A Sorok-patak déli oldalán egy magaspart húzódik, amelyen — térképi adatok alapján — egy régi út nyomvonala fedezhető fel. Ez az út ismert régészeti lelőhelyeket köt össze. Ezek között vannak római kori lelőhelyek, ill. középkori plébániatemplomok is.

Az út menti plébániatemplomok a következők: Ják falu középkori temploma jól ismert, de talán már a 11. században állt itt rotunda. A szomszédos Kisunyom barokk temploma középkori előzményre épült. Sorokpolány eredetileg Szent Vencel titulusú templomát a 13. században építhették. Szentléránton ma barokk stílusú templomot találunk, de ennek előzményét már 1339-ben említi egy oklevél. Végül a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom zárja a sort a püspöki határban, mely az egykori Szentiván falu temploma volt.

A középkori templomok közelében számos Árpád-kori községet találunk: Ják, Unyom, Polány, a mára elpusztult Zalak, Taródháza, Szentléránt, Gyanó, Geregye, az elpusztult Szentiván. Ezek egy része különböző családok, illetve nemzetségek (Ják, Unyani, Polányi, Geregye) fontos birtokközpontja volt.

A téesz-szervezés agitációja 1956 márciusának végére sikeresnek bizonyult: a helyi földművesek nagy számban írták alá a belépési nyilatkozatot. E folyamatról szól a Két termelőszövetkezet alakult Püspökmolnáriban című cikk a Vasmegye 1956. március 20-i számának címlapján:

1948. március 14-én a Szabad Vasmegye című lap 3. oldalán hatalmas főcím hirdette: "Elkészült a Rábamolnári híd". A cikkből pedig átsütött a kommunista propaganda (mivel az újság a kommunista párt lapja volt):

Ahogy ebben a bejegyzésben már említettem, községünkben született egy ’48-as honvéd főtiszt, vásonkeői gróf Zichy Ottó ezredes (1815-1880). Édesanyja gróf Festetics Julianna (1789-1816) volt (Festetics (I.) György és Sallér Judit lánya), apja pedig gróf Zichy Károly (1778-1834), Pozsega, majd Moson vármegye főispánja, 1825-ben a magyar udvari kamara elnöke. Zichy Ottó tehát Festetics (II.) György unokatestvére volt.

Zichy Ottó 1815. június 21-én született Molnáriban. Minden bizonnyal a kastélyban, ahol Festetics Julianna bizonyára  rokonlátogatáson tartózkodott. Alig múlt egy éves, amikor édesanyja meghalt. Apja 1819-ben feleségül vette Seilern Cressence grófnőt, aki Zichy Károly halála után gróf Széchenyi István felesége lett. Az árván maradt Ottónak tehát a „legnagyobb magyar” lett a mostohaapja, ám nem állt vele jó kapcsolatban.

A Vasmegye című lap 1956. március 11-i számának 4. oldalán jelent meg az alábbi kulturális beszámoló:

Majd a cikk így folytatódik:

A Vasmegye című lap 1956. március 10-i számának 2. oldalán a Pártélet rovatban jelent meg "A küldöttek készülnek a járási pártértekezletre" című cikk. Az említett párt a Rákosi által vezetett Magyar Dolgozók Pártja volt, a korszak kommunista állampártja.

A cikkből a községünkkel kapcsolatos rész így szól:

A cikk szerint Deáki elvtárs bátor lépésre szánta el magát:

A Rákosi-korszakban - a mintagazdákra alapozott termelést követően - megindult a parasztság szövetkezetbe kényszerítése. Részben agitációval, részben fenyegetéssel, részben konkrét erőszakkal. Községünkben ez csak 1956-ban vezetett eredményre. Erről szól a "Most zajlik Püspökmolnáriban..." című, erősen propagandisztikus cikk a Vasmegye című lap 1956. március 8-i számának 3. oldalán:

Majd a cikk így folytatódik: 

A mai bejegyzés nem konkrétan Püspökmolnári történetéről szól, de talán nem érdektelen bemutatni azt a politikust, aki községünk lakójaként kormányzati pozícióba került. Nézzük, miniszterként mivel foglalkozott, ill. milyen elvek mentén dolgozott!

Festetics György egy ma már nem létező tárcát vezetett 1867. február 20-tól felmentéséig, 1871. május 19-ig: a Felség Személye Körüli Magyar Királyi Minisztériumot. (Az osztrákok Hofkanzleiministeriumnak hívták.) Ez a tárca volt az egyetlen, amely nem az ország fővárosában működött, hanem Bécsben. Épülete a bécsi Bankgassén álló egykori Nádasdy-palota volt. Ez a tárca volt a legkisebb: 1867 nyarán 22 fős fogalmazói karral jött létre, amely 2 év múlva harmadával csökkent, majd a következő évektől a századelőig 4-9 fős fogalmazói létszámmal működött! A minisztérium első évi költségvetése mindössze 77 ezer Ft volt (más minisztériumoké ennek legalább a duplája, a pénzügyminisztériumé pedig a nyolcszorosa).

A minisztérium feladata az uralkodó közelségéből fakadó ügyek intézése volt.  Egyrészt ez a tárca közölte hivatalosan a magyar kormánnyal az uralkodó család eseményeit (születés, házasság, stb.). Másrészt a minisztérium apparátusa - és a miniszter - kezén ment át minden, a királyhoz felterjesztendő ügyirat. A legfontosabb ezek közül a törvényjavaslatok ún. királyi előszentesítésének intézése volt. De ez a tárca intézte a nemességadományozásokat, királyi kitüntetéseket is. A miniszter továbbá "álcázott nagykövet" is volt (mivel Ausztria hazánk szempontjából külföld volt ugyan, de teljesen mégse számított annak): segítséget nyújtott az átutazó bajba jutott magyaroknak, részükre útlevelet adhatott, segélyt utalhatott ki. A minisztérium a közös kormányt ellenőrző ún. delegációk magyar részének szálláshelye is volt egyúttal. E formális feladatokon túl a miniszternek jelentős informális szerepe is volt: tájékoztatnia kellett a királyt a kormányzati lépésekről, informálnia a magyarországi politikai helyzetről és megszerezni a támogatását egy-egy ügyhöz.

Kedves Olvasók! Mielőtt a mai témára rátérnék, szeretném megismerni a véleményüket a blogról. Ehhez készítettem egy kérdőívet, aminek a kitöltése alig 2 percet vesz igénybe. Kérem, szánjanak rá egy kis időt! A kérdőív itt érhető el.

És akkor térjünk a tárgyra: folytatva a 219. bejegyzésben megkezdett sort, ezúttal is régi püspökmolnári házakról teszek közzé képeket. Elsőként lássuk egy "klasszicista jellegű, oszlopokkal felosztott vakolatdíszes lakóház homlokzatát" Püspöktamásiból, az 1930-as évekből (Forrás: Vas megye népművészete. c. könyv, Szombathely 1996.)

A következő parasztház 1832-ben épült. A fotóját évekkel ezelőtt az egykori lakója, Sipos Józsefné, Irén néni bocsátotta rendelkezésemre:

A Vasvármegye 1913. évi február 27-i számában jelent meg egy postával kapcsolatos rövid tudósítás. Ugyanez a Vasvár és Vidéke című lap március 16-i számának 2. oldalán is megjelent. A cikk így szól:

Ebből megtudhatjuk a postamester nevét, és azt, hogy a lánya is a "postakürt rabja" lett. (Valószínűleg rokonai voltak az 1919-23 között a katolikus iskolában kántortanítóként működő Hegedüs Istvánnak.)

Az 1880-as népszámlálás után a következő cenzust 1890-ben tartották. A felvett adatokból ismertetem a Püspökire, Molnárira és Szenttamásra vonatkozó számokat. Elsőként nézzük a házak és a lélekszám összefoglaló adatait:

Jól látszik, hogy egyes házak több család lakásául szolgáltak. Míg a két szélső községben átlagosan mintegy 5 ember élt egy lakásban, addig Szenttamáson már hatan! A népesség lélekszáma pedig a 3 faluban 10 év alatt mintegy 120 fővel emelkedett.

A cenzus a népesség részletes életkori adatait is tartalmazza. Nézzük először a férfiak életkor szerinti megoszlását:

Az alábbiakban néhány, Püspökmolnáriban (vagy valamelyik elődközségében) fotózott régi, zsúptetős parasztházat mutatok be.

Az első fotó a Béke utca 12. szám alatt egykor állt házat mutatja be:

A következő épület a Kossuth utca 131. alatt állt:

A 18. század végén nemcsak az 1. katonai felmérés térképe készült el, hanem egyes folyókról is térkép készült, így pl. a Rábáról is. Ma egy 1780-as Rába-térképet mutatok be, ami a községünk történetével kapcsolatban meglepő információkat tartalmaz!

A latin nyelvű térkép a Rába Gerese (német neve Gritsch, ma Rábaszentmárton része, Burgenland, gyanafalvi járás) és Nick közti szakaszát ábrázolja. Az 1 szelvényből álló, 274 x 63,5 cm méretű kéziratos térkép másolatban maradt ránk. Feltételezett készítője Samuel Krieger.

Az 1869-es népszámlálás után a soron következő cenzusra 1880-ban került sor (más források szerint 1881-ben). Ebből kevesebb adat áll rendelkezésre, mint az előző népszámlálásból. Püspöki, Molnári és Szenttamás adatai az alábbiak:

Az előző népszámlálás adataival összevetve láthatjuk, hogy a házak száma mindhárom községben nőtt, összesítve pedig 20-szal lett több 11 év alatt! A népesség száma is mindenütt nőtt, az összlélekszám pedig most először meghaladta az ezret. A lakosság 93 %-a magyarnak vallotta magát, mindössze 15 németet és 2 egyéb nemzetiségűt találtak az összeírók.

A vallási megoszlás az alábbiak szerint alakult:

Ahogyan arról itt már írtam, 1948-ban híd épült a Rábán Vasvár felé (az Új Vasvármegyében ezt püspöktamási hídként említik - tévesen). A hidat az Úttörő utca folytatásaként vezető úton lehetett elérni. A Szabad Vasmegye c. lap 1948. február 18-i számának 3. oldalán megjelent egy hír e híd közelgő átadásról:

Előzmény a lap január 1-i számának 5. oldaláról:

Egy rábamolnári születésű személy életének két évéről szól az alábbi (sajnos nehezen olvasható) újságcikk az Új Vasvármegye c. lap 1947. február 14-i számának 3. oldalán:

Tegnap volt 130 éve, hogy Bécsben elhunyt gróf Festetics György (1815. április 23-1883. február 12.), Molnári akkori legnagyobb birtokosa, korábbi miniszter, Vas vármegye volt főispáni helytartója és Zala vármegye volt főispánja. Halálának (és ideiglenes temetésének) évfordulója mellett február közepe azért is fontos az ő szempontjából, mert 1867-ben február 17-én lett az Andrássy-kormány tagja, mint a király személye körüli miniszter.

Andrássy Gyula kormánya a megalakuláskor (1867. február 17.) Felül középen: Andrássy Gyula miniszterelnök; felső sor balról: Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Wenckheim Béla belügyminiszter, Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, Horváth Boldizsár igazságügy-miniszter; alsó sor balról: Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi miniszter, középen: Festetics György, a király személye körüli miniszter, Gorove István földművelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter (Barabás Miklós kőrajza)

Ettől kezdve állandó, rendkívül fontos szereplője az Osztrák-Magyar Monarchia politikai életének, hiszen nemcsak az uralkodó bizalmát kellett elnyernie, hanem az országgyűlését is, tolmácsként (is) őrködve az érzékeny egyensúly felett.

Amikor 1871-ben megromlott egészségi állapota miatt a felmentését kérte, Andrássy Gyula így értékelte a munkáját:

Az alábbiakban az egykor önálló Püspöki, Molnári és Szenttamás községek statisztikai adatait mutatom be Fényes Elek két munkája alapján. Fényes Elek (1807-1876) statisztikai és földrajzi író, akit a hazai közgazdasági statisztika megteremtőjének szoktak tartani.

Az első idézett mű az 1836-40 között Pesten 6 kötetben megjelent "Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben" címet viseli. Gyakorlatilag ez a reformkori Magyar Királyság gyorsfényképe. Benne az ország lakott helyeiről található egy rövid leírás a legfontosabb adatokkal, mint pl. a település megyéje, jogállása, a népesség száma és vallási összetétele. Községünk jogelődjei mindig községi jogállásúak voltak, ezen kívül a munka az alábbi adatokat tartalmazza (a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatba rendeztem):

Fényes Elek másik fontos munkája az 1851-ben, már a Bach-korszakban megjelent, 4 kötetes, "Magyarország geographiai szótára" című munka. Ebben rövid szöveges leírás található a lakott helyekről. A 3 itteni községről ezt írja:

A mai bejegyzésben a községünk jogelődeivel kapcsolatos újsághíreket mutatom be 1876-ból, a korszak megyei lapja, a Vasmegyei Lapok cikkei alapján.

Elsőként a január 6-i lapszám 2. oldalán a Vasmegye által felállítandó árvaházra adakozók között találjuk gróf Festetics György nevét, aki 300 Ft-ot adományozott.

A következő egy árverési hirdetmény a március 30-i szám 4. oldaláról:

Egy verekedésből indult brutális gyilkosságról szól a lap július 27-i számának egyik cikke a 2. oldalról:

Kedves Olvasók!

Szeretettel meghívok mindenkit a könyvem bemutatójára.

Ideje: 2013. február 13. (szerda) 17.30

 Helye: Vasvár, Békeház (Tretter-ház, Kossuth u. 10.)

A kötetet bemutatja: Dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész

A bemutató után beszélgetés a szerzővel.

Mindenkit szeretettel várnak a szervezők:

Domonkos Kolostor alapítvány: http://www.dominicana.hu

Vas-Vár Örökség Népfőiskola: http://orokseg-vasvar.hu

Bővebb információ a könyvről itt található.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!