Sorozatom mostani bejegyzésében a molnári harangláb és a mellé épített ún. "szóré" épületét mutatom be. A képek alatti "tovább" gombra klikkelve a bejegyzés folytatódik!

Minél messzebb megyünk vissza az időben, annál több a bizonytalanság a történelemben. Régebbi korokból kevesebb írásos dokumentum maradt fenn, mint pl. 100-200 évvel ezelőttről. Így aztán egyre több, ma még megválaszolatlan kérdés merül fel a kutatás során. Különösen igaz ez azon kistelepülések múltjának feltárásakor, ahol az egyes iratok valóságtartalmát nem lehet más, korabeli iratokkal megerősíteni, továbbá régészeti leletanyag sem áll rendelkezésre.

A mostani bejegyzésben néhány ilyen, községünk középkori történetével kapcsolatos kérdést teszek fel, és néhány válaszlehetőséget is megfogalmazok.

A mai Püspökmolnárihoz köthető első fennmaradt írott forrás 1275-ből származik, és Molnárival, ill. az ott élő, Molnár-nemzetséghez tartozó nemesekkel kapcsolatos. A falu nem ekkor jött létre, talán már évszázadokkal korábban is létezhetett, de az első írásos emlék ebből az évből maradt fenn.

Az irat - melyet a Vasvári Káptalan állított ki - tulajdonképpen egy nyugta. 

1883-ban 68 éves korában elhunyt gróf Festetics György, községünk legmagasabb rangú lakója, a szenttamási templom kegyura. Neki köszönhetjük a vasutat, a ma már nem létező apátság alapítását, az egykori kastély bővítését, továbbá elkötelezett támogatója volt a szenttamási katolikus iskolának is. Életrajza itt olvasható. Kettős temetése során soha nem látott pompának lehettek szemtanúi Molnári és Szenttamás korabeli lakói.

Sorozatom 5. részében az egykori Molnári községet és a mai Püspökmolnári Petőfi utcáját vetem össze. A képek alatt a „tovább” gombra klikkelve szöveg is lesz!

...avagy lássunk tisztán Püspökmolnári elődközségeit illetően!

Az idősebbek és a tősgyökeres helybeliek általában tudják, mikor kell Püspökit vagy Szenttamást mondani. A fiatalok vagy az újonnan ideköltözöttek viszont általában Molnárit mondanak, amikor a mai faluról beszélnek. Gyakran helytelenül. Ez a bejegyzés elsősorban nekik szól, de a végén a falu (közel)múltját ismerőknek is lesz egy érdekesség!

A mai Petőfi utcában állt egykor egy hatalmas főúri rezidencia, amit az 1920-as évek közepén lebontottak. Utolsó ismert tulajdonosa gróf Kinsky Zdenkó volt, a molnári temetőben nyugvó gróf Festetics (II.) György veje, Festetics Georgina férje. Ő eladta egy ismeretlen nevű tulajdonosnak (talán egy zsidó bankárnak vagy banknak, ahogy a helybeliek beszélik), aki lebontatta azt. Nézzük a kastély képét és a történetét!

1865. szeptember 21-én, vagyis éppen 146 éve indult meg a forgalom a Sopront Nagykanizsával összekötő vasútvonalon, ami Molnári állomást is érintette. Mivel ez a szakasz a Bécset Fiumével és Trieszttel összekötő hálózat része volt, így a korabeli Molnári vasúti összeköttetésbe került a császárvárossal és az Adriával is.

Püspökmolnárit jelenleg egyetlen vasútvonal érinti: a Sopront Nagykanizsával összekötő vonal. Ezt 1865-ben a Cs. Kir. Szab. Déli Vaspályatársaság (röviden: Déli Vasút) építette és kezelte, és része volt a Bécset a tengerrel összekötő útvonalnak. Az 1870-es években azonban akár még egy vasútvonal is elérhette volna községünket...