A mai bejegyzésben a szenttamási harangláb és a benne függő harang avatásáról szóló tudósítást olvashatjuk. Megjelent a (stílusosan!) Harangszó című folyóirat 1924. november 23-i számának 366. oldalán. Így szól:

1919. november 6-án községünkben járt Kapi Béla evangélikus püspök. Erről a látogatásról részletes jegyzőkönyv maradt fenn, melyből sok mindent megtudhatunk a korabeli evangélikus egyházközségről. Lássuk!

A mai bejegyzésben 100 évvel ezelőtti újságcikkeket ismertetek. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az alábbi bűnügyi hír a Szombathelyi Ujság című lap 1917. szeptember 27-i számának 4. oldalán jelent meg:

A mai bejegyzésben 3 db újságcikket ismertetek 1917 őszéről, mindet a Vasvármegye című lapból. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első az 1917. szeptember 4-i lapszámban olvasható (3. oldal), ahol bűnügyi rövidhíreket közöltek:

A számunkra érdekes következő cikk a Vasvármegye szeptember 12-i számának 8. oldalán olvasható:

A helyi evangélikusokról már többször írtam. Ezúttal szintén velük kapcsolatban ismertetek egy újságcikket, ami a Harangszó című folyóirat 1925.szeptember 27-i számának 310. oldalán jelent meg. Így szól:

A mai bejegyzésben 3 újságcikket teszek közzé 1917 júliusának végéről és augusztus első feléből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első egy hirdetés a Vasvármegye című megyei lap 1917. július 26-is számának 4. oldaláról: 

A hirdetést a július 31-i lapszámban a 4. oldalon újra közzétették. 

A megyei újság augusztus 7-i száma szintén a 4. oldalon az alábbi hírt közölte:

A mai bejegyzésben egy 100 évvel ezelőtti újságcikket ismertetek. Ez nemcsak a kerek évforduló miatt fontos, hanem azért is, mert ezzel "nevet kap" egy - a blogon korábban bemutatott - fotón szereplő tanítónő. De erről majd a cikk után.

A tudósítás egy halálesetről szól, és a Szombathelyi Ujság című lap 1917. május 27-i számának 5. oldalán jelent meg:

Bizonyára feltűnt a kedves Olvasóknak, hogy mostanában több bejegyzésben foglalkoztam a helyi evangélikusokkal. Ennek az az oka, hogy több olyan újságcikkre akadtam rá, amiben róluk írtak, ezeket pedig közzéteszem itt a blogon.

Az alábbi beszámoló a Harangszó című folyóirat 1911. április 2-i számának 6. oldalán jelent meg. A címében megfogalmazott ünnep természetesen nem az egész falu ünnepe, hanem csak a helyi evangélikusoké. A cikk így szól:

Míg manapság - horgászengedély kiváltása után, a vonatkozó szabályokat betartva - szabadon horgászhatunk a hazai folyó- és állóvizekben, addig jó száz évvel ezelőtt ez nem így volt. A halászati jogot egy adott folyószakaszra árverés útján bérlők kapták meg, és azon a területen csak ők halászhattak. 

A mai bejegyzésben egy ilyen árverés hirdetményét mutatom be 1911-ből, amely a községünket övező Rába-szakaszra is vonatkozott. A felhívás Vasvármegye Hivatalos Lapjának 1911. évi 8. számában jelent meg, február 28-án, a 68-69. oldalon. Teljes terjedelmében így szól:

A mai bejegyzésben a Harangszó című evangélikus folyóirat 1924. február 3-i számának 47. oldalán megjelent egyik cikket teszem közzé. Megtudhatjuk belőle, hogy milyen ünnepélyeket tartottak a rábaszenttamási evangélikus 1923 folyamán.

Olvassuk csak:

A mai bejegyzésben az 1924-es kiadású Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára című kötetből mutatom be az első összevonás előtti 3 kisközséget, Rábamolnárit, Rábaszenttamást és Rábapüspökit. A vonatkozó adatok a könyv 1261-1262. oldalán vannak.

Megtudjuk belőle, hogy az adott kisközség (kk.) melyik vármegye (vm.) mely járásában (j.) található, hány lakosa van (lak.), hol van az illetékes körjegyző (kjző) és anyakönyvvezető (akv., esetünkben Rábahidvégen), mely törvényszék (trvszék) ítélkezik a falu ügyeiben (ez a szombathelyi járásbíróság), hol van a legközelebbi állampénztár, csendőrőrs (cs.ö.), vasútállomás, posta és távíró (ez utóbbi 3 Rábamolnáriban). Ezeket az adatokat németül is közölték. Majd a földbirtokosok, iparosok és kereskedők címtára következett.

Nézzük elsőként Rábamolnári adatait a kötetből:

A mai bejegyzésben - hosszú idő után újra - folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat. (Az előző ilyen témájú poszt ide kattintva olvasható.)

Az alábbi álláshirdetés a Szombathelyi Újság 1916. augusztus 26-i számának 4. oldalán olvasható:

A mai bejegyzésben egy 90 éve íródott verset teszek közzé (pontosabban: 90 éve jelent meg nyomtatásban). Piry József versét a Vasvári Ujság hozta le 1926. május 23-án az 5. oldalon.

A cikk ezzel a megjegyzéssel indul:

A vers pedig így szól (amit a szerkesztő rövid megjegyzése követ):

A mai bejegyzésben - hosszú idő után - folytatódik a 100 évvel ezelőtti újságcikkeket bemutató sorozat. A kimaradás oka: 1915 végén, 1916 elején az átnézett újságokban nem szerepeltek a korabeli községek és az itt élő emberek.

Az első 1916-os hír - melyben községünk egyik lakóját említették - a Vasmegyei Független Közlönyben jelent meg 1916. március 16-án (1. oldal):

A mai bejegyzésben néhány újságcikket mutatok be 1929 márciusából a Vasvári Ujságból (VU; a korban rövid u-val írták a nevét). Az első a március 3-i lapszám 3. oldalán jelent meg:

A témáról egyelőre részleteket nem tudok.

Az 1929-es év nagy helyi eseménye a közigazgatásban zajlott. Ebben a régi bejegyzésben már ismertettem Püspöktamási létrejöttének körülményeit, ebben a posztban pedig arról írtam, hogy Rábapüspöki hogyan küzdött az egyesítés ellen. Hiába, a falut ugyanis összevonták Rábaszenttamással. Az új településnek pedig választott tisztségviselőkre volt szüksége, ezért kiírták a községi választásokat (VU 1929.03.10. 3. oldal):

A mai bejegyzésben egy evangélikus elemi iskolai csoportképet mutatok be, amit Nagy Dezsőnétől kaptam.  Köszönet érte! Juci néni szerint a fotó nagyjából 1927-bõl való. Lássuk:

A mai bejegyzésben 3 rövidhírt ismertetek a Szombathelyi Ujság c. lapból 1915 őszéről.

Az első cikk az október  24-ei lapszám 5. oldalán jelent meg:

Piri (vagy Piry) István községünkben született, életrajzát ebben a posztban mutattam be.

Egy régi bejegyzésben már írtam Püspöktamási 1929-es létrejöttéről. A folyamat azonban már korábban megindult (1927-ben biztosan). Erről tanúskodik a Vasvári Újság 1927. október 23-ai számában a 3. oldalon megjelent alábbi cikk, melyből megismerjük a püspöki falurész hivatalos álláspontját:

A mai bejegyzésben egy "adás-vevési szerződést" mutatok be, mely egyrészről a Kinsky-család, másrészről Rodler József és felesége között köttetett 1923-ban. A szerződésben szereplő szenttamási ingatlan a mai Kossuth u. 109. szám alatti telek. Az ügyletet Bányai Mihály vasvári ügyvéd intézte. Lássuk az iratot!

Vasmegyei Független Hírlap 1915. aug. 11-én a címoldalon közli "A 83-asok ujabb veszteségei"-t. A hadifoglyok között találjuk Antal János őrvezető Rábamolnári és Horváth János Rábapüspöki nevét. (Mást nem írtak róluk. A Vasvármegye ugyanezen a napon megjelent száma a 2. oldalon közölte a 83. gyalogezred veszteségeit, községünk vonatkozásában ugyanezzel a két névvel.)

A Szombathelyi Újság az augusztus 20-ai lapszám 5 oldalán közölte "Az egyházmegye a rokkant katonákért" c. cikket. Eszerint az augusztus 8-án tartott egyházi gyűjtés eredménye Rábaszenttamásról 43,9 Korona. (Rábahídvégről ugyanekkor 150 Korona folyt be.)

Ugyanez a lap aug. 25-én a 4. oldalon közölte az alábbi pályázatot: