Egy korábbi bejegyzésben felvázoltam néhány kérdést községünk 19. századi történetéhez, amiket jó lenne feltárni, egy tavalyelőtti bejegyzésben pedig a középkorral kapcsolatos kérdéseimet fogalmaztam meg. De izgalmas kérdések a 20. század kapcsán is vannak, melyek közül összeszedtem néhányat.
1. Korábban már többször írtam a molnári kastélyról (pl. itt). Vajon miért bontatta le az (egyelőre még számomra ismeretlen nevű) tulajdonosa ezt az elhagyatottságában is impozáns épületet? Azt hallottam, hogy az utolsó tulajdonos egy zsidó származású bankár vagy bank volt. De vajon ki lehetett konkrétan? A lebontás alternatívájaként az is szóba került, hogy a Szociális Testvérek Társasága nevű rend (melyhez fiatalon a későbbi nemzetgyűlési képviselő, Slachta Margit is tartozott) valamilyen módon hasznosította volna az épületet (szociális otthonnak, kórháznak, internátusnak). Vajon ez miért hiúsult meg? E kutatásokat nehezíti, hogy az I. világháború utáni évtizedből kevesebb forrás maradt fenn, és a járási újság is csak 1926-tól jelent meg ismét.
2. A II. világháború - szemben az I. világégéssel - közvetlenül is érintette a magyar településeket, így térségünket is. Nemcsak a légitámadás veszélyének voltak kitéve az itt élők, de a front is átment a vidéken. Néhány adatom van a település környéki harcokról, a lakosságnak a németekhez és a szovjet hadsereghez, ill. a háborús megpróbáltatásokhoz való viszonyáról, de ez a kép még koránt sem teljes. Visszaemlékezések és levéltári források alapján ezt a témát szeretném alaposabban feltárni.
3. Községünk területét (és az északabbra eső községeket) a Rába-folyón keresztül - a vasúti hídon kívül - 2 közúti híd kapcsolta össze a Hegyháttal a 20. század bizonyos időszakában. Az egyik a püspöki malom közelében egy évszázaddal ezelőtt felépült átkelő volt, a másik pedig az 1948-ban átadott rábamolnári híd. Ki volt ezek tervezője? Hogyan zajlott a két építkezés? És a legfontosabb: hogy nézett ki ez a két híd? E kérdések megválaszolása is szerepel a kutatási terveimben.
4. A 20. század addig soha nem látott mértékű technikai fejlődést hozott, mely a vidéki lakosság életét is jelentősen megváltoztatta. Vajon hogyan viszonyultak községünk lakói - a zömében csak elemi iskolát végzett földművesek - a modern technika vívmányaihoz? Pl. a repüléshez? Vajon a helyiek közül ki ült először repülőn? És mikor ment át az első autó községünkön? Kinek volt először kerékpárja, motorbiciklije, ill. autója a helyiek közül?
5. A rendszerváltás utáni közélet egyik neuralgikus pontja a besúgókhoz való viszony. Hálózatuk átszőtte a Rákosi- és a Kádár-korszak társadalmát. Ne kételkedjünk benne: községünkben is volt ilyen személy... Erről egy összefoglaló tanulmányban konkrét adatot találtam (egy besúgói jelentés részletét, benne helyi pedagógusok említésével, amit majd közzé fogok tenni itt a blogon). Vajon kik és hányan voltak községünkben a besúgók? Él-e még valaki közülük? És milyen jelentéseket írtak? Mennyire ártottak a szomszédaiknak, ismerőseiknek?
A korábbi századok rejtélyeihez képest ezek megfejtésére, felkutatására - az időbeli közelség és a több fennmaradt forrás miatt - több esélyt látok.
Akinek a fent megfogalmazott kérdésekre van valamilyen válasza, rendelkezésre álló információja, szöveges dokumentuma vagy akár fotója, kérem, tudassa velem!
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
