Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam az 1927-ben lebontott molnári kastély építészeti megoldásait. Az alábbiakban ehhez kapcsolódva ismertetek egy részletet egy tanulmányból. A szerzője Sisa József, a címe: Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépítészethez. Megjelent az Ars Hungarica (a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának közleményei) 1980. évi 1. számában a 103-125. oldalon.
Mielőtt a molnári kastélyra rátérnénk, idézek egy részt a tanulmányból:
"A gótizáló romantikához kapcsolódnak leginkább azok a sajátos épületek, amelyek a kortárs angliai „cottage"-ek mintájára készültek. A „cottage" tulajdonképpen kunyhót, vidéki nyaralót jelent; ebben a korban a „cottage"-építészet olyan építkezési módot jelöl meg, amelynek sajátosságai a belső terek változatos elrendezése, a sima külső falak, nagy, meredek háromszögű oromzatok, a fal síkjából kiugró és belső helyiségekhez kapcsolódó, nagyablakos fülkék, az ún. zárterkélyek, valamint az egyenes záródású szögletes Tudor-szemöldökpárkánnyal ellátott ablakok. Az angolos „cottage" az egész európai kontinensen elteijedt volt, számtalan illusztrált angol kiadvány, majd ezek fordítása szolgált mintaképül a külföldi építészeknek és megrendelőknek. Ezek hazánkba is eljutottak (...)
Hazánkban viszonylag ritka a „cottage"-modorú építkezés. A jelentősebb kastélyok közül több vonása is megjelenik a már tárgyalt mikosdpusztai épületen, pl. a nagy hegyesszögű oromzatok és a zárterkély.
Nyugat-Magyarországon egymáshoz közel három épületet is találunk, amelyek ezt az irányzatot követik, eddigi tudásunk szerint hazánkban ez az egyetlen kisebb emlékcsoport képviseli tiszta formában a szóban forgó stílusáramlatot." E 3 épület a szerző szerint 3 Vas megyei Festetics-kastély: a bogáti (Szombathely), a szelestei és a molnári.
Lássuk a molnári kastély leírását!
A szövegrészlethez tartozó jegyzetpontok:
Rövidítések a jegyzetekben:
Vasvármegye: Dr. SZIKLAY János és Dr. BOROVSZKY Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Vasvármegye. Bp., (1898).
OL: (Magyar) Országos Levéltár
MNZs: Magyar Nemzetiségi Zsebkönyv. Főrangú családok. Bp., 1888.
Kempelen: KEMPELEN Béla: Magyar nemes családok. Bp.
A tanulmány történeti részében több pontatlanság is van. Egyrészt - tudomásom szerint - a kastély (régi szárnya) nem 1815-ben épült a Festetics-család számára, hanem már a 18. század közepén a Sallér-család számára, 1815-ben csak átépítették azt romantikus stílusban. Az utolsó bekezdésben pedig Festetics László neve szerepel, ami tévedés, hiszen György a helyes keresztnév.
A kastélykert kapubástyáját ebben, a sarokbástyát pedig ebben a bejegyzésben mutattam be.
Kapcsolódó bejegyzések:
Az átalakítandó üvegház tervrajza
A molnári kastély kertje 1891-ben
>>> Az előző poszt: Adóslevél 1878-ból <<<
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
