Ha a mai blogbejegyzés témájáról egy szemléletes - és vicces - diagramot szeretnék mutatni, akkor nagyjából ez lenne az:
De fordítsuk komolyra a szót!
Egy 10 évvel ezelőtti blogbejegyzésemben (konkrétan ebben) volt egy újságcikk, ami 1875-ben Szenttamáson a Vas-Zalai Népbank fiókpénztárát említette! Mivel a korabeli Szenttamás eléggé aprócska község volt, nemcsak Vasvárhoz, de még Molnárihoz képest is (1869-ben: 176, 1880-ban: 200 fős lakónépesség), ezért leginkább újságírói tévedésnek tartottam a leírtakat...
Aztán nemrég rátaláltam a bank alapszabályára, annak is a 2. §-ára:
Ez az 1873. május 22-én elfogadott, módosított alapszabály volt. A 3. sorban jól olvasható Szenttamás neve, tehát az 1875-ös újságcikkben nem volt tévedés!
A népbankokat németországi mintára hozták létre, és elsősorban elnevezésük miatt a bankok közé sorolták, de mivel a tagoknak az esetek többségében korlátolt felelősségük volt, ami legfeljebb a törzsbetétek összegéig terjedt, valójában hitelszövetkezeti feladatokat láttak el. Az alapszabály szerint a pénzintézet a klasszikus hitelezés mellett még számos más tevékenységet végzett: zálogkölcsön nyújtása, mindennemű bel- és külföldi tőzsdei és iparvállalatok részvényei, vert és nemes ércek, állam- és értékpapírok, záloglevelek, kötvények, mindenféle áruk és javak vétele és eladása, azokra előleg adása, tőzsdei ügyletek, ingatlanok vásárlása és bérbeadása, járadékok, kamatok, osztalékok beváltása, értékpapírok és értéktárgyak őrzése letéti díj ellenében, 200.000 Ft részjegytőke összegyűjtése után pedig kamatozó pénztárjegy kibocsátása, és még sok egyéb...
A Népbank jogelődje egyébként (az alapszabály 1.§-a szerint) az 1865-70 között működött "Körmendi Iparosok Önsegélyező Társulata" volt, ez 1870-71. között a "Körmendi Önsegélyző Egylet" nevet viselte, 1871. október 29-től "Körmendi Önsegélyző Egylet és Népbank" néven szerepelt, majd - a jelen alapszabály miniszteri jóváhagyása után - lesz belőle a "Vas-Zalai Népbank". A pénzintézet ügyeinek intézésére a Közgyűlés és az Igazgatótanács jogosult, utóbbi nevezi ki a bank vezérigazgatóját.
A korabeli Szenttamás nagyjából a mai Béke utcára korlátozódott, csak 2-3 ház állt a mai Kossuth utca mentén (lásd a 3. katonai felmérés térképét). Hogy a faluban pontosan hol lehetett a bank fiókpénztára, azt egyelőre nem tudom... Ha ráakadok, megírom! De ha valaki tudja, kérem, írja meg!
Illetve akinek van a tulajdonában bármilyen értékpapír vagy irat, amit a szenttamási fiókpénztárban állítottak ki, azt is örömmel fogadnám!
Érdekességként álljon itt a bank kétnyelvű részjegymintája:
Forrás: Vas-Zalai Népbank alapszabálya Vas megyei Levéltár IV.440. 9. doboz
Kedves Olvasók! Mivel az elmúlt pár hónapban kevés időm volt kutatni, a korábban összegyűjtött anyagaim pedig egyre fogynak, ezért a blogbejegyzések száma a jövőben sajnos ritkulni fog... Ezen az segíthetne, ha kaphatnék Önöktől/Tőletek a blogon való közlésre régi családi fotókat, iratokat, történeteket. Kérem, járuljanak/járuljatok hozzá ily módon a bejegyzések számának növeléséhez, ezáltal pedig Püspökmolnári - és az itt élők - múltjának feltárásához!
E-mail címem: kugiblogja@gmail.com
>>> Az előző poszt: Hetvenöt éve történt 99. <<<
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
