Egy korábbi bejegyzésben felvázoltam néhány kérdést községünk 19. századi történetéhez, amiket jó lenne feltárni, egy tavalyelőtti bejegyzésben pedig a középkorral kapcsolatos kérdéseimet fogalmaztam meg. De izgalmas kérdések a 20. század kapcsán is vannak, melyek közül összeszedtem néhányat.

1. Korábban már többször írtam a molnári kastélyról (pl. itt). Vajon miért bontatta le az (egyelőre még számomra ismeretlen nevű) tulajdonosa ezt az elhagyatottságában is impozáns épületet? Azt hallottam, hogy az utolsó tulajdonos egy zsidó származású bankár vagy bank volt. De vajon ki lehetett konkrétan? A lebontás alternatívájaként az is szóba került, hogy a Szociális Testvérek Társasága nevű rend (melyhez fiatalon a későbbi nemzetgyűlési képviselő, Slachta Margit is tartozott) valamilyen módon hasznosította volna az épületet (szociális otthonnak, kórháznak, internátusnak). Vajon ez miért hiúsult meg? E kutatásokat nehezíti, hogy az I. világháború utáni évtizedből kevesebb forrás maradt fenn, és a járási újság is csak 1926-tól jelent meg ismét.

2. A II. világháború - szemben az I. világégéssel - közvetlenül is érintette a magyar településeket, így térségünket is. Nemcsak a légitámadás veszélyének voltak kitéve az itt élők, de a front is átment a vidéken. Néhány adatom van a település környéki harcokról, a lakosságnak a németekhez és a szovjet hadsereghez, ill. a háborús megpróbáltatásokhoz való viszonyáról, de ez a kép még koránt sem teljes. Visszaemlékezések és levéltári források alapján ezt a témát szeretném alaposabban feltárni.

Szerző: kugi  2014.01.10. 07:54 Szólj hozzá!

Címkék: személyes híd kastély II. világháború

Az 1886-os bulvárhírek után nézzük, miről szóltak a hírek községünk vonatkozásában 1887-ben! Ehhez a korabeli megyei napilap, a Vasmegyei Lapok (VL) cikkeit veszem alapul.

A lap február 3-i száma (3. oldal) arról tudósít, hogy Molnáriban - és több másik községben - lépfene-esetek fordultak elő. Ugyanezen az oldalon, de egy másik cikkben az olvasható, hogy "Pollák József molnárii lakós nevének Polgárra (...) magyarosításáért folyamodott".

A VL február 20-i számának 2. oldalán ez áll: "Felülfizettek február 6-án a vasvári népkönyvtár javára rendezett estélyen: (...) Győri Kálmán gazdatiszt (Szent-Tamás) 70 kr." 

A lap március 3-i száma (3. o.) a vasvári tűzoltó egylet február 20-án tartott táncvigalmán felül fizetettek névsorát közli. Benne találjuk (a később a szenttamási temetőkápolnában eltemetett) Korchmáros Gáspárt 90 krajcárral, Győry Kálmánt (Szent-Tamás) 50 krajcárral, és Slamadinger Jánost (Szent-Tamás) 20 krajcárral. Ki lehetett Győry Kálmán, Slamadinger János és a fent említett Pollák József? Tudja valaki?

Bűnügyi hír olvasható a március 13-i lapszám 2. oldalán:

VL_18870313_2o.jpg

Vajon az említett Eder Ferenc az 1877-ben elhunyt Paál Sándor utódja volt?

A március 20-i lapszám 3. oldalán a vasvári izraelita jótékony nőegylet táncmulatságán ismét a felül fizetők között találjuk Győri Kálmánt Szent-Tamásról 70 krajcárral. (Szeretett mulatni az úr - és pénze is volt hozzá...)

Árverési hirdetményt közöl a VL április 17-i száma a 4. oldalon:

Szerző: kugi  2014.01.08. 07:39 Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság posta bűnügy újságcikk püspöki közegészségügy szenttamás molnári

1812 januárjában - mai szóhasználattal élve - egy "átadás-átvétel" zajlott gróf Festeticsné született Sallér Judit (rába)molnári kastélyában. Hillér Ferenc számtartó átadta a kezére bízott javakat utódjának, Droppa Károly kasznárnak. (A kasznár is számtartót, intézőt, gazdatisztet jelentett.) Ebből az alkalomból összeírták az átadásra kerülő javakat: állatokat, gabonát, eszközöket - és az italokat is. E hosszú, 12 oldalas dokumentumból mutatom be az italok összeírását.

A leltár 1. pontjában a bort, pálinkát és - meglepő módon - az ecetet írták össze. A borlajstrom így néz ki:

Bor.JPG

Vagyis a készítés éve szerint, majd azon belül fejtett és söprűs (azaz fejtetlen) megkülönböztetést alkalmaztak. A kastély pincéjében található legrégibb bor 1807-ből származott, és nyilvánvaló, hogy a legutolsó évjáratból volt a legtöbb. Mértékegységnek az akót használták; 1 magyar akó=64 icce=32 pint=51 mai liter. (A magyar akón kívül létezett még bécsi, pesti, budai, soproni és pozsonyi akó is. Ezek értéke 42 litertől 85,5 literig terjedt. Nem tudjuk, hogy a korabeli Molnáriban vajon melyiket használták. Én a legáltalánosabban elterjedt magyar akót, és annak 51 liternyi értékét veszem alapul.)

Szerző: kugi  2014.01.06. 07:46 Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság kocsma kastély molnári sallérok

süti beállítások módosítása