Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam Püspökmolnári elődközségeinek első, 1879 előtt használt pecsétjeit. Ezeket – ahogy itt már írtam – névköriratos bélyegző váltotta fel, akárcsak az 1907-es községnév-rendezés után, így a korábbi pecséteken használt címermotívumok feledésbe merültek. Államalapításunk millenniumára készülve a képviselő-testület elhatározta, hogy újra községi címert terveztet.

1999 novemberében Feiszt György levéltáros szakmai tanácsként elmondta, hogy községünk egyrészt visszanyúlhat a régi, 1879 előtti szimbolikához, vagy pedig – a falu nevéből kiindulva – ún. „beszélő címert” alkothat. Vagyis olyat, amiből a település neve könnyen megfejthető. A község vezetése ez utóbbi lehetőséget választotta. A szakember az alábbi változatokat javasolta:

1. Vörös színű hegyesvégű pajzs, közepén arany hullámpólya látszik, felette arany püspöksüveg, alatta arany vízimalom kerék. (E tervek csak fekete-fehér rajzon maradtak fenn.)

2. Vörös színű doborpajzs címertani jobb felén arany püspöki pásztorbot, bal oldalán feltűnő arany malomkerék látszik.

3. Vörös színű doborpajzs alsó felén a Rába folyót szimbolizáló arany hullámpólyák láthatók, a hullámokból arany malomkerék emelkedik ki. A pajzsra arany püspöksüveg van helyezve.

A képviselőtestület végül az 1. és a 3. változat keverékét fogadta el úgy, hogy kék színű hegyesvégű pajzson alul 3 ezüst (fehér) hullámpólya jelképezi a Rábát, középen a molnár mesterségre, a Molnár-nemzetségre és Molnárira utaló arany malomkerék, efölött pedig (de még a pajzsmezőben) a Püspökire, ill. a régi egyházi földesúrra utaló arany püspöksüveg látható.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!