Egyszer már írtam egy hasonló bejegyzést: akkor a Molnári középkori története kapcsán megfogalmazódott - eddig megválaszolatlan - kérdéseket szedtem össze. Ma arról írok, hogy községünk 19. századi története kapcsán mi foglalkoztat, mi az, ami feltárásra vár. Nézzük sorjában!
1. A korabeli Molnári legjelentősebb épülete a kastély volt. Erről több fotó is fennmaradt, rajzok is vannak róla (ezeket itt és itt közöltem), és a külső építészeti megoldásait is ismerjük. De ez mind az épület külseje. Vajon milyen lehetett belülről? A leírások, leltárak adnak ugyan némi támpontot, de mégse olyan plasztikusan, mint egy fénykép. Azt hallottam, hogy a lebontás előtt mintegy 250 képet készítettek a kastélyról. Vajon a fennmaradt néhány fotó ezek közül való? És vajon a többi kép megvan még? Ha igen, akkor hol? Azt hiszem, kutatói pályafutásom csúcspontja lenne, ha ezeket a képeket megtalálnám! Vagy bármilyen fotót a kastély belsejéről!
2. Községünk 19. századi történelmének talán legjelentősebb évszáma 1832, a szenttamási plébánia újjáalapításának dátuma. Egy fennmaradt irat szerint a plébániát Sallér Judit alapította. Viszont ő 1829-ben meghalt... Nyilvánvaló, hogy ő kezdeményezte az alapítást, de már nem érte meg a sikert. A folyamat elakadhatott a bürokrácia útvesztőjében... Vajon miért akarta az önálló plébániát a grófné? És hogyan zajlott le ez a folyamat? Kutatásaim során keresem erre is a választ.
3. Községünk két országos főméltósága (egyikük világi, másikuk egyházi) Festetics (II.) György és Piry Cirjék (János). Vajon ők ketten életük során - különösen az ikervári Batthyány Lajos hamvainak újratemetése kapcsán - találkoztak-e? És tudták-e, hogy egymás földijei? És vajon a jobbágyfiú Piry Jani láthatta-e gyerekként két faluval arrébb az ifjú grófot (mindössze 5 év korkülönbség volt köztük), amikor a grófi család éppen Molnáriban tartózkodott? És a kivégzett miniszterelnök a nála mindössze 8 évvel fiatalabb Festeticcsel találkozott-e valaha?
4. Festetics György előtt apja, Festetics László volt Molnári birtokosa - bár ő leginkább Keszthelyen élt. László gróf egyik unokatestvére nem más volt, mint Széchenyi István, a "legnagyobb magyar"! (Széchenyi anyja, Festetics Julianna volt, Festetics (I.) György testvére, Sallér Judit sógornője.) Azt tudjuk, hogy Széchenyi rossz véleménnyel volt Festetics Lászlóról... De vajon a nagycenki gróf - aki mellesleg Szombathelyen érettségizett! - ellátogatott-e valaha rokonaihoz Molnáriba? Akár úgy, hogy Nagycenkről Keszthelyre utazva kitérőt tett Molnári felé?
5. Végül: a községünkből elszármazott "nagyok" (az említett Festetics Györgyön, Piry Cirjéken kívül még említhetjük Prinz Gyulát is) hogyan emlékeztek vissza szülőfalujukra? Jártak-e esetleg később is itt? (Festetics grófon kívül, hisz neki lakóhelye volt, és ő ide temetkezett.)
A helytörténet-kutatás apróbb, de izgalmas kérdései ezek, melyekre tovább keresem a választ. Mivel a 19. századból sok forrásanyag fennmaradt (nemcsak hivatalos iratok, oklevelek, hanem személyesebb hangvételű naplók, levelek is), így bízom benne, hogy ezekre a kérdésekre választ kapunk majd egyszer!
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
