A mai bejegyzésben folytatom a Szilassy Jánosnétól, Juci nénitől kapott képek közzétételét. Ezúttal iskolai képek következnek. Lássuk őket!

A fenti képen az első sorban Szalai Ferenc tanár (jobb oldali) és egy vidéki kollégája látható a gyerekek körében. Juci néni lánya, Szilassy Erzsébet a középső sorban jobbról a 2. Az első sorban a bal szélső Körhöcz Ilona, mögötte Sipos Anna,mellette Varga Csaba, majd Kovács Márta. A felső sorban jobbról a 2. Kiss Zoltán, a 4. pedig Varga Károly, az 5. Kiss Imre, a bal szélső Kiss Pista bácsiéknál őrzőgyerek volt. Az első sorban balról a 4. Hujber Anikó, Szalai tanítótól jobbra pedig Horváth Judit ül. Az osztály tablóképét itt közöltem, ahol a teljes névsor olvasható.

A mai bejegyzésben két 50 évvel ezelőtti újságcikket ismertetek. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első újságcikk a Vas Népe 1967. május 17-i számának 6. oldalán olvasható. Így szól:

A másik újságcikk szintén a megyei napilapban, a június 2-i lapszám 4. oldalán olvasható. Ebben több püspökmolnári fiatal is említve van:

Bizonyára feltűnt a kedves Olvasóknak, hogy mostanában több bejegyzésben foglalkoztam a helyi evangélikusokkal. Ennek az az oka, hogy több olyan újságcikkre akadtam rá, amiben róluk írtak, ezeket pedig közzéteszem itt a blogon.

Az alábbi beszámoló a Harangszó című folyóirat 1911. április 2-i számának 6. oldalán jelent meg. A címében megfogalmazott ünnep természetesen nem az egész falu ünnepe, hanem csak a helyi evangélikusoké. A cikk így szól:

A mai bejegyzésben községünk vasútállomása (Molnári, Rábamolnári, majd Püspökmolnári) állomásfőnökeinek névsorát közlöm, néhány esetben életrajzi adatokkal kiegészítve. A nevek előtt pedig egy rövid leírás olvasható.  A névsor forrása a Százéves a vasútigazgatóság Szombathelyen 1895-1995. c. könyv (főszerk.: Kövér István) III. kötet 122-124. oldal.

Rögtön a bevezetőhöz tennem kell egy pontosítást: az állomás már a vasútvonal megnyitásától (1865) üzemel, 1866-ból pl. egy alaprajz is fennmaradt róla.) 

Lássuk az állomásfőnököket a könyvből - a bejegyzés végén azonban ezekhez is tennem kell kiegészítéseket:

A mai bejegyzésben ismét egy olvasónktól kapott fotókat teszek közzé. Lasics Jánosné (Kati néni) osztotta meg velünk családi képeit, amit ezúton is köszönök! Lássuk a képeket!

Az első képen Németh Vince családját látjuk: középen áll Kati néni nagyapja, Németh Vince (szül. 1902), mellette az 1908-ban született felesége, a bal szélen hátul pedig Kati néni dédanyja, Herényi Józsefné (1879-1970), elöl pedig a gyerekek: a jobb szélen Németh Lajos (Kati néni édesapja, szül. 1929), mellette Németh Imre (szül. 1935), majd Németh István (szül. 1938), aztán az 1940-ben született Németh Mária (ma Jákfalvi Lajosné, az egyedüli élő testvér), végül Németh Ferenc (szül. 1945).

A következő fotón a Németh-testvéreket látjuk: balról jobbra Németh Imre, Németh Lajos, Németh Vince, Németh István, a jobb szélen egy ismeretlen személy (katona):

A mai bejegyzésben a Harangszó című evangélikus folyóirat 1924. február 3-i számának 47. oldalán megjelent egyik cikket teszem közzé. Megtudhatjuk belőle, hogy milyen ünnepélyeket tartottak a rábaszenttamási evangélikus 1923 folyamán.

Olvassuk csak:

A mai bejegyzésben három 75 évvel ezelőtti újságcikket mutatok be a korabeli megyei lapból, a Vasvármegyéből. (A sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Az első a lap 1941. december 2-i számának 8. oldalán megjelent hirdetés:

A mai bejegyzésben 6 régi fotót teszek közzé, melyet olvasónk, Horváth Rita küldött a blog számára. Ezúton is köszönöm neki a képeket és a hozzájuk írt információkat!

Balra Csejtei Lajos (1938-1992) és Bencsik Etelka (1941-) esküvői képét látjuk.

Etus néni Bencsik Károly és Németh Karolin idősebbik lánya, egyben Rita nagymamájának unokatestvére.

A lenti képen Molnár Róbertné (1965-1990) szül. Horváth Ilona (Ica) és egy ismeretlen kislány látható, a kép a Dózsa György u. 17. számú ház udvarán készült. Horváth Ilona olvasónk nagynénje és a keresztanyja volt, 4-5 éves lehetett a képen.

A jelen bejegyzésben folytatom a régi fényképek közzétételét. Ma a Pásti Imréné Rózsi nénitől kapott fotók 2. részét mutatom be. Lássuk!

Először egy 1935-36-ból való családi csoportképet látunk, ami a Szigeti-ház (a Petőfi utca keleti oldalán állt) hátsó udvarán készült, középen a szülőkkel (Rózsi néni nagyszüleivel), körülöttük a gyerekekkel.

Felső sor, balról jobbra: Németh Gyula (1899-1977), Németh Mária (1901-1961), ifj. Németh János (szül. 1900)

Alsó sor, balról jobbra: Németh Anna (1903-1967, helyettes postásként is dolgozott), Németh Jánosné szül. Bakó Mária (1870-1958), Németh János (szül. 1867), Németh Rozália (1907-1989, Rózsi néni édesanyja).

Hosszú szünet után folytatódik a régi újságcikkeket, bulvárhíreket bemutató sorozat, ma a millennium évének híreit nézzük meg a Vasvármegyéből . (1895 újságcikkei itt olvashatók.)

Egy árverési hirdetményt találunk a Vasvármegye február 13-i számában (6. oldal):

Még egy árverés (Vasvármegye 1896.03.22. 8. o.):

A mai bejegyzésben újra régi fotókat teszek közzé. Az itt látható képeket Nagy Dezsőné, Juci nénitől kaptam, akinek ezúton is köszönöm a segítségét!

A fenti kép valószínűleg egy szüreti mulatság alkalmával készült a molnári (későbbi Vadalma-) kocsma előtt 1925 körül. A helyszínre a kép bal felső sarkában lévő "(BOR, SÖR) ÉS PÁLINKA MÉRÉS" feliratból következtethetünk. 

Ülnek: balról a 2. Bódis György, a 3. Szabó Vilma, a 4. Békefi Gyula, az 5. Piri Matild (Marton Anna édesanyja)
Középső sor balról a 3. (középen): Kovács (Bíró) Ferenc (az apja községbíró volt), a 4. (jobb szélen) Varga György
Felső sor balról a 2. Tóth Ilona, a 4. Tóth Sándor kovács, 5. Ács Klára, 6. (jobb szélen) Kiss István
A képet tartó szürke kartonpapír hátulján halványan olvasható bélyegzőlenyomat szerint Bendei (?) István szombathelyi fényképész felvétele.

Későbbi szüreti felvonulásokon készült képek láthatók ide kattintva.

A mai bejegyzésben az 1924-es kiadású Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára című kötetből mutatom be az első összevonás előtti 3 kisközséget, Rábamolnárit, Rábaszenttamást és Rábapüspökit. A vonatkozó adatok a könyv 1261-1262. oldalán vannak.

Megtudjuk belőle, hogy az adott kisközség (kk.) melyik vármegye (vm.) mely járásában (j.) található, hány lakosa van (lak.), hol van az illetékes körjegyző (kjző) és anyakönyvvezető (akv., esetünkben Rábahidvégen), mely törvényszék (trvszék) ítélkezik a falu ügyeiben (ez a szombathelyi járásbíróság), hol van a legközelebbi állampénztár, csendőrőrs (cs.ö.), vasútállomás, posta és távíró (ez utóbbi 3 Rábamolnáriban). Ezeket az adatokat németül is közölték. Majd a földbirtokosok, iparosok és kereskedők címtára következett.

Nézzük elsőként Rábamolnári adatait a kötetből:

Kedves Olvasók! Az évek során sok olyan fotó került hozzám, amelyekről esetleg már nem is tudjuk, kiket ábrázol (vagy legfeljebb csak 1-2 embert ismerünk fel róluk), és egymástól is eltérő témájúak, így legfeljebb egy szöveges bejegyzés illusztrációjaként használhatnám fel őket. Úgy döntöttem, hogy egy új (rendszertelenül jelentkező) sorozat keretében, amolyan "vegyes felvágottként" teszem közzé őket. (Úgy, ahogy az egyik kedvenc blogom, a Ritkán látható történelem is teszi a Napi érdekes c. sorozatában - csak itt nálam kevesebb kép lesz egy-egy bejegyzésben.) Hátha valaki felismeri a fotón szereplő személyeket, vagy valakinek van hasonló fényképe, ill. kapcsolódó története, amelyek alapján egy eseményt rekonstruálni lehet.

A sorozat első, mai bejegyzésében Vincze Imrétől kapott fotókat mutatok be - akinek ezúton is köszönöm a képeket! 

Mulatság (talán szüreti?) az egykori Vadalma-kocsma udvarán 1935 előtt. Balról a 2. ülő nő (fekete kendőben) Vincze Imre ükanyja, Kiss Istvánné.

A mai bejegyzésben 2 olyan újságcikket közlök, amelyek kereken 50 évvel ezelőtt, 1966. június 29-én jelentek meg a Vas Népe c. megyei napilapban.

Az első cikk "Körúton a falusi spartakiád járási döntőin" címmel e lapszám 4. oldalán jelent meg. A tudósítás így kezdődik:

Majd a vasvári járás eredményeivel eképpen folytatódik a cikk

1778. június 6-án kelt az a feljegyzés, melyben Steph. Eőry (azaz Őri István) földmérő (mérnök) igazolja, hogy Püspöki község lakói mekkora jobbánytelken gazdálkodnak, ebből mennyi a szántóföld és a rét. Az alábbiakban ezt az - eredetiben is jól olvasható - mintegy 240 éves iratot mutatom be..

Így néz ki:

Először 1940-ben, Hóman Bálint minisztersége idején mondta ki törvény a 8 osztályos általános iskola bevezetését, amit felmenő rendszerben léptettek életbe. Emiatt sok felnőtt - főleg vidéken - évtizedekig csak 6 elemis végzettséggel rendelkezett. Az ő képzésük biztosítására született meg a "dolgozók esti vagy levelező oktatása", mai kifejezéssel az iskolai felnőttoktatás. Ennek keretében tehát esti vagy levelező tagozaton szerezhettek 7-8. osztályos végzettséget a felnőttek. Községünkben az 1959/60-as tanévben indult meg ez a képzés, a helyi általános iskolai pedagógusok közreműködésével. 

A kéziratos Falukrónika szerint az első tanévben 11-en végezték el a 7. osztályt: Babos József, Hajas László, Krancl János, Nagy Károly, Németh József, Pápai László, Piri Mihály, Sidlovszky János, Szalai Vince, Szanyi Antal és Szemes Dezső. Az 1960/61-es tanévben 8. osztályos képzés indult, melyen Hajas László, Horváth István, Krancl János, Kiss Valéria, Major István, Nagy Károly, Pápai László, Piri Mihály, Szalai Vince, Szanyi Antal, Sidlovszky János és Somogyi István tanultak.

Az első 2 tanév résztvevőiről és tanáraikról ezt a galériát tartalmazza a Falukrónika:

A mai bejegyzésben 50 évvel ezelőtti újságcikkeket ismertetek a Vas Népéből.

Az első cikk a megyei napilap május 8-i számának 4. oldaláról való. Eszerint május 5-én Vas Megye Tanácsa a társadalmi munkában való részételért a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát adományozta - többek között - az alábbi személyeknek: Móré György, Antal János, Simon Kálmán, Hantzl (?, talán Kranczl) János püspökmolnári lakosoknak. (A vasvári járásban 12-en kapták meg ezt a kitüntetést, ennek harmada püspökmolnári volt.) A társadalmi munka szervezéséért pedig a Kiváló Társadalmi Munkáért feliratú emlékplakettel jutalmazta a megyei tanács a püspökmolnári úttörőcsapatot.

Az alábbi cikk a május 11-i lapszámból való (3. oldal). A kép jobb alsó sarkában található nyilakra kattintva a szöveg nagyítható:

A cikkben említett épületet itt mutattam be.

A reformáció elterjedése után, a 17. század első felében az evangélikus püspökök sorra felmérték parókiáik anyagi és erkölcsi-szellemi állapotát. Térségünkben Kis Bertalan püspök végezte ezeket a vizitációkat. A Sopron megyeiek után 1633-ban a vasmegyei gyülekezeteket látogatta végig. Így kerültek sorra: Nemeskér, Nagygeresd és Czirák után Guar (azaz: Gór), Hegyfalu, Zsédeny, Vámoscsalád, Szentivánfa, Nick, Csánig, Trestyénfa, Répceszentgyörgy, Alsószeleste, Sömjén, Nagyölbő, Csénye, Ikervár, Peczel (azaz: Pecöl), Kopácsi, Szentlénárd (ma Szentléránt, Sorkifalud része), Rábahidvég, Szenttamás, Rábakovácsi, Felsőpaty.

A szenttamási parókia látogatásáról részletesen olvashatunk Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története c. művében (Sopron, 1924. 282-283. o.). Ezt a részt idézem:

"Kis Bertalan püspök 1633. ápr. 20-án tartott itt egyházlátogatást, amikor Meszlényi János volt a lelkész s a tekintélyesebb nemesek és patrónusok Babos Balázs táblabiró (megyei esküdt), Szayki (Rayki) Péter, Babos Imre, Péchy János, Bernáth Bálint és Molnáriból Jakabffy Ferenc. A gyülekezet két filiája Molnári és Püspöki. A lelkész felpanaszolta, hogy "Molnáriban sok hajduság vagyon, kik az lélekkel való szitkot igen continuálják."

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam Molnári földesurait 1767-ből, most pedig a korabeli urbáriumból a jobbágyokat mutatom be. Lássuk, kik éltek és adóztak Molnáriban Mária Terézia királynő úrbérrendezésének idején!

A mai bejegyzésben néhány újságcikket mutatok be 1929 márciusából a Vasvári Ujságból (VU; a korban rövid u-val írták a nevét). Az első a március 3-i lapszám 3. oldalán jelent meg:

A témáról egyelőre részleteket nem tudok.

Az 1929-es év nagy helyi eseménye a közigazgatásban zajlott. Ebben a régi bejegyzésben már ismertettem Püspöktamási létrejöttének körülményeit, ebben a posztban pedig arról írtam, hogy Rábapüspöki hogyan küzdött az egyesítés ellen. Hiába, a falut ugyanis összevonták Rábaszenttamással. Az új településnek pedig választott tisztségviselőkre volt szüksége, ezért kiírták a községi választásokat (VU 1929.03.10. 3. oldal):