Ahogy arról a múlt hétfői bejegyzésben beszámoltam, az első tanácsválasztásra (1950. október 22.) készülve a Magyar Függetlenségi Népfront meghirdette helyi programját, amit jelöltjeinek el kellett fogadni. A programot tartalmazó lapon 3 személyt már megneveztek, az alábbi szórólapról pedig a 4. tanácstag-jelölt neve is kiderült. A lap címe: A dolgozók jelöltjei a püspökmolnári tanácsválasztásokra.
Az 1949-ben elfogadott alkotmány alapján hazánkban létrejöttek a tanácsok, azaz a helyi igazgatás - nem önkormányzati, hanem centralizált és pártutasításos - szervei. A helyi tanácsokról szóló törvényt 1950. május 11-én fogadta el az Országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (a kollektív államfői testület) pedig a tanácsválasztást október 22-re tűzte ki. A választáson a formálisan létező Magyar Függetlenségi Népfront (MFN) jelöltjei indulhattak. E szervezetben már csak a Magyar Dolgozók Pártja rendelkezett tényleges hatalommal, mellette néhány "látszatpártocska" szerepelt. Az MFN a választást megelőzően minden településre programot dolgozott ki, melyet a Népfront jelöltjeinek kötelezően el kellett fogadniuk.
A frissen létrejött, és Püspökmolnárinak elnevezett nagyközségre az alábbi programot dolgozták ki (mely nyomtatásban is fennmaradt, és elérhető a Vasi Digitális könyvtár honlapján):
A levert forradalom után alig 2 évvel, 1958. augusztus 31-én munkásőr-találkozóra került sor a püspök(molnár)i malomnál. A megyében először nálunk... (Hogy miért itt, nem tudom. Esetleg tudja valaki?) Erről két Vas Népe-lapszám is beszámolt. Szöveges tudósítás olvasható róla a VN 1958. szeptember 2-i számának 3. oldalán:
Majd pár nappal később, a lap szeptember 7-i számában egy terjedelmes képriport számolt be az eseményről:
Tűzoltószerház épül
Ötven évvel ezelőtt nemcsak a vasúti hídon zajlott jelentős építkezés, de a falu központjában is. A tűzoltószerház építéséről a Vas Népe az 1963. augusztus 25-i lapszám 10. oldalán számolt be:
1972-ben ehhez építették hozzá a presszót, a boltot és a tejcsarnokot is magába foglaló épületegyüttest. (Korábban a molnári harangláb mellett volt a tűzoltók szerháza.)
Akinek van fotója a különálló tűzoltószerházról, kérem, tudassa velem!
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
Hídépítők
Ahogy egy korábbi bejegyzésben már írtam róla, 1963-ban elkezdték felújítani a második világháború utolsó heteiben a németek által megrongált molnári vasúti hidat. A hídépítők munkájáról, itteni mindennapjairól számol be a Vas Népe 1963. augusztus 23-i számának 5. oldalán megjelent Hídépítők című cikk:
Gyémántlakodalom Püspökmolnáriban
A 60. házassági évforduló ma is meglehetősen ritka esemény, különösen az volt évtizedekkel ezelőtt, amikor rosszabb életkörülmények és egészségügyi viszonyok között éltek az emberek. 50 évvel ezelőtt Püspökmolnáriban mégis sor került egy ilyenre, ahol a házastársak 1903-ban mondták ki a boldogító igent.
A jeles évfordulóról a Vas Népe is beszámolt (1963. augusztus 22. 8. oldal):
Az 50 éve történt események után most nézzünk egy kicsit régebbi hírt, amely aktuális. 1949. augusztus 11-én jelent meg a Vasmegye című lap 4. oldalán a községi kultúrház építésével kapcsolatos alábbi hír:
Az átadott kultúrházban - amit akkor Béke kultúrotthonnak hívtak - színdarabokat is mutattak be, és filmeket is vetítettek.
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
Megemelték a vasúti hidat
Ötven évvel ezelőtt, 1963 augusztusában javában folyt a németek által megrongált püspökmolnári vasúti híd (kép róla itt) felújítása. Ennek egy érdekes momentumáról számolt be a Vas Népe az augusztus 8-i szám címlapján. (A szöveg a kép alatti "tovább" feliratra kattintva olvasható.)
A falu korszerűsítéséért
Az akkor és most sorozatomban már foglalkoztam a molnári kocsma és bolt épületével (ebben és ebben a bejegyzésben). 1963. augusztus 7-én a Vas Népe 5. oldalán "A falu korszerűsítéséért" című cikkben mutatták be a frissen átadott földművesszövetkezet (a későbbi ÁFÉSZ) kocsmát és boltot is magába foglaló üzletházát.
Tolószolgálat
Ötven évvel ezelőtt, 1963. augusztus 6-án jelent meg a Vas Népében (3. oldal) az alábbi cikk, melynek története Községünk közelében, a vasúton játszódik, egyik szereplője pedig a vasutas Tölgyessy Zsigmond.
A püspökmolnári filmszínház műsora 1963. augusztusából
Egy igazi kultúrtörténeti csemegére akadtam a kutatásaim során, melyet most - az Ötven éve történt c. új sorozatom első darabjaként - megosztok a Tisztelt Olvasókkal.
Mint azt a helybeliek (főleg a 30 fölöttiek) tudják, egykoron rendszeres filmvetítésre került sor a községi kultúrházban. E helyi mozi műsora 1963 augusztusából a Berzsenyi Dániel Könyvtár aprónyomtatványai között fennmaradt. Megtudhatjuk belőle, milyen filmeket és mennyiért nézhettek helyben szüleink, nagyszüleink. Íme:
Miután 1956-ban átépítették a püspöki malmot, kapacitása megkétszereződött, jobb minőségű lisztet állított elő. Ilyentájt pedig a malom mindig felkészült az új gabona fogadására.
Erről szól egy 1958-as újságcikk a Vas Népe hasábjairól (1958. július 10., 3. oldal):
A malom 1924-es leégéséről itt írtam.
A malom 1956-os átépítésének rövid beszámolója itt olvasható.
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
A Kistenyésztők Lapja 1985. évi 6. száma - mely két oldalas képriportban mutatta be a püspökmolnári szarvasmarha-tartást (ezt ebben és ebben a bejegyzésben közöltem) - több cikkben foglalkozott a Vas megyei nyúltenyésztéssel is. Írtak pl. egy szombathelyi, egy salköveskúti és egy rábasömjéni tenyésztőről, továbbá egy 3/4 oldalas cikket közöltek egy püspökmolnári nyúltenyésztő családról "Ródlerék nyulai" címmel. Az alábbiakban ezt közlöm.
Járási tűzoltóverseny volt Püspökmolnáriban - ezzel a címmel jelent meg egy terjedelmes tudósítás a Vas Népe című megyei lap 1957. június 14-i számának 5. oldalán.
50 évvel ezelőtt, 1963 nyarán a Rábán új híd épült a németek által 1945-ben megrongált vasúti híd helyett. A munkálatok során azonban egy tragikus haláleset történt, melyről a Vas Népe című megyei újság június 9-i száma a 10. oldalon az alábbiak szerint számolt be:
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! Ott egyébként jelenleg 29 fotó is megtekinthető!
Ebben a bejegyzésben folytatom a Kistenyésztők Lapja című újság 1985. évi 6., júniusi számában megjelent képriport közlését, a 9. oldal tartalmával. (A cikk első felének képei itt tekinthetők meg.)
A vonatok indulási időpontja községünk utazóközönsége számára régóta problematikus. Ennek ékes példája az alábbi újságcikk, mely a Vasmegye című lapban jelent meg 1949. május 26-án a 4. oldalon:
Egykor községünkben rendkívül népszerű volt a tekézés. A püspöki és a molnári kocsmákban, de még némely falusi portán - pl. Komáromiéknál, a Kossuth u. 128 alatt, a szilvafák között - is gurult a golyó. A sok gyakorlás pedig előbb-utóbb versenyzéshez vezetett.
Egy ilyen tekeversenyről szól a Vas Népe 1959. május 22-i számának 6. oldalán megjelent rövidhír:
Akinek van a birtokában olyan fotó, mely Püspökmolnáriban készült tekézés alkalmával készült, kérem, juttassa el hozzám!
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
A Kistenyésztők Lapja című újság 1985. évi 6., júniusi száma több Vas megyei témájú cikket közölt. Ezek közül az egyik egy 2 oldalas képriport, mely A szarvasmarha Püspökmolnáriban címmel a lap 8-9. oldalán jelent meg. Ennek első felét teszem közzé a mostani bejegyzésben. Igazi kordokumentum a '80-as évekből, amikor a mezőgazdaság országosan - és községünkben is - a fénykorát élte!
Egykor községünkben nagy hagyománya volt a vöröskeresztes mozgalomnak. A helyi vöröskeresztes szervezet 1953-ban alakult meg, élén egy 7 tagú vezetőséggel. A szervezet első titkára Gyarmati Istvánné lett, aki 10 évig látta el a vezetői feladatokat. A vöröskereszt egészségügyi és közlekedésbiztonsági tanfolyamokat szervezett, véradónapokat tartott, szabás-varrás tanfolyamot indított, stb. (Részletesebb bemutatása majd egy következő bejegyzés témája lesz.) Munkáját olyan jól végezte, hogy már a működése 3. évében mintacsoporttá akarták átszervezni. Erről szól a megyei szervező Gyarmatinéhoz intézett levele:
