újonnan ideköltözöttek viszont általában Molnárit mondanak, amikor a mai faluról beszélnek. Gyakran helytelenül. Ez a bejegyzés elsősorban nekik szól, de a végén a falu (közel)múltját ismerőknek is lesz egy érdekesség!

A nagyobbik kormánypárt berkeiből érdekes választójogi javaslat szivárgott ki. Eszerint a választók névjegyzéke nem automatikusan állna össze (miként az eddig történt), hanem aktív regisztrációhoz kötnék a szavazáson való részvételt. A regisztráció idejét pedig akár 3 hónappal a választások előtt is lezárnák. Ezt a javaslatot egyesek máris üdvözölték, mások támadták, mivel van előnye és hátránya is. Nézzük, melyek ezek!

A mai Petőfi utcában állt egykor egy hatalmas főúri rezidencia, amit az 1920-as évek közepén lebontottak. Utolsó ismert tulajdonosa gróf Kinsky Zdenkó volt, a molnári temetőben nyugvó gróf Festetics (II.) György veje, Festetics Georgina férje. Ő eladta egy ismeretlen nevű tulajdonosnak (talán egy zsidó bankárnak vagy banknak, ahogy a helybeliek beszélik), aki lebontatta azt. Nézzük a kastély képét és a történetét!

Sorozatom 4. részében a püspöki kocsma (és bolt) épületét mutatom be.

223 km nyugat-magyarországi vasútvonal került a MÁV-tól a GYSEV kezébe, adta hírül a média. Ezzel a magán vasúttársaság magyarországi vonalainak nagysága megduplázódott. Ezek között ott van a Szombathely-Zalaszentiván közti vonal is, az egykori Déli vasút egy szakasza, melynek Püspökmolnárban is van állomása. A helyi utazóközönség október 1-én az állomásépületre kitett GYSEV-zászló alapján értesülhetett a tulajdonosváltásról.

Az elmúlt évtizedekben a MÁV jelentős adóssággal küzdött, fejlesztésre alig volt pénze, járművei és épületei nagyrészt lerobbantak. Eközben a magán vasúttársaság szinte minden vonalán fejlesztett. Községünk vasútállomása is erősen leromlott, balkáni képet mutat.

Reméljük, a GYSEV hamarosan fejleszteni fog az átvett vonalain is, és újra a régi fényében, barátságosan fog kinézni a püspökmolnári vasútállomás is!

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Október 6. nemzeti gyásznap, amikor az aradi tizenhármak, ill. a kivégzett gróf Batthyány Lajos miniszterelnök emléke előtt tisztelgünk. Püspökmolnári lakossága azonban október 6-án Piry Cirjék Jánosra is emlékezhet, aki őrizte és újratemette a mártír miniszterelnök hamvait, és később maga is október 6-án halt meg.

Nemrég jelentette be a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője, hogy javaslatot dolgozott ki az országgyűlési képviselők fizetésének rendezéséről. Ennek értelmében a képviselői juttatások rendszere egyszerűsödne és egységesebbé válna. A terv szerint a honatyák bruttó 750 ezer Ft-os fizetést kapnának, más pénzbeli juttatás nem járna nekik. A fővárosban lakással nem rendelkező képviselőknek az Országgyűlés Hivatala biztosítana lakhatást, ill. rendszámhoz kötött, másra át nem ruházható benzinkártyára is jogosultak lennének. A Ház alelnökei miniszteri, a bizottsági elnökök államtitkári illetményt kapnának, a frakciók vezetőit és helyetteseiket maguk a frakciók fizetnék. A javaslatban szereplő, az átlagbérekhez viszonyítva magasnak tűnő összeg miatt a kezdeményezés könnyen a populista szónokok céltáblája lehet. Pedig az elmozdulás iránya helyes.

Sorozatom 3. részében az új köztemető 1972-es fotóját vetem össze a mostani képpel. A "tovább" gombra klikkelve szöveges leírás is található.

A minap azt olvashattuk a véleményvezér blogon, hogy "a kormányzás első harmada után úgy néz ki, az a politikai erő lehet majd kihívóként esélyes, amelyik le tudja igazolni, maga elé tudja majd állítani Bajnai Gordont". Vajon tényleg lehet a volt miniszterelnök a következő parlamenti választáson a mérleg nyelve?

Mint mezőgazdasági hátterű családból jött ember, felfigyeltem a miniszterelnök minapi szavaira, mely szerint az euróválság közepette felértékelődik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepe. Mi több: hazánk számára ez lehet a kitörési pont. Mindezt a kormányfő egy mezőgazdasági kiállítás és vásár megnyitója alkalmából mondta. De valóban kitörési pont lehet hazánknak az agrárgazdaság?

Kedves Olvasóim!

Püspökmolnári egyháztörténete címmel vetítéssel egybekötött előadást tartok a Püspökmolnári kultúrházban 2011. október 1-én (szombaton) 16.00-kor.

Köszöntőt mond: Huszár Balázs r. kat. káplán

Mindenkit szeretettel várunk!

Sorozatom 2. részében egy templomkertben készült, 1939-es fotót vetek össze a mai látvánnyal. (Sajnos a fotózási távolságot nehéz eltalálni...) A képek alatti "tovább" gombra klikkelve érhető el a szöveg. Érdemes elolvasni!

1865. szeptember 21-én, vagyis éppen 146 éve indult meg a forgalom a Sopront Nagykanizsával összekötő vasútvonalon, ami Molnári állomást is érintette. Mivel ez a szakasz a Bécset Fiumével és Trieszttel összekötő hálózat része volt, így a korabeli Molnári vasúti összeköttetésbe került a császárvárossal és az Adriával is.