Ebben a korábbi bejegyzésben bemutattam egy beszolgáltatási lapot 1948-ból. Ma ehhez kapcsolódó dokumentumokat mutatok be, amelyeket ugyancsak a Püspökiben élt Józsa Béla lányától, Józsa Esztertől kaptam. 

Elsőként egy felhívást - de a tartalma szerint inkább felszólítást - láthatunk 1947-ből. Az utolsó két mondata különösen fenyegető volt...:

Következzen egy felhívás 1951-ből, amely még aznapi teljesítést írt elő! Az utolsó mondata ennek is tanulságos...

Az 1921. évi LIII. törvénycikk, a testnevelési törvény értelmében minden olyan 12 és 21 év közötti magyar fiatal (fiú), aki nem járt iskolába (ahol is kötelező volt a testnevelés), köteles volt hetente egy bizonyos óraszámot gimnasztikai gyakorlatokkal tölteni. Ez a törvény fektette le az alapjait a leventemozgalomnak, amely a Honvédelmi Minisztérium irányításával a katonai előképzést szolgálta (kijátszva ezzel a trianoni békeszerződés katonai korlátozásait). Ennek alapján jöttek létre országszerte a levente egyesületek, amelyek a testnevelés mellett nagy hangsúlyt fektettek a fegyelemre és a valláserkölcsi nevelésre is.

Az alábbiakban a községünkben működő Levente Egyesület megalakulását mutatom be:

A mai bejegyzésben egy olyan fekete-fehér légifelvételt teszek közzé, amely 1972. szeptember 14-én készült falunk felett 1970 méteres magasságból, közepesen párás időben. A film típusa Ilford FP, a kamera típusa RC-8 volt. A fotó megrendelője a Kartográfiai Vállalat volt, megtalálható a fentrol.hu oldalon.

A felvétel egészben így néz ki:

A falu a kép bal szélén látható, középen a Rába kanyarog, a kép alsó felén pedig a vasútvonal fut. Nézzük meg most egyes részleteket kinagyítva!

1947 februárjában is rögzített bejegyzéseket a plébánia történetéről vezetett Historia Domusba a plébános, Holpert István. Ma ezeket mutatom be. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)

Februárban ezeket írta az atya:

A szöveg gépelt változata:

A mai bejegyzésben a helyi Vöröskereszt első két évtizedéről olvashatunk - és láthatunk pár képet - a községi könyvtárban fellelhető "Falukrónikában" található feljegyzések alapján. Lássuk! (A képek rájuk kattintva nagyíthatók!)

Már sokszor írtam, hogy a plébániánk 1940-es évekbeli mindennapjairól szóló naplót, az ún. Historia domust, Holpert István plébános vezette, így épp ideje, hogy felvázoljam az atya portréját.

Holpert István 1941. január 30-án érkezett a Zala megyei Tófej-Lórántházáról, majd vette át február 3-án – először még csak adminisztrátorként – a Püspöktamási Plébánia irányítását a nyugalomba vonult Nagy Lászlótól. A hivatalos plébánosi kinevezése fél évvel később, július 29-én érkezett meg, az ünnepélyes beiktatására pedig csak szeptember 28-án került sor. Ebben az évben 33 éves volt és 10 éve szolgált papként.

Az első "előléptetés" már októberben érte: a megyéspüspök az idős rábahídvégi plébános, Szekér Antal pápai kamarás helyett a vasvári esperesi kerület KALOT-titkárává nevezte ki. (KALOT: Katolikus Legényegyletek Országos Tanácsa, a katolikus fiúkat összefogó szervezet.) Ehhez kapcsolódóan október 28-29-én 2 napos KALOT-igazgatói kiképzésen vett részt az atya Szombathelyen, amelyet P. Nagy Töhötöm jezsuita szerzetes, a KALOT országos alelnöke vezetett. Ő érezhetően hatalmas befolyást gyakorolt Holpert atyára, aki ezt írta róla a naplójába: „hallgatóit valósággal elbűvölte és átvarázsolta a kiváló szerzetes-atya. Mint lelkes Kalot-isták jöttünk haza”. 

A mai bejegyzésben két újságcikket ismertetek a Vas Népéből 1972 februárjából. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)

Az első cikk a megyei újság február 2-ai számának 6. oldalán található:

A másik újságcikket pedig a Vas Népe 1972. február 8-i számában olvashatjuk (3. oldal): 

A mai bejegyzésben 8 gyászjelentést mutatok be Püspökmolnáriból, az 1956-88 közti időszakból, melyek az Országos Széchényi Könyvtár gyászjelentés-gyűjteményéből valók.

Időrendben az első Marton István molnár, malomtulajdonos gyászjelentése 1956 tavaszáról:

Marton István (és felesége) portréját lásd itt, sírjukat pedig ebben a bejegyzésben.

A következő évből maradt fenn Behm Gábor gyászjelentése:

A mai bejegyzésben Holpert István püspöktamási plébános 1947 januári naplóbejegyzéseit ismertetem a plébánia történetéről vezetett Historia domusból. (A "75 éve történt" sorozat előző, 1946 decemberi része itt olvasható.) 

Januárban ezeket írta a naplóba az atya:

A szöveg gépelt változata így szól:

Egy tragikus eseményről adott hírt olvasóinak a Békés című újság 1937. január 29-ei száma a 3. oldalon, amely községünknél történt. A cikk címe így szól:

A cikk pedig így szól:

Ezzel a hosszú címmel jelent meg a Szabad Nép (a későbbi Népszabadság) 1949. január 25-i számának 4. oldalán egy újságcikk:

A cikk pedig így szól: 

Utoljára novemberben volt bejegyzés a "száz éve történt" sorozatban, amit a mai poszttal folytatok: 3 újságcikket mutatok be a Vasvármegyéből 1922 januárjából.

Az első cikk egy hirdetmény a január 12-ei lapszám 6. oldaláról (ami a másnapi és a 15-ei lapszámok 6. oldalán megismétlődött):

Érdekes, hogy a rábamolnári házat Rábaszenttamáson árverezték... És ott vajon hol?

A következő közérdekű közlemény a kastélyt is magába foglaló rábamolnári uradalomról a Vasvármegye 1922. január 15-ei számában jelent meg (5. oldal):

Kedves Olvasók! Először is köszönöm mindazoknak, akik szavaztak a tavaly év végi posztban!

Az idei első bejegyzésben két újságcikket ismertetek a Vas Népéből 1972 januárjából. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)

Az első cikkben (1972. január 12. 4. oldal) a tavaly novemberben megkezdett, postáshiánnyal kapcsolatos történet folytatódik:

A január 25-ei Vas Népe címoldali cikkében pedig mezőgazdasági vonatkozású hírt olvashatunk:

Kedves Olvasók! Újra eljött az év vége, ami a számvetés ideje. Ahogy tavaly ilyenkor is tettem, úgy most is röviden összefoglalom a blogon elért eredményeimet, az ezzel kapcsolatos gondolataimat.

Januártól decemberig (a jelenlegivel együtt) összesen 72 blogbejegyzést írtam. A facebookon a követőim száma 749 (ez 27-tel több, mint tavaly ilyenkor), a  blog.hu-n pedig további 63 fő. A lapletöltések száma szempontjából az idei év "legerősebb napja" augusztus 22. volt, amikor 761 kattintás történt a blogon! Még másnap is 635 kattintást észlelt a rendszer. (A tavalyi rekord 1155 volt.) A "bronzérmes" szeptember 3-a lett 452 lapletöltéssel. Az összes lapletöltés száma a blog indulásától mostanáig mintegy 380 ezer (ez 50 ezerrel több a tavaly év véginél)!

A 72 bejegyzés közül a 3 legolvasottabb ez volt (de mivel fényképes posztokról van szó, helyesebb a "legnézettebb" kifejezés használata):

1. Régi parasztházak 8.: 817 megtekintés

2. Régi parasztházak 9.: 630 megtekintés

3. Régi parasztházak 10.: 324 megtekintés

Az én személyes kedvenceim még ezek a posztok voltak ebben az évben:

A mai bejegyzésben 4 gyászjelentést mutatok be az 1928-1948 között fennállt Püspöktamási községből. Lássuk őket időrendben!

Az első gyászjelentés Marton István molnár, malomtulajdonos feleségéé 1939-ből. (Arcképüket lásd itt, sírjukat pedig ebben a bejegyzésben.)

Következik Ormosi Alfréd gyászjelentése 1940-ből:

A mai bejegyzésben Holpert István plébános 1946 decemberi naplóbejegyzéseit ismertetem a plébánia történetéről vezetett Historia domusból. (A "75 éve történt" sorozat előző, 1946 novemberi része itt olvasható.) 

Decemberben az alábbi bejegyzéseket tette az atya:

Bár a szöveg jól olvasható, de ide teszem a gépelt változatát is:

A mai bejegyzésben két újságcikket ismertetek a Vas Népéből 1971 decemberéből. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)

Először a múltkor említett "postáshiány" témában olvashatunk egy cikket a megyei lap december 8-i számában (4. oldal):

Vajon kik küldhették be a panaszos levelet a Vas Népének?

Ezt követően pedig a Vas Népe 1971. december 17-i számának 8. oldalán található vöröskeresztes cikkben bukkanhatunk a falu nevére:

A KISZ, azaz a Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957 és 1989 között működött, a kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt ifjúsági szervezete volt.

Az alábbiakban egy olyan újságcikket mutatok be, amely községünket negatív példaként említi a helyi KISZ-szervezet és a tűzoltók viszonyában. A (propaganda)cikk a Magyar Tűzoltó című lap 1958. december 1-i számának 8. oldalán olvasható:

Gróf Festeticsné szül. Sallér Judit molnári uradalmának rendkívül jól dokumentált gazdálkodásából ma az ácsmunkákról szóló feljegyzést mutatom be 1812-ből. A dokumentum eredeti szövege (korabeli helyesírással) így szól:

"Tabella Melly a Molnári Urodalomba 1812. Eszt: el-folyása által tett Átsok Munkáját, 's annak ki-fizetését elö adja.

Jan. 10-febr. 29: Csárdánál Lóistáló pallózás, Molnáriba még ágyak tsinálás, és méh-ház melett (Pallér + legény): 481 f (forint - KG) 7 4/8 Xr (azaz: krajcár, a korabeli aprópénz - KG)

1971 novemberében községünk neve mindössze háromszor tűnik fel a Vas Népében: egy apróhirdetésben, egy gyászjelentésben (ezeket azonban nem szoktam ismertetni), és egy újságcikkben. Ez utóbbit közlöm alább. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)

Az említett cikk a november 23-i lapszám 8. oldalán jelent meg:

1971. december 1-én is jelent meg egy újságcikk Püspökmolnári nevével (szintén a 8. oldalon), ezt is ide teszem: