1783-1804 között előbb Pozsonyban, majd Pesten, összesen 22 kötetben jelent meg az egyik első magyar nyelvű ismeretterjesztő folyóirat, a Magyar Könyv-Ház. Kiadója és nagyrészt szerzője bizonyos Molnár János volt. Ennek az 1799-ben megjelent "Némelly Nevezetes Emberekröl" szóló részében a "VII-dik Betü-rend"-nél (184-185.oldal) olvashatunk egy beszámolót, ami Molnárival kapcsolatos.

1797-ben járunk, háború zajlik a Habsburg Birodalom és a franciák között. Mivel a francia erők betörtek Stájerországba is, ezért fegyverbe szólították a magyar nemesi felkelést (insurrectiot). Ennek parancsnoka - a király távollétében  - az ország nádora volt. Ezt a pozíciót ebben az időben József főherceg (1776-1847) töltötte be, aki I. Ferenc király öccse volt.

Most átadom a szót a kötet szerzőjének. (Insurgens: nemesi felkelő)

A mai bejegyzésben a községi könyvtárban fellelhető Falukrónikából teszem közzé azokat a lapokat, melyeken az iskolai és óvodai pedagógusok portréi láthatók. (Sajnos az évtizedek során több fotó elveszett, így a tabló kissé hiányos... De a kép nélküli képaláírások is információval szolgálnak.)

Ahogy az első lap címe is mutatja, csak az 1945-ben és utána az iskolában tanító pedagógusok fotóját láthatjuk. (A képek rájuk kattintva nagyíthatók!)

A 4 tanító hiányzó arcképe ebben a bejegyzésben látható, de a Pungor-házaspár a KALOT-ról írt blogposztban is szerepelt, Pungornét kivéve a többiek fényképe ide kattintva is megtekinthető.

A mai posztban az 1947 októberi bejegyzéseket ismertetem a Püspöktamási Plébánia naplójából, az ún. Historia domusból. A feljegyzéseket Holpert István plébános írta. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)

A szöveg gépelt változata így szól:

A jelen bejegyzésben egy olyan légifotót mutatok be, amit 1996. április 20-án délelőtt készített községünk felett a Magyar Honvédség Térképészeti Intézete a Földmérési és Távérzékelési Intézet megrendelésére. A fekete-fehér képet RC-20 kamerával Kodak Plus-X filmre fotózták 3200 méter magasból egy AN-2-es repülőgépről. (A gépet Papp György vezette, a navigátor Horváth Kálmán, a fotótechnikus Kocsis Sándor volt.) A falunkról készült képkocka így néz ki:

Most pedig lássunk néhány részletet kinagyítva a felvételről!

Alább a Dózsa utcát (Kőhegy) láthatjuk:

A mai bejegyzésben az 1972 októberében megjelent, Püspökmolnárival kapcsolatos újságcikkeket ismertetem a Vas Népéből (kettő volt). Lássuk őket! (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.) 

Az október 3-ai lapszám 8. oldalán ebben a cikkben - sértettként - egy falubeli lakos nevével találkozhatunk:

A másik, községünkkel kapcsolatos Vas Népe- cikk október 21-én jelent meg (6. oldal):

Nemrég a kezembe került a Rózsás János által szerkesztett GULAG lexikon (Püski Kiadó, Budapest, 2000.), melyben a szovjet munkatáborokat ("lágereket"), vagyis a GULAG-ot megjárt személyek életrajzi adatai, büntetőügyük összefoglalása olvasható. Községünkből az 1921-ben született Balikó Mihály raboskodott a Szovjetunióban. A róla szóló szócikket a lexikonból ezúton adom közre: 

Baden bei Wien Alsó-Ausztriában, Bécstől délre található. Ez a térség akkor még (egészen 1955-ig) szovjet megszállás alatt állt. Vorkuta az Oroszországhoz tartozó Komiföldön, Moszkvától mintegy 1900 km-re északkeletre fekszik. Ez volt a szovjet lágerek közül az egyik legkegyetlenebb - és nemcsak a még orosz viszonylatban is különösen zord időjárás miatt... Javasz pedig Mordvinföldön, Moszkvától alig 500 km-re délkeletre helyezkedik el.

A II. világháborút követő években, különösen a Rákosi-endszerben nem volt egyszerű az élet... A hatalom mindent előírt, mindent szabályozni akart, mindenbe beleszólt - és ha nem úgy történt, ahogy azt előírta vagy elvárta volna, akkor büntetett. Erről az időszakról már több posztom is jelent meg, ezeket a jelen bejegyzés végén belinkelem. 

Most két érdekes dokumentumot mutatok be ebből az időből, melyeket a Püspökiben élt Józsa Béla lányától, Józsa Esztertől kaptam. Ezúton is köszönöm!

Először lássunk egy olyan hivatalos értesítést 1953-ból, amiben a a községi tanács végrehajtó bizottsága előírta (!), hogy a földművesnek mit és mekkora területen kell vetnie. Külön felhívnám a figyelmet az utolsó mondatra!

A másik dokumentum egy őszi munkaterv 1951-ből:

A mai posztban azokat a naplóbejegyzéseket mutatom be, amelyeket Holpert István tett a Püspöktamási Plébánia naplójába, a Historia domusba 1947 szeptemberében. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)

A mai bejegyzésben az 1972 szeptemberében megjelent újságcikkeket ismertetem a Vas Népéből (három ilyen volt).  Lássuk őket! (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.) 

Először sporthíreket olvashatunk a szeptember 8-i lapszám 6. oldalán:

A következő is egy futballhír (VN 1972.09.15. 6. oldal):

A mai bejegyzésben a községi könyvtár helyzetét, könyvállományának változását mutatom be a könyvtárban fellelhető - Falukrónikában leírtak alapján. Először lássunk egy rövid rajzos összefoglalót:

Most pedig lássuk a szöveges bemutatást:

A mai bejegyzésben olvasónk, Szemes Dezső által rendelkezésre bocsátott fotókat mutatok be. Dezső bácsinak ezúton is köszönöm a képeket!

Régóta kerestem fényképet az egykori rábamolnári fahídról, és Dezső bácsitól kaptam ilyet. A kép 1953-ban készült. A hídon az 1944-es születésű Szemes Dezső áll édesapjával, id Szemes Dezsővel (1910-1986).

A híd építéséről korábban ebben és ebben a bejegyzésben írtam.

A mai bejegyzésben 3 újsághírt olvashatunk a Vasvármegyéből 1922 július végétől szeptember elejéig. (A "száz éve történt" sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első újsághír egy tragédiáról szól (július 27. 4. oldal):

Tudja valaki, hogy ki lehetett az áldozat?

Frissítés: Olvasónk, Horváth Rita megkereste a vonatkozó halotti anyakönyvi bejegyzést, amiből kiderül az áldozat személye. Eszerint a cséplőgépbe esett asszony az 55 éves Marton Józsefné szül. Németh Anna római katolikus vallású rábamolnári napszámos volt. A tragédia július 24-én délután 4 órakor történt Csejtei Ödön házának udvarán. A halál okaként "cséplőgépbe esés közben szenvedett sérülések"-et tüntettek fel... Ritának köszönöm az információt!

A Vasvármegye 1922.  augusztus 26-i számának 3. oldalán ezt olvashatjuk:

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. augusztus 31-én került sor a szocializmus előtti utolsó többpárti, de messze nem teljesen szabad és tiszta, az ún. "kékcédulás" választásra. (A kékcédula egy névjegyzékkivonat volt, amivel akár faluról falura, szavazókörről szavazókörre járhattak a szavazók, így követve el tömeges választási csalást...).

A mai posztban ennek a választásnak a helyi eredményeit fogom ismertetni a fennmaradt szavazóköri jegyzőkönyvek alapján. Kezdjük először Püspöktamásival!

A mai posztban azokat az 1947 augusztusi naplóbejegyzéseket mutatom be, amelyeket Holpert István tett a Püspöktamási Plébánia naplójába, a Historia domusba. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)

Lássuk a gépelt változatot!

A nyári szünetet követően a mai bejegyzésben az 1972 augusztusában megjelent újságcikkeket ismertetem a Vas Népéből., egy kivételével mind sporthír. Lássuk őket! (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.) 

Az első, számunkra érdekes sporthír a lap augusztus 2-ai számának 6. oldalán jelent meg:

Volt egy másik kupa is, amiben községünk csapata eredményesen szerepelt (Vas Népe 1972.08.03. 6. oldal):

1947 júliusában mindössze két rövid bejegyzést rögzített a plébánia naplójába, a Historia domusba Holpert István plébános. Ma ezeket mutatom be. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)

Lássuk!

Átírva pedig így szól a szöveg:

A nyári szünetet megszakítva a mai bejegyzésben az 1972 júliusában megjelent újságcikkeket ismertetem a Vas Népéből. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)

Először egy rövidhírt találunk a július 1-i Vas Népe 8. oldalán:

Ezt követően csak sporthírek vannak ebben a hónapban. Az első ez (VN 1972.07.12. 6. oldal):

A mai bejegyzésben egy 1830-ban megjelent könyvet mutatok be, pontosabban az abban szereplő leírást Molnáriról és Szenttamásról (Püspöki nincs benne). A könyv címe és címlapja így néz ki:

A könyv számunkra fontos, Molnárit és Szenttamást röviden bemutató részlete a 216. oldalon található:

1947 júniusában is rögzített bejegyzéseket a plébánia történetéről vezetett Historia domusba a plébános, Holpert István. Ma ezeket mutatom be. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)

Júniusban ezeket írta le az atya:

A szöveg gépelt változata:

A mai bejegyzésben folytatódik a régi képeket bemutató sorozat. Megnézhetjük, milyenek voltak az egykori Rába MTSZ épületei fénykorukban, az 1960-70-es években. A fotók a községi Falukrónikából valók, a képaláírásokat is onnan másoltam ide. Az épületek nevén és az átadás évén túl az építési költséget is feltüntette alattuk az ismeretlen - helybeli - szerző.

Lássuk a képeket (melyek rájuk kattintva nagyíthatók)!

Püspöki növendékistálló: 570 ezer Ft, Püspöki hízóistálló: 660 ezer Ft. Átadás: 1960, ill. 1963.