Október 6-án az Aradon kivégzett 13 tábornokra és főtisztre, ill. a Pesten kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezik az ország. Községünk azonban az október 6-án elhunyt, és a ’48-49-es eseményekhez több szálon kötődő Piry Cirjékről is megemlékezhet. Az egy évvel ezelőtti bejegyzésben már közöltem az 1810-ben Püspökiben Piry János néven született, szerzetesként a Cirjék nevet viselő ferences atya arcképét és rövid életrajzát, most egy kicsit kibővítem ezeket.

Részlet Piry Cirjéknek Batthyány Lajos temetésén elmondott gyászbeszédéből.

Mivel az osztrák hatóságok nem engedélyezték a kivégzett Batthyány Lajos nyilvános eltemetését, ezért Dank Agáp, a pesti ferences rendház főnöke kérte el a holttestet, hogy legalább titokban megadja neki a végtisztességet. 1849. október 6-ról 7-re virradó éjjel, éjfél előtt fél órával vitték be a pesti ferences rendházba a letakart koporsót. A titkos gyászszertartáson mindössze négyen vettek részt. A koporsót a Mária-oltár közelében lévő üregbe helyezték, a sírt lezáró kőtáblát fordítva tették be, a belső felén pedig mindössze ez állt: "1849dik évi Október 6kán az Úrban elhunyt G. B. L. Áldás és béke hamvaira." (Batthyány Lajos újratemetéséről részletes információ található a http://ikervarert.hu/ oldalon, pontosan itt.

Mikor Piry Cirjék a pesti kolostorba került, méltónak találták arra, hogy a sírüreg és a koporsó titkát megtudja. Később mint a rendház főnöke ő volt a hamvak legfőbb őre, s ő adta át azokat a nyilvános újratemetésre.

Erre 1870. június 9-én került sor. Az ünnepélyes gyászszertartáson megjelentek az Andrássy-kormány tagjai, a képviselőház elnöke, országos előkelőségek, a kivégzett politikus kortársai és egykori honvédek. A gyászmisét a szombathelyi püspök celebrálta, a gyászbeszédet pedig Piry Cirjék mondta.

Egy leírás szerint: „Piry igyekezett mérsékelt, tapintatos lenni, de amikor a golyók nyomát említette, mely a szétroncsolt magas homlokon most is látható, egy percre úgy tetszett, mintha a Nemezis nemtője lebbentette volna meg egy percre sötét szárnyait. Mikor pedig az országszerte tisztelt özvegyet aposztrofálta, akkor minden szem a gyászoló nemes alakja felé fordult, s a szemekben a meghatottság könnye csillogott.” (Halász Imre: Egy letűnt nemzedék. Gróf Batthyány Lajos. In: Nyugat 1910/18. szám)

Bővebb információ olvasható Batthyány Lajos újratemetéséről a http://ikervarert.hu/ oldalon, pontosan itt.

Ott a ravatalnál tehát találkozott a Püspökiben született jobbágyfiú – akkor már magas egyházi méltóság –, Piry Cirjék és az egykori ikervári földbirtokos, Batthyány Lajos. A kormány tagja pedig Festetics György, Molnári birtokosa (bár azt nem jegyezték fel, hogy ő ott volt-e a gyászszertartáson). Vajon ők hárman találkoztak-e életükben?...

Piry Cirjéknek még egy kötődése van a forradalomhoz: 1848-49-ben naplót vezetett a forradalom és szabadságharc eseményeiről, melyet 1998-ban Pozsonyban kiadtak Érsekújvári napló címmel. (Csallóközi Kiskönyvtár sorozat, Kalligram Kiadó, 236 oldal)

Piry Cirjék 1880. október 6-án hunyt el Budapesten. Ugyanazon a napon, mint amikor 31 évvel korábban Batthyány Lajost kivégezték… Mindketten a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben (közkeletű nevén a Kerepesi temetőben) nyugszanak.

Ferences szerzetesek közös sírja a Kerepesi temetőben. A síremlék bal oldali tábláján olvasható Piry Cirjék neve 

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!