Az idei utolsó bejegyzésben 2 régi hirdetményt teszek közzé + egy községbeli lakos említését az egyik hirdetés után.

Évtizedekkel ezelőtt a községek maguk rendelkezhettek a területükön gyakorolható vadászati jog hasznosításáról. Ez komoly bevételi forrást jelentett számukra, amivel szabadon rendelkezhettek. (1936-ban pl. a községi apaállat-tartás költségeire fordították.) A helyi képviselőknek érdeke volt a magas vadászati bevétel, ezért a jogot a legtöbbet ígérőnek adták bérbe. Néha zártkörű képviselő-testületi üléseken, de gyakrabban nyilvános árverésen. Ma két ilyen árverés hirdetményét teszem közzé.

Az egyik Rábapüspöki község hirdetése, amely a Vasvarmegye Hivatalos Lapja c. sajtóorgánumban jelent meg 1926. december 30-án (298. oldal). (A kép a jobb alsó sarkába kattintva nagyítható!)

Az első községösszevonás után Püspöktamási is árveréssel értékesítette a vadászati jogot, erről szól a Vasvarmegye Hivatalos Lapjának 1932. december 31-i számának 416. oldalán megjelent felhívás:

A mai bejegyzésben egy 50 évvel ezelőtti újságcikket olvashatunk újra, amely községünk (azon belül is az egyik vasúti őrház) lakójának büntetőügyéről szól. Megjelent a Vas Népe c. megyei napilap 1966. december 28-i számának 3. oldalán. Így szól:

A fenti cím nem teljesen pontos, ugyanis az egyik kép még Rábamolnári, a másik pedig már Püspökmolnári időszakából való. A lényeg, hogy mindkettő a molnári falurész egy-egy részletét mutatja.

Az első fénykép így néz ki:

Bencsik Irént látjuk rajta, apja, Bencsik János boltjának ajtajában. (Kapcsolódó bejegyzések linkjei a poszt végén!) A kép - amelyet Nagy Dezsőné, Juci néni mutatott - a mai Petőfi utcában készült, a bolt ajtajában reklámplakátokat látunk. A bolt szomszédságában a harangláb áll (az innenső felén a szóréval), majd szép fasorral övezve az utca fehér falú, sötét lábazatú, kis parasztházai sorakoznak. Számomra egy nagyon megkapó, idilli kép.

Pontosabban ez tkp. egy képeslap, hiszen a hátulja "meg van vonalazva", képeslapként elkészítve - a "Turul" Képeslapkiadó Vállalat jóvoltából, így:

A mai bejegyzésben folytatom a 75 éve történt események bemutatását a korabeli újságcikkek alapján. (A sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Elsőként egy rövid említés a Vasvármegye 1941. december 18-i számának 5. oldaláról: 

Egy ingatlanos rövidhír olvasható a megyei lap december 19-i számában (7. oldal):

A mai bejegyzésben újra régi fotókat teszek közzé, amelyeket olvasónk, Horváth Rita küldött. Ezúton is köszönöm neki az érdekes képeket!

A bal oldali képen Rita egyik dédapjának, Kovács Pálnak a bátyját, Kovács Gyulát (1894-1950) látjuk.

A kép Szegeden készült valamikor az 1910-es években. Kovács Gyula az I. világháborúban kocsivezetőként szolgált, így főleg a hátországban járt. 

Később Rábahídvégen dolgozott kertészként.

A lenti képen Rita dédapjának másik bátyja, Kovács István (1892-?) és felesége, Terézia, valamint fogadott lányuk, Mary Irene Kovach (1911-?), később Mrs. Stephen Sutay látható, a new york-i Flushing tengerpartján az 1940-es években. A család tudomása szerint Kovács István az 1910-es években vándorolt ki Amerikába.

1842. decemberére az akkori molnári vendégfogadós, Kluiber József és neje, Bartl Trézsi komoly hátralékot halmoztak fel az árendából (azaz: a bérleti díjból, mivel a molnári kocsmát bérelték az uraságtól). Mivel készpénzük nem volt, így a javaikat összeírták, molnári lakosok bevonásával felbecsülték, hogy "dobra verjék", vagyis árverés útján értékesítsék. Az összeírás fennmaradt, amiből megismerhetjük egy vidéki kocsmabérlő életkörülményeit a reformkorból. Íme:

Részlet az összeírásból

A teljes lajstrom pedig így néz ki:

A mai bejegyzésben három 75 évvel ezelőtti újságcikket mutatok be a korabeli megyei lapból, a Vasvármegyéből. (A sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Az első a lap 1941. december 2-i számának 8. oldalán megjelent hirdetés:

Ebben a korábbi bejegyzésben már írtam Kristóf Kálmán rábapüspöki születésű kántortanítóról, aki a Kossuth-díjas írónő, Kristóf Ágota édesapja volt. További kutatásokat folytattam a témában, és sok érdekes adatra bukkantam.

Megtaláltam az írónő másodunokatestvérét, aki nem más, mint az 1930-ban született Nagy Dezsőné! Juci néni egyik nagyanyja, Kristóf Julianna volt, Kristóf Kálmán apjának testvére. Juci néni sok érdekes dolgot mesélt Kristófékról, ill. több fotót is a rendelkezésemre bocsátott.

A bal oldali képen Kristóf Kálmánt látjuk, aki Rábapüspökiből került evangélikus kántortanítónak a Győr megyei Csíkvándra 1926-ban. A fotográfia hátulján 1927. XI. 10-i keltezéssel Kristóf Kálmán aláírása olvasható.

Juci néni elmondása szerint Kristófék a mai Kossuth u. 150. szám alatt laktak, és az ő szenttamási házukban gyakran megfordultak. Juci néni szerint a tanító úr nyaranta hosszabb időkre hazalátogatott, és a helyi gyerekeknek - vallásfelekezetre való tekintet nélkül - tanfolyamokat tartott. A fejben számolás, gazdálkodás, háztartástan, történelem szerepelt a témák között. A szülők aztán terményekkel (zsír, tejföl, stb.) hálálták meg a gondoskodást.

A lenti képen Kristóf Kálmán látható felesége és kiskorú gyermekei körében: bal szélen áll Ágota (1935-2011), a majdani írónő, aztán testvére, Attila (később író, újságíró, 1938-2015), édesanyjuk, Turchányi Antónia, a még ma is élő Kristóf Jenő, majd az édesapa, Kristóf Kálmán. Juci néni emlékei szerint a gyerekek a náluk töltött idő alatt is sokat olvastak, falták a betűket.

Ebben a korábbi bejegyzésben bemutattam az 1848-ban készült "Molnári, Szent Tamási tagositott határok térképéről" Molnári község határát. A mai bejegyzésben pedig nézzük meg az egykori szenttamási határt!

A térképlap vonatkozó részlete egyben így néz ki (amit mindjárt több részletben is megnézünk): 

A falu belterülete ekkor ilyen volt (90°-kal jobbra elforgattam az eredeti térképet):

A mai bejegyzésben ismét érdekes családi fotókat teszek közzé, melyeket olvasónktól, Lengyel Helgától kaptam. Köszönöm neki a képeket és az információkat!

Olvasónk dédszülei: Marton István malomtulajdonos és felesége Nagy Julianna. (Síremléküket ebben a bejegyzésben közöltem.)

Mintegy 2 hónapja írtam utoljára az 1951-ben történt eseményekről (elolvasható ide kattintva), így most ezt a témát folytatom - korabeli újságcikkek alapján.

Az alábbi cikk a korabeli megyei újság, a Vasmegye 1951. november 2-i számának címlapján (!) jelent meg:

Újra a címlapon foglalkozik községünkkel ugyanezen lap november 10-i száma (a kép a jobb alsó sarokban található nyílra kattintva jól nagyítható):

A mai bejegyzésben két 50 éve megjelent újságcikket közlök a megyei lapból. (A sorozat előző posztja itt olvasható.) 

Először lássunk egy futballtabellát a Vas Népe 1966. november 25-i számának 4. oldaláról:

És akkor jöjjön a mai bejegyzés, amiben egy érdekes képeslapot mutatok be Rábamolnáriról. Ezt egy korábbi aukció online kínálatában találtam, és felvettem a kapcsolatot az eladó Darabanth Kft-vel, akik készségesen a rendelkezésemre bocsátották a képeslap fotóját. Köszönöm nekik! Íme a kép:

A mai bejegyzésben 6 régi fotót teszek közzé, melyet olvasónk, Horváth Rita küldött a blog számára. Ezúton is köszönöm neki a képeket és a hozzájuk írt információkat!

Balra Csejtei Lajos (1938-1992) és Bencsik Etelka (1941-) esküvői képét látjuk.

Etus néni Bencsik Károly és Németh Karolin idősebbik lánya, egyben Rita nagymamájának unokatestvére.

A lenti képen Molnár Róbertné (1965-1990) szül. Horváth Ilona (Ica) és egy ismeretlen kislány látható, a kép a Dózsa György u. 17. számú ház udvarán készült. Horváth Ilona olvasónk nagynénje és a keresztanyja volt, 4-5 éves lehetett a képen.

Míg a római katolikus templomról korábban már többször írtam itt a blogon (pl. ebben vagy ebben a bejegyzésben), addig az evangélikus imaházról még nem - eddig. Az alábbi cikk az Evangélikus Élet c. lap 2003. november 23-i számában jelent meg, és mivel nem túl régi, ezért sokat gondolkodtam, hogy "lehozzam-e". Végül a megjelentetés mellett döntöttem, hiszen ahogy telik az idő, úgy ez is egyre inkább történelemmé válik, másrészt így azokhoz is eljut, akik a nyomtatott lapot nem ismerik.

A cikk címe és kezdőképe ez:

A cikk szövege pedig így szól (a jobb alsó sarokban látható nyílra kattintva a szöveg nagyítható):

A mai bejegyzésben egy 1941-es vasúti balesetet mutatok be korabeli iratok alapján. Nézzük először a tényeket röviden:

A dátumnál valamilyen óriási elírás van... Az említett helyszínrajz viszont az iratcsomóból hiányzik.

Az alábbi jelentés részletesen kifejti a történteket:

A mai bejegyzésben folytatom a fél évszázaddal ezelőtti újságcikkek közlését. Ma három cikket mutatok be a Vas Népéből 1966 novemberéből. (A sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Az első egy november 10-én megjelent rendőrségi hír (6. oldal)

A másik cikkben pedig csak megemlítik községünk nevét (Vas Népe 1966.11.13. 12. oldal):

A mai - a szokottnál rövidebb - bejegyzésben egy régi parasztházat mutatok be. A Néptanítók Lapja 60. évfolyamának 1930. november 2-án megjelent számában a 25. oldalon találtam ezt a fotót:

A képek kollázsszerűen vannak összerakva az oldalon, a jobb alsó sarokban látható tető nem ehhez a házhoz tartozik.

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam Püspöki község tagosított határának térképét. Most az egykori Molnári község ugyanilyen térképe kerül sorra.

A térképet 1848-ban készítette Hetényi Ferenc mérnök. Az egyetlen szelvényből álló térképlap mérete 92x123 cm. A címe: "Molnári, Szent Tamási tagositott határok térképe". Egyben így néz ki:

Ebből én most csak a molnári határt mutatom be. A térképlap bal felső része, azaz Molnári délnyugati határa így néz ki:

A jelen bejegyzésben folytatom a régi fényképek közzétételét. Ma a Pásti Imréné Rózsi nénitől kapott fotók 2. részét mutatom be. Lássuk!

Először egy 1935-36-ból való családi csoportképet látunk, ami a Szigeti-ház (a Petőfi utca keleti oldalán állt) hátsó udvarán készült, középen a szülőkkel (Rózsi néni nagyszüleivel), körülöttük a gyerekekkel.

Felső sor, balról jobbra: Németh Gyula (1899-1977), Németh Mária (1901-1961), ifj. Németh János (szül. 1900)

Alsó sor, balról jobbra: Németh Anna (1903-1967, helyettes postásként is dolgozott), Németh Jánosné szül. Bakó Mária (1870-1958), Németh János (szül. 1867), Németh Rozália (1907-1989, Rózsi néni édesanyja).