Utoljára májusban volt bejegyzés a "száz éve történt" sorozatban, amit a jelen poszttal folytatok: két újságcikket mutatok be a Vasvármegyéből.

Először egy - kissé nehezen olvasható - hirdetményt találunk a napilap 1921. november 23-i számának 4. oldalán:

Ezt követően, a Vasvármegye 1921. december 3-i számában találjuk ezt a csendőrségi hírt (3. oldal):

Az Országos Széchenyi Könyvtárban gazdag gyászjelentés-gyűjtemény található, melyből több részletben - az elődtelepülések szerint - bemutatom azokat, amelyek községünkhöz köthetők. Először kezdjük a középső kisközséggel, Szenttamással, amely 1907-től a Rábaszenttamás nevet viselte.

Az első gyászjelentés is ez utóbbi időből való:

A hozzátartozók felsorolása alapján a hölgy a szenttamási haranglábat állítató Schaden Gusztáv anyósa volt. Van valakinek fotója a családról?

A másik szenttamási vonatkozású gyászjelentés a 19. századból való:

A mai bejegyzésben mintegy 7 hónap kihagyás után  folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat, aminek az előző része ide kattintva olvasható. A kihagyás oka részben a járványhelyzet (zárva voltak a könyvtárak), részben pedig az, hogy nem igazán volt a községünkkel kapcsolatos újságcikk 1921 első felében. Lássuk azt a keveset, ami mégis megjelent!

Először a Vasvármegye 1921. január 23-i számának egyik cikkében találkozhatunk Molnári nevével (4. oldal):

Elődeink - az oszkóiakhoz képest - rosszabb vásárt csináltak...

Az alábbi hirdetmény az április 24-i Vasvármegye 6. oldalán található:

A mai bejegyzésben azt nézzük meg, hogy ki volt községünk 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosa 1912-ben! (Valójában 1911-es adatokat tartalmaz a könyv, mivel a kéziratot 1911 októberében lezárták.) A könyv teljes címe ez:

A községünkkel kapcsolatos adatok ezen az oldalon találhatók. (Pirossal megjelöltem a vonatkozó sorokat.)

Veszteségnyilvántartás II.

A mai bejegyzésben azoknak az I. világháborús katonáknak a veszteségi adatait mutatom be, akik Szenttamáson - vagy az 1907 utáni névváltozat szerint Rábaszenttamáson - születtek. Nem voltak sokan... A forrás ezúttal is a Hadtörténeti Intézet és Múzeum adatbázisa.

Lássuk az adatokat:

A mai bejegyzésben a blog egyik olvasójától, Vánkos Györgyné Évától kapott családi fotókat mutatom be. Olvasónk édesanyja, Garami Istvánné született Babós Etelka egykor községünkben élt. Köszönöm a képeket és a róluk adott információkat! 

Az első - kissé szennyezett - kép dátuma ismert: Babós József Béke utca 31. szám alatt álló háza ugyanis 1954. április 19-én délután (1 óra után) égett le. Húsvéthétfő volt, szomorú nap a családnak... (Ritka, hogy egy leégett ház látványát megörökítik az utókornak!) Balról a második személy olvasónk nagyanyja, Babós Józsefné született Rodler Etelka, mellette pedig Sifterné Juliska néni (a Sifter-fiúk - Gyula és Zoltán - édesanyja). Jobbról pedig a kapulábat támasztja a tulajdonos, Babós József. A többieket esetleg felismeri valaki? A házat a leégés előtt ebben a bejegyzésben mutattam be. A bal sarokban Sifterék egykori háza látható.

Emlékeznek a kedves Olvasóim a kisunyomi Korchmáros-családra? (A szenttamási temetőkápolnában nyugszanak.) A Vasvári Múzeum állományában van néhány gyászjelentés, amely e család tagjairól szól, és amelyeket a múzeum igazgatója rendelkezésemre bocsátott. Ezeket mutatom be most.

1926-ban hunyt el a 92 éves matróna, kisunyomi Korchmáros Gáspárné, szül. szentgyörgyvölgyi Szép Julianna (máshol: Júlia). Ő a "mi temetőkápolnánkban" nyugszik:

A férj, Korchmáros Gáspár gyászjelentését ebben a posztban közöltem.

A plébániai feljegyzések szerint egy bizonyos Korchmáros Györgyike is a szenttamási temetőkápolnában lelt végső nyugalomra, de róla eddig semmilyen adatom nem volt. Eddig. Ő ugyanis a nemesi rangra emelt vasvári dr. Markovics Sándor felesége volt, egyúttal a fent említett Korchmáros Gáspárné lánya. A gyászjelentése szerint nem Szenttamáson, hanem Vasváron nyugszik. (A plébániai feljegyzést készítő plébánosunk tehát tévedett.)

A mai bejegyzésben egy községünkben született kántortanító minősítő lapját mutatom be.

Az illető Hegedűs István (1897-1978), aki Rábamolnáriban született, majd a tanítói oklevél megszerzését követően 4 éven keresztül, 1919 és 1923 között a rábaszenttamási katolikus elemi iskolában tanított.

Feleségével, Németh Ilona tanítónővel közös 1920-as fotóját lásd balra. (A kép forrása: Tausz István: Egervölgy 250 éve c. könyve. Egervölgy, 2007. 82. o.)

Az itt bemutatásra kerülő tanítői minősítő lap már a későbbi állomáshelyén, Egervölgyön készült 1937-ben. Lássuk!

Egy régi bejegyzésben - ebben - ismertettem a rábaszenttamási katolikus elemi iskola kántortanítói álláshirdetését. A közelmúltban a plébániánk iratai között - melyek már a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban vannak - megtaláltam a tanítóválasztás eredeti jegyzőkönyvét. Ebből kiderül, hogyan zajlott a választás, kik voltak a jelöltek, és milyen javadalmazásra számíthatott a tanító. Íme a jegyzőkönyv:

Mintegy fél év kihagyás után ma újra folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat. (A hosszú szünet oka, hogy 1919 tavaszán fontosabb események foglalták el a lapok hasábjait...) A sorozat előző része ide kattintva olvasható.

Elsőként a Vasvármegye című megyei újság 1919. április 13-i számának 3. oldaláról lássuk az "Ítélkezik a forradalmi törvényszék" című cikk végét. 3 bűnügy ítélethirdetésének közlése után ugyanis községünk neve is előkerül a 4. büntetőügyben:

A mai bejegyzésben néhány kérdést teszek fel - leginkább költőieket -, melyek a püspökmolnári római katolikus Szent Tamás templom múltjával kapcsolatosak, és egyelőre nincs rájuk válaszom. Hátha valakinek van a tisztelt Olvasók közül!

A templomunk átépítéseiről korábban írt (itt olvasható) bejegyzésben - plébániai feljegyzések alapján - azt írtam, hogy a templom oltárai 1731-ben készültek el.  Ugyanakkor a főoltár és a Mária-oltár nagyon eltérő stílusjegyeket mutat. A főoltár:

És a Mária-oltár:

A mai bejegyzésben 1918. decemberi és 1919. januári újságcikkeket ismertetek a Vasvármegyéből és a Szombathelyi Ujság című lapból. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

A Szombathelyi Ujság 1918. december 8-i számának 6. oldalán található ez a hirdetmény:

Az álláspályázat eredményes volt, az eredményről pedig a Szombathelyi Ujság (1919. jan. 8-án az 5. oldalon) és a Vasvármegye (1919. január 8-án a 3. oldalon) is beszámolt, lényegi különbség nélkül. Olvassuk most a Vasvármegye tudósítását:

Templomunk karzatának meghatározó eleme a középen található orgona. Ennek történetét a plébánián lévő feljegyzések alapján mutatom be.

A Magyar Távirati iroda 1932. október 22-én délben röpítette világgá a hírt, hogy elhunyt Rigó Zsigmond korábbi rábaszenttamási apát (helyesen: molnári apát és rábaszenttamási plébános):

Másnap a Zalamegyei Újság és a Vasvármegye is életrajzot közölt róla és a temetését is beharangozta, az utóbbi lap - hosszabb - cikkét itt közlöm (1932.10.23. 3. o.):

Nemrég írtam (ebben a bejegyzésben) a vasvári járás villamosításának 1928-as tervéről. A Vasvári Ujságban több olyan cikket is találtam 1928 őszén, amelyek ezzel kapcsolatosak. Ezeket ismertetem az alábbiakban.

A szeptember 16-i lapszám 2. oldalán ezt olvashatjuk:

A lap 1928. október 21-én ezt írta (2. oldal):

Ilyen címmel jelent meg a Kis Újságban egy cikk 1928. október 2-án, a 9. oldalon. Olvassuk csak:

A jelen bejegyzésben 1918 április újságcikkeket mutatok be. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

"Erősítsük sajtónkat" címmel jelent meg egy cikk a Szombathelyi Ujság 1918. április 21-i számának 3. oldalán. Ebben a keresztény sajtó megerősítéséért szállnak síkra. A cikk azoknak a neveit is felsorolja, akik a Központi Sajtóvállalat Rt. részvényeiből jegyeztek. Többek között:

Egy hónap elteltével ma folytatódik a száz évvel ezelőtti újságcikkeket bemutató sorozat: ma két újságcikket olvashatunk újra. (Az előző ilyen témájú poszt itt olvasható.)

Az egyik - a fontosabb - újságcikk egy hirdetés, ami a Vasvármegye című lap 1918. január 18-i számának 6. oldalán jelent meg:

A szomszédos Rábaszenttamás kocsmáját fél évvel korábban így hirdették meg, Rábapüspöki kocsmáját 1914 tavaszán pedig így. (A rábamolnári kocsma bérbe adási hirdetménye 1909-ből itt olvasható.)

Korábban már többször közöltem cikkeket a Harangszó című protestáns folyóiratból. Most a lap 1916. január 9-i számának 207. oldaláról ismertetek egy tudósítást, ami egy 1915 decemberi estélyről szól. Íme:

Ma folytatódik a száz évvel ezelőtti újságcikkeket bemutató sorozat.  (Az előző ilyen témájú poszt itt olvasható.) 

A cikkek a Szombathelyi Ujságból valók. A lap 1917. december 1-i számának 3. oldalán találjuk az alábbi cikket, amiben ugyan községünk neve nincs megemlítve, de a Katolikus Néppárt szervezkedésében szerepet vállaló apátplébánosunk neve igen:

Következzen két egymás alatti apróhirdetés ugyanezen újság 1917. december 5-i számából (4. o.):