Egy korábbi bejegyzésben már írtam Molnári, egy másikban pedig Püspöki első okleveles említéséről, sőt a szenttamási templomról is közöltem képeket. Ideje hát, hogy az egykori harmadik község, Szenttamás első okleveles említéséről is írjak.

Szemben Molnárival és Püspökivel, Szenttamás az Árpádok és az Anjouk idejében nem létezett önálló településként. A Szent Tamás apostol tiszteletére épült templom viszont már állt, méghozzá Molnári határában. Valószínűleg azért oda építették, hogy Püspöki lakói is látogathassák. Egy 1342-es oklevél úgy említi, hogy a Molnaar-i szent Tamás egyház. Az oklevélben egyébként Kálmán győri püspök felsorolja, hogy az egyes plébániák dézsmanegyede melyik egyházi méltóságot illesse. A Szent Tamás templomé a vasvári káptalan éneklőkanonokjának (cantor) járt.

A "Sancti Thomae de Molnaar", azaz a "molnári Szent Tamás" egyház neve az 1342-es oklevélben. (Eredetije megtalálható a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjteményében a DF 279334 szám alatt.)

Az 1411-ből fennmaradt, a Molnáriak és Vasvár határvitájáról szóló okiratokban nem szerepel Szenttamás neve, míg Püspökié és Molnárié igen. Ez is azt mutatja, hogy ilyen nevű község itt akkor nem létezett. A század közepén azonban ez már nem ilyen egyértelmű. 1449-ben és 1450-ben Pálóci László országbíró, 1451-ben pedig Lőrinc hollósi plébános adott ki oklevelet Szenttamásról. De ezeknél még nem világos, hogy egy önálló, Molnáritól elkülönült falut értettek-e alatta. Egy 1455-ből fennmaradt, Ágoston győri püspök által kiadott oklevél viszont még azt írja, hogy a dézsmanegyed Molnári után járt a vasvári éneklőkanonoknak. Vagyis itt még a templom sincs megemlítve.

Szenttamás neve Lőrinc hollósi plébános 1451-es okleveléből. (Megtalálható: Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltár Q Szekció DL 93198-as szám.)

Ezt követően – a 15. század második felében – viszont valami történt. Valószínűleg egy viszálykodás a Molnárit (és azzal együtt a Szent Tamás templomot is) birtokló Molnár-nemzetségen belül. A család ugyanis elköltözik Vas megyéből, és Zalában telepedik le (lásd az ottani Molnári községet). A Szent Tamás templom körül pedig egyre több ház épül, kialakul egy új falu. Ezt a templom címéről Szenttamásnak nevezik el. 1505-ben egy tizedszedő jegyzék már külön településként említi „Molnary”-t és „Zenththamas”-t.

Molnári és Szenttamás neve egy 1505. szeptermber 9-én kelt okiraton. (Eredetije fellelhető a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjteményben ( U Szekció) a Vasvári Káptalan iratai között DF 279361 szám alatt.)

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!