A mai bejegyzésben egy 1941-es vasúti balesetet mutatok be korabeli iratok alapján. Nézzük először a tényeket röviden:

A dátumnál valamilyen óriási elírás van... Az említett helyszínrajz viszont az iratcsomóból hiányzik.

Az alábbi jelentés részletesen kifejti a történteket:

A mai bejegyzésben folytatom a fél évszázaddal ezelőtti újságcikkek közlését. Ma három cikket mutatok be a Vas Népéből 1966 novemberéből. (A sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Az első egy november 10-én megjelent rendőrségi hír (6. oldal)

A másik cikkben pedig csak megemlítik községünk nevét (Vas Népe 1966.11.13. 12. oldal):

A mai - a szokottnál rövidebb - bejegyzésben egy régi parasztházat mutatok be. A Néptanítók Lapja 60. évfolyamának 1930. november 2-án megjelent számában a 25. oldalon találtam ezt a fotót:

A képek kollázsszerűen vannak összerakva az oldalon, a jobb alsó sarokban látható tető nem ehhez a házhoz tartozik.

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam Püspöki község tagosított határának térképét. Most az egykori Molnári község ugyanilyen térképe kerül sorra.

A térképet 1848-ban készítette Hetényi Ferenc mérnök. Az egyetlen szelvényből álló térképlap mérete 92x123 cm. A címe: "Molnári, Szent Tamási tagositott határok térképe". Egyben így néz ki:

Ebből én most csak a molnári határt mutatom be. A térképlap bal felső része, azaz Molnári délnyugati határa így néz ki:

A jelen bejegyzésben folytatom a régi fényképek közzétételét. Ma a Pásti Imréné Rózsi nénitől kapott fotók 2. részét mutatom be. Lássuk!

Először egy 1935-36-ból való családi csoportképet látunk, ami a Szigeti-ház (a Petőfi utca keleti oldalán állt) hátsó udvarán készült, középen a szülőkkel (Rózsi néni nagyszüleivel), körülöttük a gyerekekkel.

Felső sor, balról jobbra: Németh Gyula (1899-1977), Németh Mária (1901-1961), ifj. Németh János (szül. 1900)

Alsó sor, balról jobbra: Németh Anna (1903-1967, helyettes postásként is dolgozott), Németh Jánosné szül. Bakó Mária (1870-1958), Németh János (szül. 1867), Németh Rozália (1907-1989, Rózsi néni édesanyja).

 "Wekerle hozta törvénybe

ne ess rózsám kétségbe..."

- nagyapám szokta ezt mondogatni, amit talán az öregapjától hallott. Ez ugyanis egy Dankó Pista-nóta első két sora: a pár soros dalszöveg a Wekerle-kormány alatt bevezetett polgári házasságkötés méltatásáról szól (itt meghallgatható.)

A polgári házasságot is magába foglaló egyházpolitikai küzdelmek idején (1894-95-ben) született meg egy új politikai erő, a Katolikus Néppárt. Céljának tartotta a katolikus egyház érdekeinek védelmét, az egyház szociális tanainak képviseletét, az állami anyakönyvezés elleni fellépést. Egyes egyházi központokban - ahol agilis plébános vagy szerzetes tevékenykedett - jelentős bázisa alakult ki a Néppártnak. A papok által vezetett - néha feltüzelt - hívek aztán erélyesen léptek fel a polgári házassággal szemben.  

Egy ilyen tiltakozásról tudósít községünk vonatkozásában - a Néppárttal szemben ellenséges hangnemben - a Pesti Hírlap 1895. október 31-i számának alábbi cikke (4. oldal):

A mai bejegyzésben - halottak napja előtt - Püspökmolnári 3 régi temetőjében található sírköveket mutatom be egy sajátos nézőpontból. Azt vizsgálom, hogy a síremlékeken milyen jelképek szerepelnek. Vegyük sorra az előforduló szimbólumokat, és mindegyikre mutatok néhány példát a molnári, püspöki és szenttamási régi temetőkből.

Kereszt: a leggyakrabban előforduló szimbólum. Jelképezi Krisztust, az Ő szenvedését, a halál felett aratott győzelmét, a feltámadást, egyúttal a kereszténységet. Számtalan megjelenési formája lehet a sírköveken: lehet egyszerű vagy díszítettebb, latin vagy egyenlő szárú görög kereszt, függhet rajta Krisztus testének szobra is, vagy lehet csak két vonal. Van, amikor a JHS rövidítés (Jesus hominum salvator: Jézus az emebrek megváltója) van a kereszten, de még egy kör alakba (a tökéletesség jelképe) foglalt keresztet is találtam.

A mai bejegyzésben 3 újságcikket mutatok be 50 évvel ezelőttről a Vas Népéből. (A sorozat előző darabja ide kattintva olvasható.)

Az első, számunkra érdekes újságcikk a lap 1966. október 19-i számának 4. oldalán olvasható:

A cikket beküldő Hoffman Vincéről ebben, ebben, ebben és ebben a bejegyzésben tettem említést.

Az alábbi rövidhírt találjuk az október 25-i lapszám 6. oldalán:

A mai bejegyzésben folytatódik a 75 évvel ezelőtti eseményeket újságcikkek által bemutató sorozat. (Az előző ilyen témájú poszt itt olvasható.)

Ma két cikket közlök a korabeli Vasvármegyéből. Az első a lap 1941. október 24-i számának 5. oldalán jelent meg. A községünket érintő részlet így szól:

Az említett KAL-ról ebben és ebben a bejegyzésben írtam.

A megyei levéltár 1956-os gyűjteményében van egy irat, mely a "Máthé József 1956-os tevékenysége" címet viseli, ami azonban - mint rögtön látni fogjuk - tévedés/elírás, ugyanis az iraton Máthé József, a püspökmolnári malom volt könyvelője nyilatkozik egy bizonyos Jakab Boldizsár 1956-57-es tevékenységéről. Lássuk!

A mai bejegyzésben egy tervrajzot fogok bemutatni Festetics György korából, méghozzá az egykori kastélyudvar egyik épületéről. Az irat címe: Az átalakítandó molnári (Vas m.) Festetics-üvegház /Treibhaus/.

A szakadt állapotú kéziratban fennmaradt tervrajz 1871-ben készült, a szerzője Andreas Leithner. Az 1 lapból álló tervrajzon alaprajzot, homlokzati rajzot és keresztmetszetet egyaránt láthatunk. Az irat német nyelvű, de az alaprajz körül az égtájak neveit magyarul is ráírták. A tervrajzot 3 képen mutatom be. Lássuk!

"Az 1814ik és 1815dik Esztendőben tétetett Épületek" - ez a címe a Sallérok 1815. évi gazdálkodását bemutató "naplófőkönyv" végén lévő leltárnak, melyben uradalmanként mutatják be a megvalósult épületeket. De nemcsak az épületeket, hanem azok költségekkel alátámasztott munkálatait is. Eszerint Molnáriban 1814-15-ben az alábbi építkezések zajlottak. (Mivel a két évszázados dokumentum jól olvasható, ezért az eredeti iratról készült fotót teszem ide.)

A mai bejegyzésben újra régi fotókat teszek közzé, melyeket a molnári Pásti-családtól kaptam. Ezek konkrétan Pásti Imréné Rózsi néni képei, akinek ezúton is köszönöm, hogy a rendelkezésemre bocsátotta őket!

Először egy aktuális témájú kép: 1962-63 k. készült szüreti csoportkép. Rózsi néni kéményseprőnek öltözve az alsó (ülő) sorban jobbról a 3. A háttérben még zsúptetős házat látunk! (További szüreti fotók láthatók ide kattintva.)

Hosszú szünet után folytatódik a régi újságcikkeket, bulvárhíreket bemutató sorozat, ma a millennium évének híreit nézzük meg a Vasvármegyéből . (1895 újságcikkei itt olvashatók.)

Egy árverési hirdetményt találunk a Vasvármegye február 13-i számában (6. oldal):

Még egy árverés (Vasvármegye 1896.03.22. 8. o.):

A mai bejegyzésben 50 évvel ezelőtti újságcikkeket teszek közzé a Vas Népéből. (A sorozat előző bejegyzése ide kattintva olvasható.)

A lap 1966. szeptember 30-i számának 4. oldalán találjuk ezt a futballtabellát:

Az alábbi rövidhírt olvashatjuk az október 9-i lapszámban (12. oldal):

A mai bejegyzésben folytatódik a 75 évvel ezelőtti újságcikkeket bemutató sorozat (A téma előző posztja itt olvasható.)

Ma a Vasvármegye c. lap 1941. október 1-i számának 6. oldaláról ismertetek egy cikket:

A mai bejegyzésben bemutatásra kerülő térkép címe: "Püspöki határ tagositott térképe". Készítő: Mesterházy Imre mérnök, hitelesítve 1876. április 24-én. Hitelesítette Dongó Károly királyi törvényszéki bíró, Dobrovics Ferenc hitelesítő mérnök és Tömő János jegyzőkönyvvezető.

Az egyetlen szelvényből álló térképlap mérete 121x88 cm. A méretarány: 100 bécsi öl=52 mm

A térkép egészében így néz ki (a jobb alsó sarokban lévő nyilakra kattintva nagyítható):

Vegyük közelebbről szemügyre a térképszelvény bal felső részét, ami a község belterületét (Belsőségek) is tartalmazza:

Káldy Lajos festőművész visszaemlékezése

Még a nyáron keresett meg az 1922-ben Csipkereken született, ma Szombathelyen élő Káldy Lajos festőművész (honlapját lásd itt), hogy egy régi kalandját elmesélje, mely a püspöki malomnál esett meg vele és barátaival. Az emlékeit az unokák szórakoztatására és az utókor okulására leírta, melynek vonatkozó részletét átadta nekem, így azt most megosztom a Tisztelt Olvasóimmal. Konkrét évet nem tudunk meg belőle, de valószínűleg az '50-es évek végén - '60-as évek elején történhetett.

Nagyon régen kaptam kölcsön ezt a fotót - valószínűleg a Marton-családtól. A hátulján ez a felirat volt: "Vizes kerék 1930 (malom gátja), gátolás, borostyán, fenyő, kavics a hengerekhez". Talán a kép bal szélén létható ladik szerepel Káldy úr történetében?

Káldy Lajos visszaemlékezése így szól:

Közel 3 hónapja írtam utoljára az 1951-ben történtekről (elolvasható itt), ezt most folytatom - korabeli újságcikkek alapján.

Községünk vonatkozásában a megyei napilapban csak mezőgazdasági témájú cikkeket találunk. Ma 3 ilyet közlök.

Az első a Vasmegye c. lap 1951. szeptember 21-i számának címlapján jelent meg, a főcíme ez:

A községünkre vonatkozó részlet így szól:

A mai bejegyzésben folytatódik a 75 évvel ezelőtti eseményeket és a korabeli mindennapokat újságcikkek segítségével bemutató sorozat. (A téma előző bejegyzése itt olvasható.)

1941. szeptember 21-én a Vasvármegye c. lap 10. oldalán ebben a hírben szerepel a korabeli két község, Püspöktamási és Rábamolnári neve: