Az 1886-os bulvárhírek után nézzük, miről szóltak a hírek községünk vonatkozásában 1887-ben! Ehhez a korabeli megyei napilap, a Vasmegyei Lapok (VL) cikkeit veszem alapul.

A lap február 3-i száma (3. oldal) arról tudósít, hogy Molnáriban - és több másik községben - lépfene-esetek fordultak elő. Ugyanezen az oldalon, de egy másik cikkben az olvasható, hogy "Pollák József molnárii lakós nevének Polgárra (...) magyarosításáért folyamodott".

A VL február 20-i számának 2. oldalán ez áll: "Felülfizettek február 6-án a vasvári népkönyvtár javára rendezett estélyen: (...) Győri Kálmán gazdatiszt (Szent-Tamás) 70 kr." 

A lap március 3-i száma (3. o.) a vasvári tűzoltó egylet február 20-án tartott táncvigalmán felül fizetettek névsorát közli. Benne találjuk (a később a szenttamási temetőkápolnában eltemetett) Korchmáros Gáspárt 90 krajcárral, Győry Kálmánt (Szent-Tamás) 50 krajcárral, és Slamadinger Jánost (Szent-Tamás) 20 krajcárral. Ki lehetett Győry Kálmán, Slamadinger János és a fent említett Pollák József? Tudja valaki?

Bűnügyi hír olvasható a március 13-i lapszám 2. oldalán:

Vajon az említett Eder Ferenc az 1877-ben elhunyt Paál Sándor utódja volt?

A március 20-i lapszám 3. oldalán a vasvári izraelita jótékony nőegylet táncmulatságán ismét a felül fizetők között találjuk Győri Kálmánt Szent-Tamásról 70 krajcárral. (Szeretett mulatni az úr - és pénze is volt hozzá...)

Árverési hirdetményt közöl a VL április 17-i száma a 4. oldalon:

Halálesetről tudósít a Vasmegyei Lapok július 10-i száma (2. oldal): 

A július 28-ai újság a 2. oldalon közli Vasvármegye köztörvényhatósági bizottsága augusztus 1-én tartandó közgyűlésének napirendjét, ahol az 56. pont: Rábahídvég, Szent-Tamás, Püspöki és Molnári községek szabályrendelete községi szegényalap létesítése tárgyában.

Vasúti menetrendben találjuk a molnári vasútállomás nevét az augusztus 18-i lapszám 3. oldalán:

A lap október 2-i számának 2. oldalán található cikk szerint a "vasvármegyei iparkiállításon bronz érmet nyert Nagy Mariska Szt.-Tamás, női munkáért". Nyilván hímzéssel, varrással, stb. érdemelte ki a díjat. De vajon ki lehetett ő? Tudja valaki? Esetleg ha az a bronzérem is előkerülne!...

A községünkhöz kapcsolódó utolsó rövidhír 1887-ből a VL november 20-i számának 2. oldalán olvasható:

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!