Az 1915 májusi veszteségek után júniusban a lapok újabb veszteséglajstromokat ismertetnek. A Vasvármegye 1915. június 15-i száma (3. oldal) szerint a 18-as honvédek legénységéből megsebesültek között említenek egy Józsa Kálmánt. (De ő valószínűleg nem lehet a rábapüspöki lakos, ha egy korábbi poszt szerint ekkor hadifogságban volt...)

A Szombathelyi Ujság június 26-i száma közli a 192. veszteséglajstromot. Eszerint a 83. gyalogezred egyik halottja (részletek említése nélkül) Tóth János Rábamolnáriból. (Az ő neve viszont nem szerepel az I. világháború hősi halottjainak emléktábláján...)

Az alábbi rövidhír a Szombathelyi Ujság 1915. június 15-ei számának 4. oldalán olvasható:

A mai bejegyzés a két helyi katolikus tanító Tanácsköztársaság alatti tevékenységéről szól egy eredeti levél alapján. A levelet a szombathelyi püspök fejléces papírján 2773/1920. iktatószám alatt főtisztelendő Rigó Zsigmond apátplébánosnak küldte az egyházmegyei tanfelügyelő:

És hogy miért is kér bizalmas kezelést a tanfelügyelő, az kiderül a másolatban hozzá csatolt 1919-es levélből:

Az I. világháború 1915. áprilisi helyi veszteségei után lássuk, mi történt községünk katonáival 1915 májusában! (A Vasvármegye, a Vasmegyei Független Hírlap és a Szombathelyi Ujság c. lapok tudósításai alapján.)

A május 4-én közölt 384. számú veszteséglajstromban a 83. gyalogezred betegei között olvashatjuk Kovács Lajos (Rábapüspöki) nevét. Más egyebet nem közölnek róla.

A május 5-én közlik a lapok a 385. veszteséglistát. Itt a 18. honvéd gyalogezred sebesültjei között olvasható Táncos János (Szenttamás) neve. A lista szerint a karján lövés érte. (Vagy e seb vagy egy másik okozhatta a halálát, mert a neve szerepel az I. világháború áldozatainak emléktábláján.) Ki tud róla valamit?

A májusi utolsó helyi "veszteség" a 13-ai lapokban szerepel. A 392. számú veszteséglistán a betegek között említik - részletek nélkül - Bakó Jánost Molnáriból. Ő a 18. honvéd gyalogezred katonája.

A Szombathelyi Ujság május 23-i száma a 6. oldalon közli a hadikölcsönt jegyzőket. (A hadikölcsön gyakorlatilag a mai államkötvénynek felel meg.) A cikk szerint az "osztrák-magyar bank szombathelyi fiókjánál a következő jegyzések történtek: ... Dr. Tóth Béla tartalékos főhadnagy (Molnári) 4000 Korona...". Nekem nem ismerős a neve. Én inkább a Zala megyei Molnári lakosának gondolom, de mivel Szombathelyen volt a jegyzés, és egy vasi lap írt róla, ezért gyanús... Tud róla valaki valamit? 

Kép: ismeretlen, valószínűleg az I. világháborút megjárt katona portréja, itt még regrutaként. A fotót Vincze Imre bocsátotta rendelkezésemre. Ezúton is köszönöm! Felismeri valaki a képen látható személyt?

A mai bejegyzésben 1915 áprilisi újságcikkekből ismertetem a községünkkel kapcsolatos adatokat. Elsőként nézzük a világháborús veszteségeket a Vasvármegye, a Szombathelyi Újság (SzhÚ) és a Vasmegyei Független Hírlap alapján!

Az április 3-ai újságokban a 18. honvéd gyalogezredből orosz hadifogságba esettek neveit találjuk. Köztük ott olvashatjuk Kerék Gyula (Rábapüspöki) nevét, aki 1879-ben született, és hadifogságát a SzhÚ cikke szerint az oroszországi Eletzben (?) töltötte.

Április 14-én az említett lapok a Sebesült és beteg katonák üdvözlete c. cikket közölték. Eszerint: "Az ungvári új barakk-kórházban több vasmegyei vitéz van ápolás alatt, ahonnét most lapunk utján üdvözölni akarják hozzátartozóikat. A következők küldik haza kedves üzeneteiket:". A nevek között említve Sütő Viktor (Rábaszenttamás), is, akit fagyásos sérülések miatt ápoltak. A cikk hozzáteszi: "Reméljük, hogy az üzenetek megtalálják hasábjainkról a sok jó ismerős szívét és örömöt visznek aggodalmaikért cserébe."

Akinek van információja vagy fotója a fent említett személyekről, kérem, tudassa velem!

A baloldali kép illusztráció: Vincze Imrétől kapott fotó. A Gyanóban élt, és az I. világháborúban elesett Kiss Kálmánt ábrázolja még regrutaként (vagyis a sorozás után), aki Vincze Imre dédanyjának testvére volt. Köszönöm a képet!

1915 áprilisában a Körmend-Sárvár közti vasúttal kapcsolatban is megjelent egy cikk, amit a Vasvármegye április 10-ei számából teszek ide:

Kedves Olvasók! A mai bejegyzésben egy újabb I. világháborús katona portréját mutatom be, de ezúttal nem könyvből, mint az előzőekben, hanem személyes visszaemlékezés alapján. Az itt látható képet Nagy Dezsőné, Juci nénitől kaptam, és az édesapját, Rodler Józsefet ábrázolja. (Készült Szilárd Tódor műtermében, Szombathelyen.)

Rodler József 1893-ban született Püspökiben, és 1976-ban halt meg. Az I. világháborús tevékenységéről a lánya már nem sokat tudott elmondani.

Ami biztos, hogy "ágyúk mellett" harcolt, tehát valószínűleg valamelyik tüzér alakulatnál szolgált. Katonaként az olasz frontra került, és még szinte újoncként hadifogságba esett, ahol végül 5 évet töltött el. Ebből kifolyólag jelentős hadi érdemet nem tudott felmutatni, így kitüntetésre sem tett szert.

Hazatérése után 1923-ban házhelyet vásárolt és 1925-ben házat épített Rábaszenttamáson (a Kossuth u. 109. szám alatt állt a ház). Családot alapított: két házasságából 4 gyereke (2 fia és 2 lánya) született. Kevés földjén gazdálkodott, és az e téren elért eredményeinek jutalmául a II. világháború után mintagazda címet és kitüntetést kapott. Erről már korábban írtam, ebben a bejegyzésben olvasható, gazdaságát pedig itt mutattam be.

Ahogy arról már korábban írtam, száz évvel ezelőtt a korabeli lapok rendszeresen közzétették az I. világháborús veszteséglisták tartalmát. Azaz azt, hogy az adott újság megjelenési területén kik haltak meg, sebesültek meg, tűntek el vagy estek hadifogságba az ellenséggel vívott harc során.

A mai bejegyzésben folytatom a községünkkel kapcsolatos veszteségek közzétételét 2 korabeli újság, a Vasvármegye és a Szombathelyi Ujság cikkei alapján. (Eredetileg a a Vasmegyei Független Hírlapot is szemléztem volna, ám abból az 1915. évi 1-48. szám hiányzik.) Lássuk a veszteségeket (a lapok megjelenési napja szerint)!

A mai bejegyzésben a Magyarország földbirtokosai és földbérlői. (Gazdacímtár.) A 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek 1925. év eleji adatai alapján (KSH, Budapest, 1925.) c. kötetből a községünkre vonatkozó adatokat ismertetem.

Eszerint 100 holdnál nagyobb birtokos 1925-ben itt mindössze egyetlen személy volt: gróf Kinsky Zdenkóné (gróf Festetics György lánya), lakóhelye Chlumetz (Csehország). A korabeli 3 falu közül Rábamolnáriban és Rábaszenttamáson voltak földjei. A birtok az alábbiak szerint oszlott meg (katasztrális holdban megadva):

A mai bejegyzésben - a sorozat időrendjét megszakítva - egy régi iskolai csoportképet teszek közzé, melyet olvasónk, Bencsik Hajnalka küldött. Ezúton is köszönöm a képet!

A fotó az egykori evangélikus elemi iskola diákjait ábrázolja  az 1917/18-as tanévből:

A mai bejegyzésben római katolikus egyházi vonatkozású pecséteket mutatok be a 20. századból, zömmel annak első feléből. Ezek a plébánia, a katolikus elemi iskola és az azt fenntartó iskolaszék pecsétjei.

Templomunk védőszentje Szent Tamás apostol. A főoltár képén az a jelenet látható, amikor a "hitetlen" Tamás megérinti a feltámadt Krisztus sebeit. Ez a jelenet a plébánia pecsétjén is visszaköszönt egyes időszakokban. Az 1832-ben alapított plébánia Szenttamáson volt, ami 1907-től a Rábaszenttamás nevet viselte. A rábaszenttamási plébánia pecsétje azonban csak névírásos volt, ahogy ez itt bal oldalon jól látható egy 1927-es iraton.

Az 1910-es népszámlálás mintegy fél éve közzétett helyi adatai után nézzük meg, hányan éltek 1920-ban a korabeli Rábamolnáriban, Rábapüspökiben és Rábaszenttamáson!

Először nézzünk pár összefoglaló adatot:

Jól látszik, hogy a falu területe és népessége egyaránt nőtt az 1910-es adatokhoz képest!

A családi állapot megoszlása az alábbiak szerint alakult:

Gyalogosok 5.

A mai bejegyzésben folytatom az I. világháború helyi katonáinak bemutatását. 2 katona portréját közlöm az egykori 83. gyalogezredből. Mindketten községünkben születtek, de a háború után máshova kerültek. Mindkettejük öccse hősi halált halt...

Schaden Imre életrajza:

A két katona portréja:

A mai bejegyzésben egy olyan egyesületet mutatok be, mely közel fél évszázadig működött, fennállása során túlélt több rendszerváltást, a vezetőségében sokan megfordultak, és a tagsága is jelentős volt.

 A szervezet „Püspöki-i­−Szenttamási tejszövetkezet” néven alakult 1903. dec. 10-én Szenttamáson 55 taggal és 128 üzletrésszel, a tagok által megtermelt tej begyűjtése, értékesítése céljából. Az alakuló ülés levezetésére Rigó Zsigmond apátplébánost kérték fel. 1904. dec. 31-én a tagok száma már 57 volt, az üzletrészeké pedig 171.

A szövetkezet első vezetői: igazgatósági elnök 1904-7. között: Ormosi Ede, igazgatósági tagok: Józsa Gábor és Schaden Gusztáv. Egy 1907. január 19-én kelt irat szerint Ormosi Ede elnök „nagybeteg”, ezért helyettes elnökként Józsa Gábor írt alá. Őt 1908-ban elnökké is választották, amit egészen 1925-ig látott el. Elnökségi tagok 1907-től: Jakab Elek, Szanyi István, 1911-25. k.: Szanyi István, Schaden Gusztáv. Elnök 1925 februárjától 1928-ig: Szijjártó György, elnökségi tagok: Danka János, Varga György. 1928 márciusában a teljes vezetőség lecserélődött: elnök lett – alig egy hónapra - Szanyi Antal, az elnökségi tagok pedig Bauer Gyula és Gálos István. 1928 áprilisában visszatért a korábbi vezetőség: 1933-ig újra elnök Szijjártó György, elnökségi tagok pedig 1929-33. k.: Danka János és Varga György.

Az 1900-as népszámlálás mintegy fél éve közzétett helyi adatai után nézzük meg, hányan éltek 1910-ben a korabeli községekben, melyeket akkor már - az 1907-es névrendezés után - Rábamolnárinak, Rábapüspökinek és Rábaszenttamásnak hívtak!

Először nézzünk pár összefoglaló adatot:

Összevetve a 10 évvel korábbi adatokkal, azt láthatjuk, hogy Püspöki lélekszáma kicsit nőtt, a másik 2 falué viszont csökkent (főleg Molnárié - de az okát egyelőre nem tudom), ezért az összesített lélekszám is csökkent.

A családi állapot megoszlása az alábbiak szerint alakult:

A mai bejegyzésben két, száz évvel ezelőtti újságcikket teszek közzé.

Már többször írtam a Sárvártól Körmendig tervezett, vidékünkön áthaladó vasútról (legutóbb pl. ebben a bejegyzésben); a vonallal kapcsolatos legújabb fejleményről szól a Vasvármegye c. újság 1914. április 11-i számának 21. oldali cikke: 

És itt pedig egy árverési hirdetményt látunk egy rábamolnári lakos ellen (a Vasvár és Vidéke c. lap 1914. április 12-i számának 4. oldaláról):

Ahogy arról egy korábbi bejegyzésben már beszámoltam, 1913. decemberében meghalt Kovács Kálmán rábahídvégi körjegyző, aki egyúttal Rábamolnári, Rábapüspöki és Rábaszenttamás jegyzője is volt. A körjegyzői állást 1913. márciusában hirdették meg, pl. a Vasvármegye c. lapban (1914.03.20. 12. oldal), az alábbiak szerint:

A választás eredményéről a Vasvármegye, ill. a Vasvár és Vidéke c. járási lap is beszámolt. Utóbbi az alábbiak szerint (1914.04.05. 2. oldal):

Egy nagyon régi bejegyzésben már szóltam az 1832-ben épített régi plébánia épületéről. Az ott közölt képen az épület északi oldala látszott, és néhány külső adatot adtam meg. Nemrég azonban egy fotót kaptam Hajtó Józsefné Terka nénitől - amit ezúton is köszönök! - melyen sokkal többet láthatunk e régi paplakból.

A fotót a ház délnyugati sarka felől készítették, azaz nagyobbrészt az épület déli, kisebb részben a nyugati oldalát láthatjuk. Íme:

A mai bejegyzésben egy 1926-os evangélikus elemi iskolai csoportképet mutatok be a községi könyvtárban megtalálható ún. Falukrónikából.

A mai bejegyzésben a molnári Pásti-családtól kapott iskolai csoportképet teszem közzé. A fotó a rábaszenttamási római katolikus elemi iskola tanulóit és tanítójukat ábrázolja. Kereken 100 évvel ezelőtt, 1914-ben készült. Íme:

A képen 67-en vannak, középen a tanító, Horváth József ül. A diákok közül hármat sikerült beazonosítani.

A múlt pénteki bejegyzésben egy 1917-es iskolai csoportképet tettem közzé. Az ott megfogalmazott felhívásra - akinek van ennél régebbi fotója, az jelentkezzen - rögtön kaptam is egy megkeresést a molnári Pásti-családtól, amit ezúton is köszönök! A mai bejegyzésben az általuk adott egyik fotót teszem közzé.

A kép pontos készítési ideje nem ismert, de nagy valószínűséggel 1910 körüli (esetleg még pár évvel korábbi is lehet). A fotó a rábaszenttamási római katolikus elemi iskola tanulóit ábrázolja tanítónőjük körében. A pedagógussal együtt 29-en vannak, de az iskola tanulóinak létszáma ennél nagyobb volt; valószínűleg többen hiányoztak a fényképezéskor. 

Úgy tűnik, a tanítónő nem azonos az 1917-es fényképen szereplő Mócsingházi Rebekával. Személye egyelőre ismeretlen. Íme a kép:

Mától új sorozatot indítok, melyben iskolai tablóképeket (és csoportképeket) mutatok be, döntően az 1950-70-es évekből. A sorozat első néhány bejegyzésében azonban még ennél is korábbi iskolai fotókat teszek közzé. Remélem, sokan felismerik majd magukat vagy családtagjaikat, és felidéződnek a "régi szép emlékek"!

Jelzem, hogy a blog facebook oldalára az itt közölt képeket nagyobb méretben is feltöltöm majd. (Ennek megtekintéséhez kattintson ide vagy a blog bal oldalán található Tetszik gombra!) 

E rövid bevezető után lássuk az első képet! A rábaszenttamási római katolikus elemi iskola tanulói 1917-ben: 

A község neve és az évszám jól olvasható az első sorban tartott táblán egy nagyobb felbontású képen. Az - egyetlen (!) - tanítónővel együtt 67-en vannak! Ez akkor 6 évfolyamot jelentett - de ők csak a katolikus iskolába járó diákok!

Az eredeti fotón a kép alatt ezt lehet olvasni: