Hazánk német megszállását követően az ország infrastruktúrája is az ellenséges vadászgépek célkeresztjébe került. 1944. nov. 20-án például egy Lockheed P-38 J, közismertebb nevén Lightning-típusú amerikai vadászgép támadta a rábamolnári vasútállomást.
Ezt a géptípust a Lockheed cég gyártotta, összesen mintegy 10.000 db készült belőle. Első felszállása 1939-ben, szolgálatba állítása 1941-ben, szolgálatból kivonása 1949-ben történt meg. Egy repülő ára 1944-es értéken 97 ezer dollár volt.
Ahogy itt már írtam róla, a községünket is érintő vasútvonalat a Déli Vasút nevű társaság építette meg. Ez a cég több újítást is alkalmazott az állomásépítések vonatkozásában. Az egyik ilyen újítása volt az, hogy az állomásépületeket 3 féle típusterv alapján építette meg. A terveket Bécsben készítették, a Wilhelm Flattich főmérnök vezetése alatt álló építési irodán. A molnári vasútállomás a II. számú típusterv alapján készült. (Az alkalmazott tervtípust a vasútállomás forgalmának nagysága, nem pedig a település mérete határozta meg.)
1. I-II. osztályú váróterem, 2. III. osztályú váróterem, 3. előcsarnok, 4. pénztár, forgalmi helyiség, 5. folyosó, 6. garzonlakás, 7. lakószoba, 8. előszoba, 9. konyha, 10. árnyékszék. Satírozva a közforgalmú, fehéren hagyva a magáncélú helyiségek
A községünket érintő vasútvonal létrejöttéről már korábban írtam. A soproni üzleti körök, osztrák-német bankár-csoportok (Rotschild, Sina) és magyar főurak (Festetics György) összefogásával létrejött Császári Királyi Szabadalmazott Déli Vaspálya Társaság (röviden: Déli Vasút) székhelye Bécsben volt, személyzete német nyelvterületről érkezett hozzánk (gondoljunk csak a német anyanyelvű Prinz Gyula apjára, Prinz József molnári állomásfőnökre). Így a társaság nyelve is kezdetben német volt (csak az 1870-es évekre tértek át a magyar nyelv használatára). (A bejegyzés a térkép alatti tovább feliratra kattintva folytatódik.)
Az 1868-as, 1869-es és az 1870-es bulvárhírek után most nézzük meg, hogy 1871-ben „mik voltak a hírek”!
Molnárit elsőként egy terjedelmes olvasói levél említi (r.l. aláírással), ami a Vasmegyei Lapok 1871. április 13-i számának 3. oldalán jelent meg. A vonatkozó szövegrész így szól:
Majd erre válaszul egy olvasói levél érkezett Rábahídvégről, mely a fenti újság 1871. április 16-i számának 2-3. oldalán jelent meg. Íme a ránk vonatkozó részlet:
Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam községünk vasútvonalának történetét, majd a vasútállomás épületét, sőt az 1945-ben a vasútállomáson történt tragikus balesetet is. A mai bejegyzésben a 147 évvel ezelőtt a községünkön átrobogott gőzmozdonyt mutatom be.
Az 1868-as és az 1869-es bulvárhírek, ill. az első, községünkkel kapcsolatos hirdetés után a mai bejegyzésben az 1870-ből fennmaradt helyi vonatkozású újságcikkeket mutatom be.
A Vasmegyei Lapok 1870. március 13-i számának 3. oldalán jelent meg egy írás, mely a vasútállomáson történt tragédiáról szól, de megtudhatjuk belőle azt is, hogy Molnáriból lovas postakocsi járt Körmendre.
A másik hír a Vasmegyei Lapok 1870. május 1-ei számának 2. oldalán jelent meg:
Egy korábbi bejegyzésben már említettem, hogy a rábamolnári körjegyzőség pecsétjét be fogom mutatni (lásd balra).
A körjegyzőség - a korábbi rábahídvégi körjegyzőség területéből kiszakítva - 1922-ben jött létre, és Püspökmolnári létrejöttéig állt fenn. Első körjegyzője Sely Gyula volt, a második (egyben utolsó) pedig Dékány József.
A körjegyzőség névírásos gumibélyegzőt használt.
A vasvári búcsú száz évvel ezelőtt sokkal jelentősebb eseménynek számított, mint ma. Olyannyira, hogy a Déli Vasút még különvonatot is indított oda, mely természetesen Rábamolnáriban is megállt, hogy az itt és a szomszédos falvakban lakók is felszállhassanak rá. Ennek menetrendje megjelent a Vasvármegye c. lap 1912. aug. 13-i számának 5. oldalán A vasvári bucsu és a déli vasút címmel, továbbá a Vasmegyei Hírlap 1912. aug. 15-i számának 6. oldalán is Különvonatok a vasvári bucsura címmel.
Előbbi újságcikket közzéteszem. A bejegyzés a kép alatti "tovább" feliratra kattintva folytatódik.
Egy múlt heti bejegyzésben bemutattam a kiegyezést követő év első községi vonatkozású újságcikkeit. Ezt folytatva most azt nézzük meg, mi történt 1869-ben, amit akkor fontosnak tartottak megírni.
Az első beszámoló egy vasútállomási lopásról szól a Vasmegyei Lapok január 17-i számából:
A második szintén ehhez a bűntényhez kapcsolódik (Vasmegyei Lapok 1869. január 31.)
A kiegyezéssel előálló szabadabb közviszonyok kedveztek a helyi sajtónak is. Már 1867-ben megindult az első Vas vármegyei lap, a Vasmegyei Lapok, mely lehetőséget biztosított helyi hírek megjelentetésére is. Ezek döntően színes bulvárhírek, kisebb részben közlekedési információk voltak. Községünk vonatkozásában is ilyenek jelentek meg, először 1868-ban. Nézzük őket:
Az első egy színes hír a vasútállomásról a lap 1868. évi január 22-i számából:
A II. világháború frontjának térségünkön való átvonulása után alig két héttel, 1945. április 12-én egy tragikus baleset történt a rábamolnári vasútállomáson. A mai bejegyzésben a 67 évvel ezelőtti eseményeket írom le a kéziratos Falukrónika alapján.
Háborús sérülés a molnári vasúti hídon (Fotó: MÁV)
Ahogy arról már korábban írtam, községünk vasútvonala – a Déli Vasút nevű társaság kezelésében – 1865-ben nyílt meg, ezáltal vasúti kapcsolata lett a Rába-menti térségnek Szombathellyel, Sopronnal, Béccsel, a másik irányba pedig Nagykanizsával, onnan pedig akár Triesztbe a tengerhez vagy Budára (1873-tól Budapestre) tudtak eljutni őseink.
1868-ból fennmaradt a vasúti menetrend, mely az alábbi volt:
2012. január 28-án községünk híres szülöttjére, a 130 éve született Prinz Gyula földrajztudósra emlékeztünk. A Püspökmolnáriért Egyesület által szervezett rendezvényen az iskola előtti emlékműnél röviden elhangzott a tudós életútja. A geográfus a földrajztudomány szinte valamennyi ágát művelte. Két ízben járt Közép-Ázsiában, kutatásai eltüntették a térkép utolsó fehér foltjait. Tudását pedig Budapesten, Pozsonyban, Pécsen, Kolozsváron és Szegeden a katedráról adta át a következő nemzedékeknek.
Ezt követően került sor Prinz Gyula emlékművének megkoszorúzására. A község koszorúját Rodler Csaba polgármester, a Prinz Gyula ÁMK koszorúját a földrajzversenyen induló diákok helyezték fel, ill. a szervező egyesület koszorúja is felkerült a tudós emlékművére.
A község nevében Rodler Csaba polgármester, az iskola képviseletében pedig Szabó Tímea diák koszorúz
A mai bejegyzésben községünk vasútállomását mutatom be egy archív és egy mai fotó segítségével. A bejegyzés a jobb oldali kép alatti „tovább” gombra kattintva folytatódik.
Ma van 130 éve annak, hogy hazánk jeles földrajztudósa, Prinz Gyula megszületett a Déli Vasút molnári állomásán. Apja, Prinz József állomásfőnök volt, anyja, síkabonyi Angyal Franciska nemesi családból származott. Prinz Gyula szülei 3. fiaként 1882. január 11-én látta meg a napvilágot.
Nagykanizsán járt gimnáziumba, de több tantárgyból, így pl. földrajzból, és németből (ami az anyanyelve volt) is megbukott. Végül Budapesten érettségizett le. Az édesapja révén kapott vasúti szabadjegy birtokában beutazta az egész monarchiát. Egy útleírásával első helyezést ért el a Magyar Turista Egyesület pályázatán – megelőzve több földrajztanárt. A díjat Eötvös Loránd, az MTA akkori elnöke adta át. Az ő tanácsára iratkozott be a budapesti tudományegyetem földrajz szakára, amit sikeresen elvégzett.
223 km nyugat-magyarországi vasútvonal került a MÁV-tól a GYSEV kezébe, adta hírül a média. Ezzel a magán vasúttársaság magyarországi vonalainak nagysága megduplázódott. Ezek között ott van a Szombathely-Zalaszentiván közti vonal is, az egykori Déli vasút egy szakasza, melynek Püspökmolnárban is van állomása. A helyi utazóközönség október 1-én az állomásépületre kitett GYSEV-zászló alapján értesülhetett a tulajdonosváltásról.
Az elmúlt évtizedekben a MÁV jelentős adóssággal küzdött, fejlesztésre alig volt pénze, járművei és épületei nagyrészt lerobbantak. Eközben a magán vasúttársaság szinte minden vonalán fejlesztett. Községünk vasútállomása is erősen leromlott, balkáni képet mutat.
Reméljük, a GYSEV hamarosan fejleszteni fog az átvett vonalain is, és újra a régi fényében, barátságosan fog kinézni a püspökmolnári vasútállomás is!
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
1865. szeptember 21-én, vagyis éppen 146 éve indult meg a forgalom a Sopront Nagykanizsával összekötő vasútvonalon, ami Molnári állomást is érintette. Mivel ez a szakasz a Bécset Fiumével és Trieszttel összekötő hálózat része volt, így a korabeli Molnári vasúti összeköttetésbe került a császárvárossal és az Adriával is.
Püspökmolnárit jelenleg egyetlen vasútvonal érinti: a Sopront Nagykanizsával összekötő vonal. Ezt 1865-ben a Cs. Kir. Szab. Déli Vaspályatársaság (röviden: Déli Vasút) építette és kezelte, és része volt a Bécset a tengerrel összekötő útvonalnak. Az 1870-es években azonban akár még egy vasútvonal is elérhette volna községünket...
