Nem akárki tette tiszteletét 1964-ben községünkben: az akkori kollektív államfői testület második embere, Kisházi Ödön elnökhelyettes. A látogatásról szóló tudósítás természetesen a címlapon jelent meg a Vas Népe 1964. február 6-i számában:

A vasvári járásról szóló sporttudósítás jelent meg a Vas Népe című megyei napilap 1964. február 5-i számának 6. oldalán, mely több püspökmolnári adatot is tartalmaz:

Majd a cikk a körzetek eredményeit mutatja be. Püspökmolnári eredményeiről ez a részlet tájékoztat:

A Vas Népe című megyei napilap 1964. január 30-i számának 8. oldalán az alábbi rövid tudósítás volt olvasható:

Fogalommagyarázatok:

A mai bejegyzésben két tudósítást közlök, mindkettő egy-egy tragédiáról szól - a műfaj szabályai szerint röviden, lényegre törően, csak a tényeket ismertetve. A közös bennük mindössze az, hogy mindkettőt január 26-án adta ki a Magyar Távirati Iroda.

Az első hír az MTI 1933. január 26-i tudósításában szerepel:

Érdekes, hogy a cikk még rábapüspöki lakosokat említ, holott akkor már pár éve Püspöktamási volt a falu neve.

A második rövidhír egy tragikusan végződött balesetről szól, mely az előzőhöz képest 4 évvel később, 1937-ben történt.

A fenti címmel jelent meg egy olvasói levél a Vas Népe 1960. január 19-i számának 5. oldalán. Szerzője (a közelmúltban elhunyt) Horváth István püspökmolnári lakos. Sorai az illetékesek egymásra mutogatásáról - és a szocializmus zavarairól... - árulkodnak, miközben a vasútállomásra vezető bekötő utat sártenger borítja:

Az 1886-os bulvárhírek után nézzük, miről szóltak a hírek községünk vonatkozásában 1887-ben! Ehhez a korabeli megyei napilap, a Vasmegyei Lapok (VL) cikkeit veszem alapul.

A lap február 3-i száma (3. oldal) arról tudósít, hogy Molnáriban - és több másik községben - lépfene-esetek fordultak elő. Ugyanezen az oldalon, de egy másik cikkben az olvasható, hogy "Pollák József molnárii lakós nevének Polgárra (...) magyarosításáért folyamodott".

A VL február 20-i számának 2. oldalán ez áll: "Felülfizettek február 6-án a vasvári népkönyvtár javára rendezett estélyen: (...) Győri Kálmán gazdatiszt (Szent-Tamás) 70 kr." 

A lap március 3-i száma (3. o.) a vasvári tűzoltó egylet február 20-án tartott táncvigalmán felül fizetettek névsorát közli. Benne találjuk (a később a szenttamási temetőkápolnában eltemetett) Korchmáros Gáspárt 90 krajcárral, Győry Kálmánt (Szent-Tamás) 50 krajcárral, és Slamadinger Jánost (Szent-Tamás) 20 krajcárral. Ki lehetett Győry Kálmán, Slamadinger János és a fent említett Pollák József? Tudja valaki?

Bűnügyi hír olvasható a március 13-i lapszám 2. oldalán:

Vajon az említett Eder Ferenc az 1877-ben elhunyt Paál Sándor utódja volt?

A március 20-i lapszám 3. oldalán a vasvári izraelita jótékony nőegylet táncmulatságán ismét a felül fizetők között találjuk Győri Kálmánt Szent-Tamásról 70 krajcárral. (Szeretett mulatni az úr - és pénze is volt hozzá...)

Árverési hirdetményt közöl a VL április 17-i száma a 4. oldalon:

Mint lokálpatrióta, és mint településmarketing tanfolyamot végzett ember is mindig örülök, ha Püspökmolnáriról (és más településekről) egy jó reklámértékű leírást olvashatok. Ilyeneket tartalmaz a negyedévente megjelenő Helyi Érték c. folyóirat, melynek első számát - a benne szereplő, Püspökmolnáriról szóló írással együtt - egy tavaly nyári bejegyzésben bemutattam. Az Éles Krisztina főszerkesztő által jegyzett magazin most egy 2014-re szóló kalendáriummal jelentkezett, melyben Palkó Zsolt 3 oldalas, képekkel illusztrált írása mutatja be Püspökmolnárit.

Mivel talán kevés emberhez jutott el a nyomtatott változat, ezért közzéteszem itt a blogon a községünkről szóló oldalakat:

Az 1885-ös bulvárhírek után nézzük, miről írt községünk kapcsán a Vasmegyei Lapok (VL) című megyei újság 1886-ban.

Január 28-án a lap 2. oldala közli az "Alispáni jelentés a megye állapotáról a lefolyt évnegyedben" c. beszámolót. Ebben az olvasható, hogy "Szt.-Tamáson 3 szarvasmarha lépfenében hullott el."

A VL március 7-i száma a 3. oldalon ismerteti "A Rába-Hidvégen február 17-én rendezett "Harmonium" bálban felül fizettek" c. tudósítást. Benne megtaláljuk Princz (!) József állomásfőnököt (Prinz Gyula apját), aki 1 Ft-ot fizetett a belépődíjon kívül adományként.

Május 2-án a Vasmegyei Lapok 3. oldalán ezt a hírt olvashatjuk:

Az ifjú Pál gróf 1874-es adományáról a szenttamási katolikus elemi iskola javára ebben a bejegyzésben írtam.

Május 9-én egy igazi bulvárhírt közöl a VL a 9. oldalon:

Községünk a századelőn a rábahídvégi körjegyzőséghez tartozott, így annak vezetője Rábapüspöki, Rábamolnári és Rábaszenttamás jegyzője is volt. Száz éve hunyt el az akkori körjegyző, Kovács Kálmán, akinek temetéséről szól a Vasvár és Vidéke című újság 1913. december 14-i számának cikke a 2. oldalon:

1913 őszén nemcsak a Rába-híd várható építéséről szóltak a hírek térségünkből, hanem sok minden másról is. A mai bejegyzésben 3 rövidhírt teszek közzé 1913 végéről. Önállóan nem érnének meg egy bejegyzést, ezért csoportosítottam őket. Mindhárom a Vasvár és Vidéke (VV) című járási lapban jelent meg.

Az első cikk a VV szeptember 21-i számának 2. oldalán olvasható:

Kinszky (helyesen: Kinsky) gróf Festetics György veje volt, aki György gróf lányát, Georginát vette feleségül, és a molnári birtokot ők kapták meg.

A következő cikket a járási lap szeptember 28-án közölte a 2. oldalon:

Egy 3 héttel korábbi bejegyzésben bemutattam a helyi tűzoltó egyesület megalakulásának körülményeit. Az első időkben a szervezet működése viszonylag jól dokumentáltan fennmaradt - köszönhetően a Vasmegyei Lapok című megyei újságnak (VL). Az újságcikkek alapján az alábbiakban bemutatom a szervezet működését 1890-92 folyamán.

1890-ből két újságcikk maradt fenn, ami számunkra érdekes. Az első a VL június 12-i számának 2. oldalán:

Egy december 18-i újságcikk (3. oldal) pedig a januárra tervezett farsangi táncvigalomról ír:

A mai bejegyzésben két Rábamolnárihoz kötődő bűncselekményről lesz szó 1921-ből. Mindkettőről a Magyar Nyugat című újság írt. Az elsőről a lap december 2-i számában olvashatunk:

A második nem községünkben történt, hanem Körmenden, az elkövetője viszont rábapüspöki illetőségű volt. A Magyar Nyugat 1921. december 11-i számának 5. oldaláról idézek.

Az 1960-70-es években élénk kulturális élet folyt községünkben, melyből több szervezet is kivette a részét. Ennek egyik bizonyítéka az a két újságcikk, amely arról számol be, hogy 1961 őszén egy időben két színdarabot is tanultak községünkben. (Talán a kultúrház meghirdetett bővítésének hatására?)

Az első tudósítás a Vas Népe c. megyei napilap 1961. november 28-i számának 4. oldaláról való: 

A másnapi lapszám 4. oldalán pedig ez jelent meg:

A közelmúltban egy igen érdekes beharangozóra bukkantam a Vas Népe c. megyei napilap 1960. évi november 25-i számának 4. oldalán: 

Kicsit kételkedve, de nagy meglepődéssel olvastam az írást. Mivel aznapi lottósorsolásról írtak benne, ezért hihetőnek tűnt a közölt információ.

A megyei napilap november 26-i száma a kihúzott nyerőszámokat közölte (2. oldal):

A két, 1961 októberi rövidhír után ezúttal két novemberi, Püspökmolnárival kapcsolatos beszámolót teszek közzé a Vas Népéből. Az első, a sportpálya öltözőjével kapcsolatos hír a novembver 23-i lapszám 4. oldalán jelent meg:

A másik rövidhír a Vas Népe 1961. november 24-i számának 4. oldalán jelent meg:

A kiegyezés után általános gazdasági fellendülés következett be, ami hamarosan vidéken is éreztette hatását. A földművesek is egyre több anyagi javakra tettek szert, aminek a védelméről gondoskodni akartak. Így egyrészt biztosító egyesületek, másrészt tűzoltó egyletek alakultak. A mai bejegyzésben a helyi önkéntes tűzoltó egyesület megalakulásának körülményeiről írok a korabeli megyei újság cikkei alapján.

Elsőként Molnári község ismerte fel a tűz elleni védekezés lehetőségét, ill. tudott ehhez anyagi fedezetet biztosítani. Ezt igazolja a vármegye köztörvényhatósági bizottságának 1888. február 6-án de. 10.00-kor kezdődő közgyűlési napirendjének 34. napirendi pontja (Vasmegyei Lapok február 2. 2. oldal):

A Vasmegyei Lapok (VL) híradása szerint a június 5-én Geregyében tomboló tűznél a megyebizottsági jóváhagyással vásárolt fecskendő jó szolgálatot tett.

A szomszédos Zsennyében ekkor már működött tűzoltó-egyesület, így bizonyára eleink is látták, hogy egy felkészült önkéntes tűzoltó hatékonyabban tud megküzdeni a "vörös kakassal", mint egy lelkes amatőr. Ezért összefogott Molnári, Szenttamás és Püspöki lakossága, és önkéntes tűzoltó egyletet alapítottak (ahogy Rum és Hídvég lakói is). Erről a Vasmegyei Lapok 1888. augusztus 2-i száma tudósít:

Az 1884-es bulvárhírek bemutatása után nézzük, hogy a következő évben mit írt a korabeli újság (azaz a Vasmegyei Lapok) községünk vonatkozásában:

Az első hír a január 15-i lapszámban olvasható. A 2. oldalon megtudjuk, hogy külföldre szóló útlevelet nyert többek között Biró Gyula püspöki lakos.

Február 26-án azt olvashatjuk, hogy - az eddig bérházban működő állami iskola számára - állami pénzből új iskola épül Molnáriban. Ám mivel a helyi iskola a korban nem Molnáriban, hanem Szenttamáson működött (és nem egy állami, hanem két felekezeti iskola volt), így ez nyilvánvaló tévedés. Talán a Zala megyei Molnáriról lehet szó... De akkor meg mit keres a Vas megyei újságban?

Az első, ténylegesen községünkhöz kapcsolódó hír - méghozzá egy vérbeli bulvárhír - a lap március 15-i számának 2. oldalán jelent meg:

Az evangélikus tanító jelentős szerepet játszott a szenttamási dalárda működése során, sírjának fotóját ebben a bejegyzésben közöltem.

A nyár folyamán jégeső okozott kárt térségünkben (VL augusztus 9. 3. o.):

Megőrző helyet a püspökmolnári állomáshoz!

Bár már 1961-ben megígérték az illetékesek, hogy kerékpár-megőrző épül a püspökmolnári vasútállomás mellé (erről újságcikk is íródott), de az épület 1963 novemberére se készült el... Ekkor egy - a fenti címmel megjelent - olvasói levél hívta fel erre a figyelmet (Vas Népe 1963. november 5. 4. oldal):

A II. világháború után sok évből írtam már bejegyzést, de 1961-ből még nem. Ezt most pótolom. Két rövid újsághírt teszek közzé 1961. októberéből.

Az első cikk, mely az 1949-ben átadott kultúrház bővítéséről szól, a Vas Népe október 20-i számának 7. oldalán jelent meg:

A másik pedig október 27-én, a Vas Népe 4. oldalán jelent meg:

Az 1883-as bulvárhírek bemutatása után nézzük meg, mit írt az újság (a Vasmegyei Lapok) községünk vonatkozásában 1884-ben!

Elsőként a Déli Vasút közzétett menetrendjében szerepel Molnári állomás neve:

Július elején a menetrend jelentősen módosult, az alábbiak szerint: