Egy korábbi bejegyzésben már jeleztem, hogy egy bizonyos Árpás községnek is van némi köze Püspökmolnárihoz. A mai írásomban ezt a rejtélyt bontom ki.

Több történeti munka (Iványi Béla: A középkori Vasvár, 1992. 48. o., Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 1901. II. kötet 376. o.) szerint Árpás valahol Molnári környékén, attól északnyugatra feküdt. (Csánki szerint viszont Árpás kicsit távolabb, a mai Sorkikápolna vidékén keresendő. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1894. II. kötet 734. o.)

Árpás község neve (pirossal aláhúzva) egy 1438-as oklevélben

A Molnári környéki elhelyezés helyességét igazolhatja, hogy a Rábán Árpásnál Vasvár felé híd vezetett át (mely nem azonos a molnári híddal!), méghozzá 1439-ben ez új híd volt. A falu első írásos említése egyébként 1256-ból való, vagyis Molnári első említését is megelőzi.

Árpásnak a földrajzi közelségen kívül más kapcsolata is volt Molnárival. A falunak ugyanis a Molnári-család volt a birtokosa 1328-ban és 1438-ban is. Két itt élő személy neve maradt fenn a krónikákban: Árpási Saul fia Dénes (akinek apja, Saul talán azonos lehet a Molnárinál 1275-ben említett Beke fia Saullal), és az ő fia, Árpási Dionysios. (Itt ismét a korabeli névadási gyakorlatra szeretném felhívni a figyelmet!)

Árpás község fennállása nem lehetett hosszú életű. Egy 1489-ben Vasváron kelt oklevél ugyanis már pusztának (vagyis elpusztult helynek) írja le Árpás községet.

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!