A mai bejegyzésben egy "adás-vevési szerződést" mutatok be, mely egyrészről a Kinsky-család, másrészről Rodler József és felesége között köttetett 1923-ban. A szerződésben szereplő szenttamási ingatlan a mai Kossuth u. 109. szám alatti telek. Az ügyletet Bányai Mihály vasvári ügyvéd intézte. Lássuk az iratot!

Ahogy egy korábbi bejegyzésben már említettem, 1877-től - a Vasmegyei Lapok mellett -  Vasmegyei Közlöny (VK) néven egy másik megyei lap is megjelent. A mai bejegyzésben ebből ismertetem a községünkkel kapcsolatos 1879-es cikkeket. (A Vasmegyei Lapok 1879-es cikkei itt olvashatók.)

Árveréseket harangoz be a március 9-ei lapszám az 5. oldalon:

Bűnügyi rövidhírt találunk a március 30-ai lapszámban (3. oldal):

Újabb árverések a VK 1879.04.06-ai számának 3. oldalán:

A mai bejegyzésben 2 rövidhírt közlök a Vasvármegye cikkei alapján 1940 szeptemberéből.

Az első egy rövid említés a lap szeptember 11-i számának 6. oldaláról. Az "Uj iparosok és kereskedők a vasvári járásban" című cikk 2 nevet említ: Rodler Ferenc cipész Rábamolnári és Kosa (!) István asztalos Rábamolnári. Utóbbi ki lehet? Tudja valaki?

Frissítés - 2015. szeptember 26.: Két olvasónktól is információt kaptam Kósa Istvánról. Eszerint a Petőfi utcában a későbbi Bencsik-ház helyén lakott, felesége szeretett sütni: mindig volt nála édesség, pl. finom kráfli. István fiuk repülős tiszt lett, és Szolnokra került, Rozália lányuk Szombathelyre ment férjhez. 

Köszönöm az információkat Pásti Imréné Rózsi néninek és Gaál Imrének!

Az alábbi cikk pedig a Vasvármegye 1940. szeptember 21-ei számából való (5. oldal):

A mai bejegyzésben egy Püspöki községben történt tűzeset részletes leírását olvashatjuk a Vasvármegye 1892. szeptember 18-i számának 7. oldaláról:

A mai bejegyzésben 2 újságcikket ismertetek 1965 szeptemberéből a Vas Népéből. Mindkettőben - több más község mellett - szerepel Püspökmolnári is.

Az első a "Silózás, őszi vetés" c. írás a szeptember 15-ei lapszám címoldaláról, melyben a kemenesszentmártoni, pósfai és tanakajdi helyzetjelentés mellett olvashatunk a püspökmolnári munkák állásáról is: 

A másik cikk a Vas Népe 1965. szeptember 24-ei számának 5. oldalán jelent meg:

Az 1975-ös végzősök után lássuk, kik maradtak ki 1976-ban a községünk általános iskolájából!

A török uralom alól felszabadult ország adózó népességének első teljes összeírására 1720-ban került sor. Csak a jobbágyokat, zselléreket és lakásokat írták össze. Nem kellett felvenni a nemességet, azonban fel kellett venni minden nem nemest, akit a földesúr minden pénzbeli vagy munkában végzendő szolgálat alól felmentett, továbbá az ellenszolgáltatásért a földesúr jobbágytelkén gazdálkodó nemest is. Rajtuk kívül nem került összeírásra a papság és a tanítóság, de bekerült az összeírásba a jobbágyföldet művelő vagy bérlő, továbbá a kereskedelmet űző zsidóság is.

Molnári vonatkozásában az összeírás első oldala így nézett ki:

A Molnáriban összeírt személyek:

A mai bejegyzésben 2 hírt teszek közzé 1909 szeptemberéből, melyek a Vasvár és Vidéke c. lapban jelentek meg. Pontosabban az első egy hirdetmény (szeptember 4. 3. oldal):

A másik pedig egy rendőrségi hír a Vasvár és Vidéke 1909. szeptember 26-ai számának 2. oldaláról:

A közeli Hegyhátszentpéteren áll egy gyönyörű, faragott és festett faoromzatú tájház, amely hitelesen mutatja be az egykori paraszti életmódot. Ennek udvarán pedig egy Püspökmolnáriból idekerült kovácsműhelyt találunk! (Pontosabban: az épületet a hegyháti kis faluban emelték, de a berendezési tárgyai, szerszámai Molnáriból valók.) A szerszámok egykori tulajdonosának bemutatása előtt lássuk a műhely fotóit kívülről és belülről!

Veszteségkimutatások 1915 szeptemberéből

A mai bejegyzésben újsághíreket közlök 1915 szeptemberének első feléből. Községünk vonatkozásában akkor csak a Szombathelyi Újság közölt néhány hírt, mindegyik I. világháborús veszteség. Lássuk őket!

Elsőként a szeptember 1-ei lapszám 4. oldalán találunk ilyet. Az Ezredeink vesztesége c. cikkben a 83. gyalogezredből hadifogságba esett személyek között olvashatjuk Treplán János nevét Rábamolnáriból.  (Portéja itt látható.) Ugyancsak itt közlik az augusztus 5-én megjelent 229. veszteséglajstrom Vas megyei vonatkozású neveit is, ebben szintén a 83. gyalogezredből hadifogságba kerültek között olvasható: Boros Ferenc Rábapüspöki. (Talán helyesen: Borsos?)

A 229. számú lajstrom közlése másnap is folytatódik. A lap 4. oldalán található Jalits (?) Kálmán Rábapüspöki és Rodler Sándor c. tiz. Rábapüspöki neve, akik szintén a 83. gyalogezredről estek hadifogságba.

Avagy mit tanultak a gyerekek az 1940-50-es években?

A mai bejegyzésben két alsós iskolai bizonyítvány egy-egy lapját teszem közzé az 1940-50-es évekből. Ezekből jól látható, hogy milyen tantárgyakat tanultak az alsó tagozatosok azokban az években. Egyúttal két személy sorsát is felvillantom.

Az első bizonyítvány az 1938-ban Belgrádban született Gorupics Anna bizonyítványa. Ő árva gyerek volt, és a Püspökiben lakó özv. Szabó Károlyné vette magához, aki a mai Kossuth u. 133. alatt lakott (ma ez egy üres telek). A néninél több árva gyerek is otthonra talált. (Ki tud róluk valamit?) Aztán a néni meghalt, és a gyerekek máshova kerültek, Gorupics Anna Gyanógeregyén folytatta és fejezte be iskolai tanulmányait. Még Püspöktamásiban 1947 nyarán kiállított I. osztályos félévi értesítője így néz ki:

Az értesítő jobb alsó sarkában szereplő rovatra szeretném felhívni a figyelmet: elmulasztott munkanapok és istentiszteletek (!) száma. Ez is mutatja, hogy egy egyházi fenntartású iskoláról beszélünk.

A Pesti Hírlap 1894. augusztus 28-i száma az 5. oldalon gyászhíreket közölt az ország több vidékéről. A 2. gyászhír községünkkel kapcsolatos. Lássuk:

Vasmegyei Független Hírlap 1915. aug. 11-én a címoldalon közli "A 83-asok ujabb veszteségei"-t. A hadifoglyok között találjuk Antal János őrvezető Rábamolnári és Horváth János Rábapüspöki nevét. (Mást nem írtak róluk. A Vasvármegye ugyanezen a napon megjelent száma a 2. oldalon közölte a 83. gyalogezred veszteségeit, községünk vonatkozásában ugyanezzel a két névvel.)

A Szombathelyi Újság az augusztus 20-ai lapszám 5 oldalán közölte "Az egyházmegye a rokkant katonákért" c. cikket. Eszerint az augusztus 8-án tartott egyházi gyűjtés eredménye Rábaszenttamásról 43,9 Korona. (Rábahídvégről ugyanekkor 150 Korona folyt be.)

Ugyanez a lap aug. 25-én a 4. oldalon közölte az alábbi pályázatot:

A Vasvármegye c. megyei lapban 75 évvel ezelőtt 2 hét alatt többször is szerepelt a korabeli Püspöktamási és Rábamolnári neve. Lássuk!

Az 1940. augusztus 14-ei lapszám 6. oldalán olvashatjuk a "Vasmegyében 29 gyermek kap 500 pengős életbiztosítást" című és "29 gyermek született a Kormányzó országlásának 20. évfordulóján, március 1-én" alcímű cikket. Eszerint ez a 29 gyerek 500 pengő értékű életbiztosítási kötvényt kap, amit a fiúk 22, a lányok 18 éves korukban válthatnak be. Az újszülöttek között van Czigány Imre MÁV pályamester leánya is Rábamolnáriból. (Ki ő? Ki tud róla valamit?)

Frissítés - 2015.08.26.:

Olvasónk, Gosztonyi Edéné szerint ez a lány Czigány Anna, aki szerepel az 1954-es végzősök tablóképén. Ma Szombathelyen lakik, férjezett neve Horváth Károlyné. Köszönöm az információt!

A lap augusztus 20-án (5. oldal) a vasvári járás cukorkiskereskedőit ismerteti. A cikk szerint az alispán által kijelölt kereskedők között van Bencsik János, Szabó János, Behm Gábor és Kovács Miklós Rábamolnáriból, ill. Rodler István és Szabó István Püspöktamásiból.

Következik egy erdőrendészeti hír a Vasvármegye 1940. augusztus 23-i számából (6. oldal):

Korábban a Vasmegyei Lapok c. megyei újság tudósításaiból bemutattam a korabeli bulvárhíreket (az 1877-es itt, az 1878-as pedig itt olvasható), de 1877-től egy másik lap is megjelent a megyében Vasmegyei Közlöny (VK) néven. Az alábbiakban az ebben megjelent, püspökmolnári vonatkozású újságcikkeket teszem közzé, amely így jól kiegészíti a korábban írottakat.

Az első hír grófunk, Festetics György adakozásáról szól (VK 1877.09.23. 2. oldal):

A lap szeptember 30-ai száma Vas vármegye köztörvényhatósági bizottságának virilis (legtöbb adót fizető) tagjait sorolja fel, élén Festetics Györggyel:

Az MTI 1933. augusztus 16-án 18.15-kor kiadott tudósításának 10. oldalán az alábbi rövid hír jelent meg:

Mivel községünk határában történt az eset (bár pontos helyet nem sikerült megtudnom) utánajártam, mit írnak róla a korabeli lapok. A Vasvármegye és a Hír című újság is beszámolt a balesetről. A Hír részletesebben, ezt közlöm most (1933.08.17. 2. oldal):

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam a mai község egyik elődjét, Püspöktamásit egy 1931-es gazdacímtárból. A mai bejegyzésben nézzük meg a másik községrész leírását ugyanebből a könyvből!

Két adalék a falu 16-17. századi történetéhez

Valószínűleg a 15. század második felében a Molnáriak elköltöztek Vas megyéből, birtokaik egy része - így pl. Molnári község is - a Nádasdi Darabosok, ill. a Nádasdy-család kezére jut, ahol a 18. század közepéig marad.

Ezt az időszakot - birtoktörténeti szempontból - kevésbé kutattam, ám néhány érdekes adatom van. Ezek közül mutatok be kettőt. (Balra a Nádasdy-család címere látható.)

Az egyik adalék egy forrás: olvasható a Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdiak 1540-1550-es számadásaiból I. c. könyvben (Bp. 1959.) Molnári ebben 2 helyen szerepel (korabeli helyesírással olvasható szöveg következik):

Egy korábbi bejegyzésben már írtam a községünkben egykor működött néptánc-csoportról/csoportokról, ill. a népitánc oktatásáról. Az ott leírtakhoz adalékként szolgál a mai bejegyzés, melynek anyagaira a kéziratos Falukrónikában akadtam rá. Ebben a csoportot a vasvári ÁFÉSZ püspökmolnári tánccsoportjaként említik.

Az alábbi képek a Szövetkezeti Néptáncosok III. Országos Találkozóján készültek 1970. augusztus 1-én, amelyet - a Falukrónika szerint - Balatonlellén, Balatonfüreden és Siófokon tartottak.

Az 1974-ös végzősök után nézzük meg, kik ballagtak el 1975-ben a püspökmolnári általános iskolából!